Gyermekbetegségek

Nyirokcsomó-gyulladás tünetei

A nyirokcsomók, azaz az immunszervek gyulladása. Ezek a nyirokcsomók elzárják a kórokozók (vírusok, baktériumok) útját, amelyek megtámadják a szervezetünket. Segítenek abban, hogy a megfelelő sejtek felismerjék azokat, és el tudják pusztítani őket. Általában a nyirokcsomók mérete kisebb, mint egy centiméter, puhák, még nyomásra sem fájnak. A nyirokcsomót borító bőr színe rózsaszín.

Okai: három kategóriába sorolható:

  • Fertőzések: ez a leggyakoribb, valamilyen kórokozó (vírus, baktérium, protozoon gomba) okozza. A gyulladás a test bár­mely részén található nyirokcsomókra átterjedhet. Ilyen például a mononukleózis vírus, a citomegalovírus, a HIV. Okoz­hatja toxoplazma fertőzés, vagy a macska karmolásából eredő baktériumfertőzés is. Nagyon gyakori a mandulagyulladás kapcsán kialakuló nyaki nyirokmirigy duzzanat, amit a Streptococcus baktérium okoz. A fogzás idején is megdagadhat, de a herpes simplex vírus hatására is. A tbc-t okozó vírus (a betegség egyre jobban terjed) a nyak és a szív környéki nyirokmirigyek méretét növeli meg.
  • Immunológiai okok: bizonyos betegségek is okozhatják a nyirokmirigyek megna­gyobbodását és gyulladását: pl. reumatikus ízületi gyulladás, szisztémás lupusz eritematozusz (SLE) vagy sarcoidózis
  • Tumorok: néhány rákos megbetegedés is megváltoztatja a nyirokcsomók műkö­dését. Például ilyen a leukémia, a nyirokrák, a hisztiocitózis, a neuroblasztóma, a vízérszarkóma.

Diagnózis

A nyirokcsomó-gyulladás pon­tos okának megállapítása elengedhetetlen a terápia kijelöléséhez. Feltétlenül meg kell ismerni a gyermek kórtörténetét, és egy sereg egyéb vizsgálatot el kell végezni: vérvétel, ultrahangos nyirokvizsgálat, mellkasröntgen, CT, és ha szükséges: nyirokbiopszia, vagyis a nyirokszövetből mintát kell venni, amelyet szövettani vizsgálatnak vetnek alá.

Ezen kívül ismerni kell azt a helyet, ahol a gyermek megnagyobbodott nyirokmirigyei találhatók, meggyőződni róla, hogy az azt körülvevő szövetek között elmozdíthatóak-e, vagy kötöttek. Az állagukat is meg kell vizsgálni. Ha a megnagyobbodott nyirokcsomó körül gyulladás jelei láthatók – mint pl. a fölötte levő bőr vörös színe -, az fertőzésre utal, de ha nincs gyulladás, akkor a megnagyobbodás inkább tumort jelez. A tumor jelenlétét szövettani biopsziával kell kizárni.

Ezt a vizsgálatot mindig elvégzik, ha:

  • a nyirokcsomó mérete nagyobb 2 cm-nél, és 3-4 hétnél régebben megvan;
  • a nyirokcsomó két hét leforgása alatt növekedett meg anélkül, hogy bármilyen fertőzés vagy gyulladás ezt indokolná;
  • a nyirokcsomó mérete semmilyen csök­kenést nem mutat négy hét alatt, és nem tér vissza eredeti normális méretére 8-12 héten belül.

Terápia

Attól függ, hogy a nyirokcso­mó-megnagyobbodást mi okozza. Gyakran antibiotikumos kezelést alkalmaznak, de ha eredeti állapotát nem nyeri vissza, biopsziás vizsgálattal zárják ki az esetleges tumort.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.