Miért sportoljanak a gyerekek?
A jó egészségi állapot éveken át való megtartásához nagyon fontos a megfelelő életmód kialakítása mind az egyén, mind a család életében. Különösen a mozgás meghatározó, segítségével megtarthatjuk az ideális testsúlyt, és minimálisra csökkenthetjük a kardiovaszkuláris betegségek, a degeneratív és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Pozitív hatások
Ezen kívül eleinte a játék, majd később a sport jó hatással vannak a viselkedésre és a személyiségre is. A mozgás tehát elősegíti a harmonikus fejlődést (izom- és vázrendszer, szív- és érrendszer, légzőszervek, emésztő- és kiválasztórendszer) és garantálja a testi-lelki egyensúlyt, ami az egészség és a jó közérzet alapja.
Jelenleg a teljesen inaktív fiatalok aránya megközelíti a 30%-ot. Az iskolában a gyerekek órákon keresztül ülnek egy helyben, majd otthon is még legalább 3 órán keresztül folytatják ugyanezt, amíg a leckét írják, tévét néznek, a számítógéppel vagy a videojátékokkal játszanak. 10-12 óra telik el alvással, evéssel, a családdal együtt töltve.
A nap 24 órájából a maradék idő jut sportra, mozgásra, ami nagyon kevés. Ha csak arra gondolunk, hogy a kutatók szerint a gyerekeknek minimum 60 percet kellene naponta mozgással tölteni, megállapíthatjuk, hogy a gyerekek 80%-a inaktív, ami nagyon magas százalékot jelent; ők valamennyien hajlamosabbak megbetegedni.
Mindennapos mozgás
A mindennapos mozgás elősegítése érdekében megfelelő teret kell biztosítani a gyerekek és a fiatalok számára, ahol szabadon sportolhatnak, a szülők számára pedig lehetővé kellene tenni, hogy idejükből áldozhassanak a gyerekek mozgásra nevelésére, hogy együtt sportolhassanak velük. Minél többet sportoljon együtt a család, és mozogjunk együtt baráti társaságokkal, ez növeli a motivációnkat is. A lelki és testi jó közérzet nemcsak abból áll, hogy nem vagyunk betegek, hanem abból is, hogy jól bírjuk a fizikai megterhelést, ezt pedig a folyamatos, állandó edzéssel érhetjük el.
A viselkedéstani és pszichológiai előnyök is jelentősek, és szinte azonnal megnyilvánulnak a szülőkkel való kapcsolatban, a barátokkal való érintkezésben és az iskolai eredményekben. A fiatalok mozgásszegény életmódja számos kellemetlenséget okozhat, állandó rossz hangulatot, csökkent önbecsülést eredményez, ami csökkenti az ellenálló képességet, és megnehezíti az alkalmazkodást az új élethelyzetekhez, változásokhoz.
Ennek ellenkezője is igaz, a rendszeres testmozgás segít az érzelmek és a szorongás kontrollálásában, segíti a szocializációt, növeli az önbecsülést, enyhíti a frusztrációt, és jó képességet ad a változó helyzetekhez való alkalmazkodásban.
A sport hatása a testtartásra és a magatartásra
Ezek a pszichés szempontok azután kihatnak az egész szervezetre és személyiségre, az idegi és izomtevékenység összehangolására. Megfelelő edzés után látványos eredmények következnek be a testtartásban és a magatartásban. A szimmetrikusan és harmonikusan ingerelt izmok jobban megtartják a gyerek csontvázát, aki ez által egyenesebben fogja magát tartani. A különféle sportok űzése, az izomzat helyes megmozgatása ügyesebbé, oldottabbá teszik a gyerek gesztikulációját, mimikáját, és jelentősen javítja az ízületek rugalmasságát.
A szülők szerepe
A családnak óriási szerepe van abban, hogy a gyereket rendszeres testmozgásra nevelje. A gyerekek több mint a fele 5-6 évesen kezd el sportolni, de 12-13 éves korára már abba is hagyja. Ennek oka sokszor a szülők, főként az apa, aki nagyobb hangsúlyt fektet a győzelemre, mint a sport szeretetére, és túlzott nyomást gyakorol a gyermekre. Ez a fajta hozzáállás nagyon kockázatos (mint a doppingszerek használata is), elveszi a kedvet a sporttól, különösen, ha a gyereket megszégyenítik a nem elég jó eredmények vagy a kényszerítő eszközök miatt, amelyeket a szülők azért alkalmaznak, hogy saját ambíciójukat kiélhessék.
Gyakran megtörténik, hogy a szülők kritizálják a gyerek edzését, versenyeit, nem találják elegendőnek azt az energiát, amit a gyerek a sportba fektet, eltávolítják a gyereket a sporttársaitól és az edzőtől. Ilyenkor a sport egyeseknek kellemetlen érzést kelt, másoknak egyenesen rémálommá válik, mert attól rettegnek, hogy hibáznak, és nem érik el a szüleik megálmodta eredményt.
A sport játék legyen!
Ezért kerüljük a gyermekük ellenfeléül kijelölt gyerekek vagy csapattársak igazságtalan megítélését, ne szóljuk le az edzőt vagy a bírót, ne kritizáljuk őket a gyerek előtt. Ezt a feladatot hagyjuk meg az edzőnek. Gondoskodjunk arról, hogy a sport soha ne váljon rémálommá a gyermekünk számára! Ne feledjük: a sport játék!
A versenyeken a szórakozásra fektessük a hangsúlyt, ne pedig a győzelemre vagy az eredményekre, és különösen akkor bátorítsuk és támogassuk a csemeténket, ha hibázik. Tiszteljük a gyerek egyéniségét, figyeljük, hogy mikor sajátítja el a sportnak megfelelő mozgást. Soha ne várjunk el tőle olyan eredményeket, amelyek nem elérhetők.
A sport fontossága
- A légzőrendszer, a szív és a tüdő nagy hasznot húz a rendszeres testmozgásból, mert növeli a szervezet ellenálló képességét.
- A rendszeres sport és aerobic megelőzi a magas vérnyomás kialakulását, az infarktust, az agyvérzést, a túlsúlyt és az elhízást.
- A megfelelő táplálkozást nem lehet elválasztani a mozgástól, a sport szabályozza a cukrok és a zsírok anyagcseréjét, módosítja az éhségérzetet, az energiafogyasztást a mozgáshoz igazítja. Ezenkívül a zsírtömeg eloszlását is helyesen irányítja a szervezetben.
Az iskola és a sport
Az iskolának elsődleges szerepe van a gyermekek és a fiatalok sportra nevelésében. Az óvodában és az általános iskolában a felkészült pedagógusok a gyerekekkel együtt részt vesznek a gyerekek mozgásfejlesztésében csakúgy, mint az egészséges táplálkozásra való nevelésben. A felső tagozatban és a középiskolában már sajnos csak két testnevelésóra van hetente talán ezért sem sikerül a tanároknak arra ösztönözni a nebulókat, hogy megszeressék a sportot.
Az egyre több házi feladat elkészítése is a mozgástól veszi el az időt. És ez még nem minden: előfordul, hogy az iskola bünteti a versenyszerűen sportoló gyerekeket, ha a tanár olyan feladatokat ad fel, amit a gyerek nem tud az osztályban elvégezni, mert versenye van. Az ilyen iskola biztosan nem mozdítja előre a testkultúrát, és sokkal nagyobb a felelőssége, mint hinné.
Ha nem vesszük figyelembe a mozgás fontosságát, az előbb-utóbb az alkoholizmus, a kábítószerek használatának melegágya lesz, csakúgy, mint az anyagcsere-betegségek (cukorbetegsége, magas vérnyomás, magas koleszterinszint) és degeneratív betegségek kialakulásának is.
Mit tegyünk az iskolában?
- Tegyük az elméletet is szórakoztatóvá.
- Tartsunk tanfolyamokat az egészséges táplálkozás és a mozgás szerepéről.
- Tartsunk kurzusokat a kábítószer-fogyasztás, az alkohol és a cigaretta ártalmairól, és arról, hogy a rendszeres testmozgás mennyiben segít elkerülni ezek használatát.
- A bemelegítés, a nyújtás, az egyes testrészek működésére vonatkozó testgyakorlatok legyenek szórakoztatóak; engedjük, hogy azt a sportot válasszák, amit szeretnek (csak legyen meghatározott szabályrendszere, mint a röplabdának, kosárlabdának, focinak).
- A testnevelésóra nyújtson lehetőséget arra, hogy a gyerekek közötti társas kapcsolat erősödjön.
- Ne felejtsük el, hogy a rendszeres sportolás javítja az érzelmek és a szorongás feletti kontroll képességét, növeli a szabályok tiszteletét, és az iskolai tanulásban is segít. Ne büntessük a gyermeket, ha versenyszerűen sportol, ne akkor feleltessük, amikor valamilyen rendezvény miatt sokat hiányzott, egyeztessünk a tanárokkal, hogy amikor a gyerek nincs ott, akkor ne vegyenek nagyon nehéz tananyagot.
- A sportoló gyerekeket ösztönözzük jutalmakkal, állítsuk őket példaképül, ez a többieket is ösztönözni fogja, és jobban kedvet kapnak a mozgásra.
- Gondoljunk arra, hogy az a gyerek, aki gyermekkorában sportolt, felnőttkorában is sportolni fog, és sokkal nagyobb esélye van arra, hogy boldog felnőtt legyen.
Ha a sportoló eredményes
Ha a gyermek nagy erőfeszítések után jó eredményeket ér el, akkor dicsérjük meg és a dicsérettel együtt lássuk el tanácsokkal, technikai utasításokkal.
A növésben lévő szervezet és a sport
Ha a gyerekek szervezetten sportolnak (ami nem egyszerűen közös játékot jelent), akkor megfelelően kell az edzést levezetni, hogy ne történjenek sérülések. Gondolni kell azonban arra is, hogy az egyszerű családi kirándulás a hegyekben, vagy egy közös síelés is alapos előkészületeket igényel. Az edzés célja, hogy a mozgás finomodjon, az ízületek hajlékonysága és a szervezet ellenálló képessége növekedjen.
A kicsiknek szánt sportok követik a növekedésben lévő szervezet tulajdonságait, és növelik a gyerekek fizikai teljesítőképességét, valamint fejlesztik az ügyességét. A gyakorlatok különböző testrészekre hatnak, amelyek később a sportban és a mindennapi életben is előnyt jelentenek majd. A szülőknek meg kell tanítaniuk a gyereknek az edző által felállított szabályok tiszteletét. A szülők ne legyenek erőszakosak, ne gázoljanak bele a gyerek életébe, de állandó figyelmükkel kövessék és támogassák őt.
Hat alapszabály a növésben lévő gyermekek edzésére
- Az edzés előtt mindig tartsunk bemelegítést.
- Győződjünk meg arról, hogy a gyakorlatokat helyesen végrehajtották.
- Ne osztogassunk unalmas utasításokat.
- Erősítsük a hasizmot és a hátizmot, végeztessünk függeszkedést a gerincoszlop megerősítésére.
- Ellenőrizzük a légzést a gyakorlatok végzése közben.
- Fáradtság vagy fájdalom jelentkezésekor függesszük fel az edzést, kerüljük a túlzott megerőltetést.
Táplálkozás a sportban
A sport sok energiát elvon a szervezettől, mert testmozgás közben a máj által termelt cukor, a glikogén távozik, ami egyébként a sejtekben tartalékként gyülemlik fel. Csak a megfelelő táplálkozás elégíti ki a szervezet energiaszükségletét, és tartja fenn a tökéletes egészségi állapotot. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a szabályokat, amelyeket a rendszeresen sportolóknak érdemes betartaniuk, akár egyéni, akár csapatsportot űznek.
Általános szabályok
- Fogyasszunk naponta ötször zöldséget vagy gyümölcsöt.
- A szénhidrát bevitelt (kenyér, tészta, rizs) egyenletesen oszlassuk el a nap folyamán, és ehhez vegyük figyelembe azt is, hogy a nap melyik időszakában végezzük a testmozgást.
- Mértékkel fogyasszunk növényi és állati zsírokat tartalmazó ételeket.
- Együnk fehérjében gazdag ételeket a mozgásban elfáradt izmok regenerálása érdekében. Mindig a szezonnak megfelelő zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasszunk. Ne vigyük túlzásba a tészta-, a rizs-, a nokedli-, és a puliszkaevést, habár kiváló szénhidrátforrások. Fogyasszunk növényi eredetű fehérjét is, ilyenek a hüvelyesek és a gabonafélék.
- Ízesítésként használjunk extra szűz olívaolajat és csak ritkán vajat.
- Igyunk sok ásványvizet.
- Ne használjunk túl sok étrendkiegészítőt.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.