• gyógynövények

Tajgagyökér hatóanyaga, alkamazása, mellékhatások

Tajgagyökér (Eleutherococcus senticosus) története, alkalmazott drogjai

Az Araliaceae családba tartozó, szibériai ginzengként is ismert Eleutherococcus senticosus (Rupr. et Maxim.) Maxim. Szibériában és Észak-Kínában, valamint a Koreai-félszigeten és Japánban is honos, az ázsiai ginzenggel rokon, de megjelenésében attól eltérő, több méter magasra is megnövő cserje. A neve (senticosus = tüskés) is utal arra, hogy a fiatal haj­tásokon sok tüske található. A Panax ginsengníl olcsóbb szibériai ginzenggel a múlt század közepén a Szovjetunióban intenzív kutatások folytak. A tajgagyökér népiesen megfigyelt, munkaképességet, teljesítményt fokozó hatásait tanulmányozták, és a vizsgálatok ered­ményei alapján a drog erre alkalmas is: adaptogén hatása hasonló az ázsiai ginzengéhez. Európában az 1970-es évek óta használják a növényt. A szibériai ginzeng drogja, a tajga­gyökér a növény szárított, egész vagy aprított földbeni részeiből áll, a Ph. Hg. VlII-ban Eleutherococci radix néven hivatalos, amely legalább 0,08% eleutherozid B-t és eleutherozid E-t tartalmaz.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A tajgagyökér hatásért felelősnek tartott anyagai kémiailag sokszínűbbek, mint a Panax ginseng vegyületei, mivel az eleuterozid A-M névvel jelölt vegyületek között lignánok, szte-rinek, kumarinok, fenilpropán-származékok egyaránt megtalálhatók. A P.ginsenggel szem­beni egyik legfcíbb különbség, hogy a szibériai ginzeng nem tartalmaz jelentős mennyi­ségben szaponinokat. Néhány eleuterozid (I-M) triterpén-szerkezetű.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A drogot a népi gyógyászatban elsősorban roborálásra használják. Ezen kívül karminatí-vumként, akut és krónikus gastritis kezelésére, diuretikumként, impotencia kezelésére és a vérnyomás szabályozására is alkalmazzák.

Preklinikai vizsgálatok

A szibériai ginzeng kísérletesen bizonyított hatásai közül a legfontosabb a stressztűrőké-pesség fokozása különböző állatkísérletes modellekben. A drog vércukorszintcsökkentő, immunstimuláns (T-limfocitaszámot növelő), antioxidáns és antivirális hatását szintén leírták. In vitro a kivonat affinitást mutatott a progesztin-, mineralokortikoid-, glükokortikoid- és ösztrogénreceptorhoz.

Állatkísérletekben igazolták a kivonat, valamint a belőle izolált liriodendrin anabolikus hatását.

Humán bizonyítékok

A zömében a Szovjetunióban elvégzett humán vizsgálatok célja az volt, hogy megvizs­gálják, a tajgagyökér hogyan növeli a teljesítményt különféle extrém helyzetekben, illetve mennyire alkalmas a károsodások kivédésére. Tanulmányozták például, hogy a tajgagyökér hogyan hat a fizikai terhelhetőségre, a mentális teljesítményre, mennyiben segíti az alkal­mazkodást a magas környezeti hőmérséklethez, a zajhoz, a hipoxiához. A vizsgálatok a drog adaptogén hatását mutatták. Az 1960-as, ’70-es években több mint 2000 egészséges alany részvételével elvégzett kontroll nélküli klinikai vizsgálatban a tajgagyökér növelte a stressz alatt mért mentális és fizikai munkavégző képességet.

Számos betegség esetén (pl. ateroszklcrózis, pyelonephritis, diabétesz) beszámollak kedvező hatásáról, de ezek a vizsgálatok nem lelelnek meg a mai elvárásoknak. A betegek részvételével elvégzett több tucat vizsgálat esetén hiányzott a megfelelő módszertan (pl.: vizsgálatonként alacsony betegszám, kontroll, randomizáció hiánya).

Immunmoduláns (T-limfocitaszámot növelő) hatását humán vizsgálatban is igazolták.

Egy randomizált, kettős vak vizsgálatban a szibériai ginzeng és a Panaxginseng kerék-pár-ergométerrel mért hatását hasonlították össze placebóval egészséges önkéntesek rész­vételével. 6 hét kezelés után csupán a Panaxginsenget szedőknél nőtt szignifikánsan a ma­ximális oxigénfelvétel.

Indikációk, adagolás

A tajgagyökér fáradtság és gyengeség esetén tonikumként, a koncentrálóképesség javításá­ra, valamint betegségből való lábadozás lerövidítésére alkalmazható. A drog folyamatosan legfeljebb 3 hónapig alkalmazható. Napi dózisa 2-3 g. A kivonatokat általában cleuterozid E-re (akantozid) kvantifikálják.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A tajgagyökér alkalmazása ritkán jár mellékhatással, amelyek közül az álmatlanság és az ingerlékenység a leggyakoribb. Használata kerülendő hormonkezeltck, skizofrének, bi­poláris depresszióban szenvedők esetén, nem szabad stimulánsokkal együtt fogyasztani. Cukorbetegek, magas vérnyomásban szenvedők, antikoaguláns terápiában részesülők ese­tén óvatosságra van szükség. Terhességben, szoptatás alatt nem ajánlott.