Gyermekkori asztma és allergia
Figyelmeztető jelek
Ha pikkelyesen hámló vörös foltot vesz észre a kisbabája karján vagy mellkasán, akkor arra fordítson nagy figyelmet! Lehetséges, hogy atópiás dermatitisz, azaz ekcéma, vagyis egy krónikus, viszkető folt, amely idővel kiütéssé fejlődik.
Roppant kellemetlen lehet, s a gyermek nyugtalanná, ingerlékennyé válhat. Vegye komolyan a problémát, mert a gyermekkori bőrérzékenység ekcémává alakulhat, ami azt jelzi, hogy gyermeke hajlamos lehet az allergiára és/vagy az asztmára.
Ha tehát száraz, vörös foltot vesz észre gyermeke bőrén, kérdezze meg a gyermekorvosát, nem lenne-e érdemes allergiatesztet végeztetni. Minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni a kibontakozó allergiát, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy súlyosabbá válik. Az asztma korai felismerésével és kezelésével megelőzhető a tartós tüdőkárosodás, ami az állapot rosszabbodásához vezetne.
Egyre több kisgyermek allergiás a tehéntejre és a tojásra, illetve ritkábban a halra, a gabonafélékre és az olajos magvakra. Az állapot jellemző tünetei az ilyen ételek fogyasztása utáni heves hányás, a mellkasban tapasztalt feszülő érzés és a bágyadtság. A gyerekek ételallergiái általában szorosan összefüggenek az allergiás nátha, az asztma és az ekcéma kialakulásával. Sok esetben ezek az első jelei a kutatók által gyakran „allergiás menetelésként” emlegetett kisgyermekkori tünetsornak, amely azt jelzi, hogy az adott gyermeknek az átlagosnál nagyobb esélye van az említett rokon betegségek kialakulására.
- Az enyhe és a súlyos allergiás roham felismerése és kezelése
- A mediastinum betegségei
- Allergiás reakciók és teendő vészhelyzet esetén
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az asztma és az allergia felismerése a gyermekeknél
Noha az asztmás gyermekek 50-80 százalékánál már ötéves koruk előtt jelentkeznek az asztmás tünetek, ezek túlnyomó többségét vírusfertőzések váltják ki, nem pedig allergiás reakciók. Ez az egyik oka annak, hogy a korai asztma tünetei sokszor hasonlítanak más gyerekkori betegségek, például a légúti fertőzések tüneteihez, és ezért fordul elő, hogy az orvosok nem veszik elég komolyan azokat.
Ha azt látja, hogy gyermeke időszakosan vagy makacsul köhög, zihál, nem kap rendesen levegőt, szaporán lélegzik vagy összeszoruló mellkasra panaszkodik, és ha ezek a tünetek este vagy kora reggel rosszabbak, illetve ha olyan tényezők váltják ki őket, mint a testmozgás vagy az allergénekkel való érintkezés, akkor alaposan ki kell vizsgálni, mi a baj!
Az asztma nem feltétlenül jár együtt nehézlégzéssel; nem minden asztmás gyermeknél fordul elő. A nehézlégzés pedig nem biztos, hogy asztma: okozhatja akár orrmelléküreg-gyullaclás, légúti fertőzés, nátha és rendellenes hangszálműködés.
Az allergiás nátha általában 9-10 éves korban jelentkezik, ha tehát gyermekénél már asztmát állapítottak meg, s később az orral kapcsolatos, allergiára utaló tünetek jelentkeznek nála, akkor van oka az aggodalomra. Arra számítson, hogy a gyermekkori allergiával való együttélés első két-három éve a legrosszabb – a tünetek ezután általában már nem romlanak tovább, sőt felnőttkorra javulhatnak is. Az allergiás náthában szenvedő gyerekek mintegy 20 százaléka tapasztalja, hogy a felnőttkort elérve megszűnnek a tünetei.
Az asztmához hasonlóan sokszor a gyermekek allergiás nátháját sem ismerik fel és kezdik kezelni időben.
A korai kezelés abban is segít, hogy a gyermekek elkerülhessék az asztma és az allergia pszichoszociális hatásait. Az allergiás náthában szenvedő gyermekek például egészséges társaiknál hajlamosabbak a félénkségre, a depresszióra és a szorongásra. Az alvászavarok és az iskolai hiányzások pedig akadályozhatják tanulmányi előmenetelüket és ronthatják az önbecsülésüket.
Először is, vigye el gyermekét orvoshoz!
Ha a háziorvos allergiára vagy asztmára utaló jeleket talál, beszéljék meg, mit tehetnek azért, hogy a lehető legkisebb mértékben romoljon a gyermek egészsége. Ilyen lehet például a környezet megváltoztatása, a gyógyszerezés vagy az allergiát okozó élelmiszerek kiküszöbölése a gyermek étrendjéből. A Lélegezzen könnyen! program egyébként ugyanolyan hatékonyan alkalmazható gyermekek, mint felnőttek esetében. Ha pedig az egész család követi a programot, az valamennyiük egészségének jót fog tenni.
Végül pedig elgondolkozhatnak azon is, ne kezdjenek-e allergia elleni injekciókúrát a gyermeknél. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ha allergiás náthában szenvedő gyerekeiméi korán megkezdik az immunterápiát, az jelentősen csökkenti náluk az asztma kialakulásának a kockázatát. A módszert méh- és darázscsípéssel szembeni allergia, súlyos allergiás nátha, illetve néha poratka-allergia esetén alkalmazzák. Úgy tűnik, hogy a pollenallergiában szenvedő gyermekeknél „megelőzi” az asztmát (vagy legalábbis csökkenti a tünetek kifejeződését), sőt egyes adatok arra mutatnak, hogy az új allergénekkel szembeni érzékennyé válást is korlátozza.
A gyermekeknél másként van!
Az utóbbi évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy számos olyan gyermek van, akiknél a csecsemő- és gyermekkorban észlelt nehézlégzés ellenére később még sem alakul ki asztma. Sokszor vírusos légúti fertőzések okozzák a nehézlégzést, ami azután magától is elmúlik. Az adatokból úgy tűnik, hogy a gének és a környezeti hatások különféle kombinációi befolyásolják azt, hogy az adott gyermeknél mekkora az asztma kialakulásának kockázata.
Ha tehát önben megtalálható valamelyik, az asztmával összefüggő gén, és érintkezik bizonyos környezeti tényezőkkel, például dohányfüsttel, az jelentősen megnöveli az asztma kialakulásának a valószínűségét. Ám ha nem kerül érintkezésbe ilyen környezeti tényezővel, lehetséges, hogy akkor sem lesz asztmás, ha a gén megtalálható önben.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.