• gyógymódok
• idegesség
• természetgyógyászat

Az ideggyengeség (neuraszténia) természetes gyógymódja

Ideggyengeségen (neuraszténia) azt a részben testi, részben lelki folyamatot értjük, amikor a test és a lélek egyensúlyi állapota felborul, általános kimerülés, kifáradás vesz erőt a szervezetben. Kimondott testi (azaz szervi) elváltozások ugyan nem észlelhetők, mégis az egész kórkép komoly megbetegedést jelent, a beteg munkaképessége alaposan csökkent.

Ideggyengeség és tünetei

Az ideggyengeség fogalmát el kell választanunk az ún. idegesség fogalmától, amely utóbbinál inkább az idegek fokozott ingerlékenysége áll fenn, míg a neuraszténia elernyedést, teljes kimerülést jelent. A neuraszténia kétségkívül idegességgel kezdődik: e két folyamatot nem is lehet elhatárolni egymástól. A neuraszténia kórképét nagyjában két részre lehet osztani, aszerint, hogy az önműködő idegrendszer ún. bolygóidegei (vagus) vagy pedig az együttérző (a sympathikus) tünetei vannak előtérben.

Bolygóidegei neuraszténia

A vagus tünetei nagyjából a pulzus lassúbbodása (mély lélegzetvételnél egyúttal szabálytalanná válik az érverés), gyomorsavtúltengés, ideges hasmenés, görcsös székrekedés, nehéz légzés, hideg kezek és lábak jellemzik ez állapotot. Ezek az emberek gyorsan kifáradnak, és hosszú ideig kívánják az alvást.

Sympathikus ideggyengeség, tünetei

A sympathikotoniás embernek gyors pulzusa van, szemei kidülledtek, szembogara tág, kezei reszketősek, gyorsan elpirul, könnyen izzad, fokozattan ingerlékeny, az akaratereje csökken.

Az ilyen emberek lelki világa nem egyenletes és állandóan izgulnak, apró kellemetlenség, klíma-, környezet-, életmódváltozás kihat reájuk, félelemérzeteik vannak. Ha súlyosabbá válik állapotuk, nyugtalanságuk, álmatlanságuk fokozódik, szellemi képességeik csökkennek, kényszerképzeteik támadhatnak, alacsonyrendűeknek érzik magukat. Önbizalmuk csökken, állandóan az elnyomatás és kínzás képzete veszi őket körül, környezetük iránt bizalmatlanok, végül oly nagyfokú önmarcangolásba jutnak, hogy teljesen munkaképtelenné válnak, szinte agyuk is elborul és orvosi nyelven a neurózisból a psychoneurózis állapotába jutnak, anélkül hogy akár idegrendszerükben, akár egyéb szerveikben valamilyen komoly, ún. szervi elváltozást találnánk.

E neuraszténiások igen gyakran egy bizonyos szervre vonatkoztatják panaszaikat, így lépnek fel az ideges gyomor- és bélbajok, ugyanúgy más szervek ideges tünetei, amelyeket csak a legszorgosabb orvosi megfigyelés és kivizsgálás tud mint kizárólagos neuraszténiás bajt kideríteni. A neuraszténiára még igen jellemző, hogy a tünetek nemcsak sokoldalúak, de nagyon gyorsan változnak, egyik napról a másikra a beteg például panaszait a gyomorról a szívére, avagy tüdejére helyezi át.

Az ideggyengeség okai

Bizonyos testi adottságokon kívül a neuraszténia okát legelőször is a helytelen életmódban kell keresni. Fokozott izgalmak, a testi munka túlhajszolása, túlhajtott nemi élet, szerelmi csalódások, állandó betegeskedés, családi gondok stb. váltják ki. A neuraszténiás beteg meggyógyítása olykor az orvos legnehezebb feladatai közé tartozik, és nem csoda, ha orvosok egymás között arra a megállapításra jutnak, hogy sokkal könnyebb a súlyos testi bajt meggyógyítani, mint egy neuraszténiás gyógyulását elérni.

Gyógymód

Az orvosnak minden tudását, nagy gyakorlatát és találékonyságát is össze kell szedni, hogy betegének kiagyalja azt a gyógymódot, amellyel fején találja a szöget és eléri meggyógyulását. A legnagyobb hiba lenne azonban egy kézlegyintéssel a szerencsétlen beteget képzelt betegnek nyilvánítani, és nemtörődéssel a probléma után pontot tenni. A neuraszténiás beteg valójában szenved, és azon segíteni kötelességünk. A neuraszténia gyógyítható betegség, a gyógyulás alapja a kórok kipuhatolása és az eltávolítása. A megbolygatott lélek egyensúlyát kell helyreállítani, amit vegyi gyógyszerekkel aligha lehet elérni.

A neuraszténia kezelésében mutatkozik meg az igazi orvoshivatás, ami soha nem alacsonyodhat le egyszerű iparrá, hanem művészet. Az idegerő visszaszerzésére számos gyógytényező áll az orvos rendelkezésére.

További fontos tudnivalók

A táplálkozás hibáinak kiküszöbölése, az élvezeti cikkek, mint szeszes italok, fűszerek, valamint a hús és egyéb ártalmak elhagyása, az önmérgezés megakadályozása, a növényi és gyümölcstáplálkozás előnyben részesítése, a szabad levegőn való testi munka, torna, edzés, a vízkúrák, a légfürdők növelik az önbizalmat, a rugalmasságot, az izmok erejét, ugyanakkor a felzaklatott idegeket megnyugtatják.

Mindezeket a neuraszténiás ember jól tudja, és mégis rengeteg orvosi tapintat, akaraterő, jó orvosi idegek szükségesek és elsősorban nagyon sok türelem, hogy az orvos az elveszett egyensúlyból a betegét ismét az élet rendes kerékvágásába vihesse vissza. Az alkalmazandó vízkúra, amit könyvünk első részében már a legrészletesebben leírtunk, neuraszténiás egyénnél csak nagyon lassan és fokozatosan vihető keresztül, már ezért is ajánlatos a súlyosabb neuraszténiában szenvedő betegünk kezelésében a környezetváltozás előnyös hatását igénybe venni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.