• gyógynövények

Kólafa – hatóanyagai, gyógyászatai alkamazása, mellékhatásai

Kólafa (Cola sp.) története, alkalmazott drogjai

A kólafa a trópusi Afrikában honos növény, amely a 19. században vált ismertté Euró­pában. A kóladiónak kultikus jelentősége van a nyugat-afrikai népeknél.

Ünnepélyes al­kalmakkor ceremóniák részeként fogyasztják (rágják), a vendéget megtisztelésük jeléül kínálják a maggal. A 20. sz. elején kólabor és kólacsokoládé formájában fogyasztották kontinensünkön és Észak-Amerikában. A Coca Cola nevű, kólatartalmú italt John Pemberton amerikai gyógyszerész fejlesztette ki a 19. sz. végén. A drog a Coca Cola népsze­rűvé válásával, a II. világháború után lett igazán keresett árucikké.

Évente hozzávetőleg 250000 tonna kólamagot használnak fel üdítőitalok előállítására. Jelenleg a kólaízű üdí­tőitalok egy része már nem tartalmaz kólamag-kivonatot, az ízt természetes vagy mester­séges ízesítőszerekkel, a koffeintartalmat koffein adagolásával pótolják.

A kólafa (Sterculiaceae¹) Afrikában honos évelő, örökzöld, 15-20 méteres magasságot elérő növény, de Dél-Amerika trópusi területein is elterjedten előfordul. A drogot (Colae semen Ph. Hg. VIII — kóladiómag) a kólafák közül a Cola nitida (Vent.) Schott et Endl. (syn. C. vera K. Schum.) és változatai, illetve a C. acuminata (R Beauv.) Schott et Endl. (syn. Sterculia acuminata R Beauv.) szárított, maghéjtól megfosztott, egész vagy aprított, 2,5-4 cm hosszú magjai szolgáltatják. A szárított mag koffeintartalma legalább 1,596.

¹ Az újabb rendszerek a Malvaceae családba sorolják a nemzetséget.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A kóladiómag jelentős mennyiségben tartalmaz xantin-alkaloidokat, köztük 0,6-3% kof­feint, 0,1% teobromint, kisebb mennyiségben teofillint, valamint cserzőanyagokat.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A kóladiót Afrikában tradicionálisan élénkítő-, élvezeti- és kultikus szerként alkalmazták. Nők fejfájásának és a terhességi hányás csillapítására is használták. A kólarágás az éhség és a fáradtság elűzésének gyakran alkalmazott módszere volt.

Preklinikai vizsgálatok

A kóladió hatása elsősorban magas koffeintartalmához köthető. A koffein központi ideg­rendszeri stimuláns, diuretikus, légzőközpontot izgató, simaizom-relaxáns, gyomorsav­szekréciót fokozó hatásait állatkísérletesen többszörösen igazolták.

A koffein központi idegrendszeri hatása főként azzal magyarázható, hogy a vegyület a centrális adenozinreceptorok kompetitív inhibitora. Ennek következtében számos neu-rotranszmitter, köztük a dopamin, fokozott mértékben szabadul fel.

Humán bizonyítékok

A kóladióval nem végeztek humán vizsgálatokat, de mivel hatása javarészt koffeintartal­mához köthető, stimuláló hatása magyarázható és bizonyítottnak tekinthető a koffeinnel elvégzett humán vizsgálatok alapján.

Indikációk, adagolás

A kóladió, annak kivonata elsősorban fáradtság, aluszékonyság ellen alkalmazható. A po­rított mag napi adagja 2-6 g. A kólatartalmú üdítőitalok is jelentős mennyiségű (6,5-25 mg/100 ml) koffeint tartalmaznak – ennek jelentős része nem a növényből származik, hanem tisztán hozzáadott vegyület.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A koffeintartalom miatt a túlzott kólafogyasztás álmatlanságot, izgatottságot, palpitációt okozhat. Fokozhatja a pszichoanaleptikus gyógyszerek és a koffeintartalmú italok hatását. Fogyasztása magas vérnyomásban és kardiovaszkuláris betegségben, gyomor-és nyombél-fekélyben szenvedők számára nem javasolt. A koffeinfogyasztás és a szülési rendellenessé­gek előfordulása közötti kapcsolat nem tisztázott, ezért terhesség alatt a kóla fogyasztása kontraindikált. Mivel a koffein kis mennyiségben átjut az anyatejbe, a kóladió-fogyasztás szoptatás alatt nem ajánlott.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.