A sárgaság természetes gyógymódja
Maga a sárgaság nem egységes megbetegedés, hanem többféle betegségnek lehet tünete, így a megelőző (epekő) fejezetből láthattuk, hogy gyakran epekő-bántalomnak is. Ugyanúgy sárgaság látható bizonyos vérbetegségek esetén is, nem is szólva a rosszindulatú (rákos) megbetegedésekről.
Van azonban egy különálló megbetegedés, amit hurutos sárgaságnak nevezünk (icterus catarrhalis), amely betegség legtöbbnyire étrendi hiba következtében keletkezik, és mint a legújabb vizsgálatok megállapították, látszólag könnyű lefolyása ellenére, kórszövettanilag a máj sejtjeinek betegsége. E cikbben ezen hurutos sárgaságot akarjuk röviden megtárgyalni.
A sárgaság okai
Gyomorrontás, azaz ételmérgezés következtében az epevezeték nyálkahártyájának a hurutja fejlődik ki. Az a hely, ahol az epevezeték a nyombélbe torkoll, annyira megduzzad, hogy az epe a bélbe nem tud belefolyni, amikor is az epefesték – ahelyett hogy kiválasztódhatna – a bélbe, a vérbe jut, és a véráram útján, a hajszálereken át a test összes szerveit elárasztja.
A hurutos sárgaság kifejlődését bizonyos általános jellegű panaszok előzik meg, mint étvágytalanság, rossz közérzet, hőemelkedés, teltségérzet a hasban, émelygés, fejfájás, fáradtság. A bőrben lerakódott epefesték izgalmat vált ki a bőr idegeiben is, és főleg kellemetlen az erősen fokozódó viszketés. Fájdalom legtöbbnyire nincs, ellenben az epesavak hatására a szívműködés meglassul, az érverés percenként 40-re is leszállhat. Maga a betegség néha csak napokig, legtöbbnyire azonban két-három hétig tart, majd fokozatosan javul és meggyógyul.
A sárgaság természetes gyógyítása
A sárgaság kezelésében a természetes gyógytényezők nagy szerepet játszanak. A gyógyvizes ivókúrák a kezelés tengelyében állnak, és a felhasznált vizek, valamint az ivókúra mikéntje azonos az epekő-fejezetben leírtakkal. Nagy szerep jut a vízgyógyászati eljárásoknak is. Bevált a hasborogatás, amit szobahőmérsékletű vízzel végzünk. Másodnaponként langyos ülőfürdőket adunk, esténként lábfürdőt, majd lábszárpakolást a szívműködés fokozására; kar fürdőket is adhatunk. A kínzó bőrviszketés enyhítése céljából naponként többször ecetes vízzel mossuk le a testet (2/3 rész víz, 1/3 rész híg ecet).
Esetleg fenyőkivonatos sósborszesszel dörzsöljük le a viszkető bőrfelületet. Ott, ahol székrekedés áll fenn, langyos olajos beöntéseket adhatunk. Ami a beteg diétáját illeti, elsősorban ne adjunk túl sokat enni, szorítsuk meg a fűtőértéket, nagyon könnyen emészthető, főleg szénhidrátokból álló táplálékot adjunk. Mindent, ami puffaszt, felesleges fehérjéket tartalmaz, hagyjunk el. A húst teljesen mellőzzük, kezdetben tejet és tejterméket sem adunk.
Nyákleveseket, vízben kifőtt darát, zabpelyhet, gyümölcsleveket. Később áttérünk a sült almára és kompótra. Sokan ajánlják, hogy reggelente 2-3 tojássárgáját cukros vízben felhabarva 1-2 evőkanál olívaolajjal és citromlével összekeverve adjunk. Ami a sárgaságnál használatban lévő gyógyteákat illeti, azok pemetefű, boróka, szenna és keserű here keverékéből állnak. Mások csalángyökér, pásztortáska, ezerjófű és gyermekláncfűből álló teakeveréket adnak, többször naponta.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.