• gyógynövények

Afrikai szilvafa

Afrikai szilvafa (Prunus africana) Története, alkalmazott drogjai

Az afrikai szilvafa Európában viszonylag új gyógynövény, mindössze néhány évtizeddel ezelőtt jelentek meg az első publikációk a növény kéregdrogjával kapcsolatban. Az európai gyógyászatba a francia gyarmatokról került be, ahol a kéreg porát húgyúti betegségek ke­zelésére alkalmazták. Miután az afrikai szilvafa a nyugati világban sikeres gyógynövénnyé vált, megindult a növény kíméletlen kitermelése.

A nagyobb anyagi haszon reményében a kéreg eltávolításának olyan módszerét alkalmazták, amelynek során a fák elpusztultak. Az egyedszám vészesen lecsökkent, a faj a kihalás szélére került. Az afrikai szilvafa megmen­tésére nemzetközi programokat indítottak, amelyektől az várható, hogy a gyógyszergyár­tás igényeinek kielégítése mellett biztosítják a faj fennmaradását. A növény készítményeit elsősorban Franciaországban (és egyre inkább az USA-ban) alkalmazzák előszeretettel.

A Prunus africana (Rosaceae) örökzöld, Afrikában honos, akár 30 méter magasra növő fa, amely 1500 m fölötti magasságban él. A fa lehántott, megszárított sötétbarna kérgét dolgozzák fel készítményekben. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az afrikai szilva­fa (A Prunus africana (Hook f.) Kalkm. syn. Pygcum africanum Hook f.) kérge hivatalos drog (Pruni africanae cortex). Készítményekben általában a drog szerves oldószerrel készült kivonatát vagy szuperkritikus extraktumát alkalmazzák.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A növény kedvező hatásaiért az atrársavat és származékait, a fitoszterineket (β-szitoszterin és származékai) és néhány hosszú szénláncú alkohol észterszármazékát teszik felelőssé. Ezek közül a legjelentősebbek és a növényre specifikus vegyületek az n-dokozil-transz-ferulát és az n-terakozil-transz-ferulát. A növény kérge ezen kívül triterpéneket (urzolsav, oleánolsav) és zsírsavakat (legjelentősebb mennyiségben palmitinsavat) tartalmaz.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

Az afrikai szilvafa kérgét tejjel összekeverve tradicionálisan különféle húgyúti panaszok kezelésére és afrodiziákumként alkalmazták az Afrika trópusi és szubtrópusi területein élő bennszülöttek.

Preklinikai vizsgálatok

A drog hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott. A farmakológiai vizsgálatokat gyak­ran ismeretlen összetételű kivonatokkal végezték, a hatásért felelős vegyületeket nem azo­nosították teljes bizonyossággal. A növény kérgének a humán gyógyászatban kiaknázott hatását (a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH) obstruktív tüneteinek csökken­tése) a preklinikai vizsgálatok alapján több mechanizmus eredőjeként interpretálják.

A hatás egyik komponense a gyulladás csökkentése, ami a lipoxigenáz (LOX) gátlásá­val alakul ki. Ezt a hatást in vitro bizonyították. A különböző növekedési faktorok prosztata-fibroblasztokra kifejtett hatásának gátlását, tehát a kivonat antiproliferatív hatását ugyanilyen módon igazolták (ez a gyakorlatban a hiperplázia ütemének lassulását, vagy le­állását jelentheti). A kivonat gátolja az 5–α-reduktáz enzimet (számos szintetikus gyógy­szer is ugyanezzel a mechanizmussal fejti ki a hatását). Állatkísérletekben a húgyhólyag ingerérzékenységének csökkenését mutatták ki, ami az irritatív tünetek enyhítésében lehet előnyös. A drog triterpénjeinek ödémacsökkentő hatást tulajdonítanak.

Humán bizonyítékok

Az afrikai szilvafa hatásosságát BPH esetén számos klinikai vizsgálat igazolja. A betegség különböző objektív jellemzői (vizeletáramlás sebessége, ürített vizelet térfogata, vizelé­si gyakoriság, éjszakai vizelés) az esetek túlnyomó többségében kedvezően változtak a kezelés hatására. A kezelés hatásosságának pontosabb meghatározásához összehasonlító vizsgálatok elvégzése szükséges.

Eddig mindössze egy ilyen vizsgálat ismert a szakiro­dalomban, amelyben a drog kivonata kevésbé volt hatásos, mint az alfuzozin. Az afrikai szilvafával végzett vizsgálatokat elemző metaanalízis szerint a kontrollként alkalmazott placebóhoz képest a növényi kivonat hatásosabban csökkenti a betegség tüneteit.

Érdekességként említhető, hogy az afrikai szilvafa kérgét férfiak meddőségének kezelé­sében is vizsgálták. Elégtelen prosztataszekrécióból fakadó csökkent termékenyítőképes­ségű férfiak esetén a drog kivonata fokozta a prosztata savas foszfatáz- és proteinszek­récióját. Egyetlen, kis betegszámú vizsgálat alapján azonban nem célszerű messzemenő következtetéseket levonni az afrikai szilvafa meddőség kezelésében betöltött szerepéről. Az ilyen jellegű indikáció jelenleg nem tekinthető megalapozottnak.

Indikációk, adagolás

Az afrikai szilvafa kérge enyhe és közepesen súlyos BPH tüneteinek enyhítésére alkalmas szer. Deklarált napi dózisa nincs, de a vizsgálatokban (és a készítményekben) leggyakrab­ban 100-200 mg kivonat szerepel.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Az afrikai szilvafa alkalmazása során gyógyszer-interakciókat nem figyeltek meg. A keze­lés jól tolerálható, ritkán enyhe mellékhatások (hasmenés, székrekedés, hasfájás) kísérik a drog alkalmazását. A növénnyel szembeni allergiát kivéve a kezelésnek abszolút kontrain­dikációja nem ismert.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.