• kezelési tippek
• székrekedés
• tünetek

Székrekedés – általános tünetek

A székrekedés gyakori tünet, mely minden korosztályt érint. Akkor beszélünk róla, ha a székelés a szokásosnál ritkább, nehezeb­ben kivitelezhető, a széklet pedig a szokásosnál keményebb, tömöttebb konzisztenciájú. Kialakulási mechanizmusa többféle lehet, az életkori sajátosságoknak megfelelően is eltérő. Mint tünet, lehet át­meneti vagy tartós, de az életminőséget mindenképpen rontja. A székrekedés, a széklet kóros bekoncentrálódása és ritka ürí­tése, gyermekkorban is gyakori probléma.

Anyatejes vagy tápszeres csecsemőket érint?

Anyatejes csecsemő naponta 2-4-szer ürít aranysárga, kenőcsös állagú, savanykás szagú székletet. Előfordulhat, hogy naponta csak egyszer vagy két-, sőt háromnaponta van székletürí­tés. Ennek egyik oka lehet az, hogy az anyatejes csecsemő, mi­vel az anyatejet szervezete nagyon jól hasznosítja, kevés salak­anyagot ürít, ez székrekedéses állapotnak tűnhet. Természetesen az is előfordulhat, hogy a gyermek fejlődéséhez kevés a bevitt anyatej mennyisége, ezért keletkezik kevés salakanyag.

Próbaszoptatás

Ilyenkor próbaszopással lehet tisztázni a problémát: egy napon keresz­tül a szoptatás előtt és azt követően súlyméréssel állapíthatjuk meg a bevitt anyatej mennyiségét, mely ugyan tág határok között mozoghat, a testsúlygyarapodás figyelembevételével együtt mégis támpontot ad a gyermek tápláltságát illetően. Anyatejes csecsemőnél legfőképpen, de általánosságban elmondható, ha a széklettel kapcsolatos eltérések a csecsemő általános állapo­tát nem befolyásolják (jól fejlődik, gyarapszik gyermekünk, székletürítés közben nem erőlködik), akkor ezeket normális ál­lapotnak tekinthetjük.

Kiegészítő táplálkozás

A kiegészítő táplálékok bevezetésével – főként azok mennyiségi és minőségi összetételétől függően – megváltozik a széklet színe, szaga, mennyisége és konzisztenciája. A mesterséges táplálás, táp­szeres táplálást, az anyatejes táplálás kiegészítéseként kiegészítő tápanyagok bevezetését, elsősorban gyümölcsöket, főzelékeket, il­letve a későbbiekben a tehéntejes táplálást jelenti.

Ilyenkor fordul­hat elő a szintén székrekedés képében jelentkező tejártalom, mely elsősorban a csökkent szénhidrát és a magasabb fehérjebevitel következménye. A baba vizelete ammóniaszagú a lebomló nitro­génvegyületek miatt, bőrét kicsípi a vizelet, bogyószerű, a pelen­káról leguruló, kemény székletet ürít, kedve, mozgáskészsége csökken. Ez esetben a tejbevitel mérséklése a megoldás. Általában is elmondható, hogy a már kibővített táplálásra átállt gyermeknél a székletproblémák feltérképezésének legfontosabb első lépése a táp­lálkozás áttekintése.

Gyermekkori székrekedés okai

A gyermekkorban kezdődő székrekedést gyakran a megszokott körülmények megváltoztatása idézi elő, pl. utazás, ami a megszo­kott életmód és étrend megváltoztatását jelenti. Ilyenkor nincs mód a megszokott időben és a megszokott helyen történő székürítésre.

A székelési inger ismételt elnyomása, a székletvisszatartás azt ered­ményezheti, hogy a probléma állandósul, a székelés egyre nehezeb­ben megy, és a kemény, bogyószerű székletrögök kiürítése sem hoz mindig teljes megkönnyebbülést. Az sem szokatlan, hogy haspuf­fadás, hasfájás tarkítja a képet. A kemény székletrögök felsérthetik a végbél nyálkahártyáját, a berepedés rendkívül fájdalmas, s ilyen­kor már a fájdalom is akadályozza a székürítést.

A táplálkozásból fakadó okok ebben az életkorban is vezető he­lyet foglalnak el. Ha táplálékunk túl sok zsírt, fehérjét tartalmaz és magas a kalcium tartalma, ha főzelék- és rostszegényen táplálko­zunk, akkor könnyen alakul ki székrekedés. Gyermekeink az álta­lunk bevezetett szokásokat, a megtapasztalt mintákat fogják követ­ni, ezért különösen nagy a jelentősége a helyes étkezési szokások kialakításának.

Szervi eltérések

A székrekedést táplálási hibán kívül okozhatják szervi eltérések is. Újszülött korban jelentkező székrekedés oka lehet még valami­lyen fejlődési rendellenesség, elsősorban bélösszenövés, elzáródás, mely érinthet hosszabb-rövidebb bélszakaszokat. Előfordulhat még veleszületett rendellenességként a bélfal beidegzésének hiánya, vagy a hasfali préselés gyengesége is.

Általános belgyógyászati betegségek tüneteként is megjelen­het a székrekedés, ilyenek lehetnek a különböző anyagcsereza­varok, éhezés, pszichés zavarok, vagy központi idegrendszeri sérülések. Egyéb tünetek mellett ekkor jelentkezhet a pajzsmi­rigy alulműködésének tüneteként a székrekedés, elsősorban test-súlynövekedés, a bőr megvastagodása és kiszáradása, a szellemi fejlődés elmaradása mellett.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.