• gyógynövények

Szúrós csodabogyó hatóanyaga, alkamazása, mellékhatások

Szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) története, alkalmazott drogjai

A mediterrán területeken és Észak-Afrikában őshonos Ruscus aculeatus L. (Liliaceae¹) örökzöld félcserje. Gyöktörzsből eredő szárainak oldalágai levélszerűek, kihúzott csú­csuk nagyon szúrós. Ezeken a szármódosulásokon jelennek meg az apró virágok majd a piros bogyótermések. Drogként a szúrós csodabogyó szárított gyökértörzsét és gyökerét használják. Hazánkban Dél-Dunántúlon fordul elő; hegy- és dombvidéki üde lomberdők védett gyógynövénye.

A szúrós csodabogyó az ókorban és a középkorban nemcsak gyógynövényként volt is­mert, hanem fiatal földalatti hajtásait a spárgához hasonlóan zöldségként is fogyasztották. Gyógyászati jelentőségét a 19- században elvesztette. Újrafelfedezése annak köszönhető, hogy az 1950-es években állatkísérletek során felismerték a növény kivonatának érfalakra kifejtett hatását. Mai modern títoterápiás alkalmazását htokémiai, kísérletes farmakoló­giai és humán klinikai vizsgálatok egyaránt alátámasztják.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a szúrós csodabogyó egész vagy aprított, szárított földalatti része, a Rusci rhizoma hivatalos drog. amelynek ruszkogeninben kifejezett összes szapogenintartalma legalább 1,0%.

¹ Az újabb rendszerek a Ruscaceae családba sorolják a nemzetséget.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A szúrós csodabogyó gyökértörzse 4-6% mennyiségben szteroid-szaponinokat, ún. rusz-kogenin-glikozidokat tartalmaz, amelyek aglikonja a ruszkogenin és a neoruszkogenin. Tartalmaz még flavonoidokat, szterineket, zsírsavakat. Mivel a hatásért a triterpén-sza-poninok felelősek, a Rusci rhizomából előállított készítményeket, hidrolízist követően az összruszkogenin-tartalomra standardizálják.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A népi gyógyászatban a szúrós csodabogyó vizes főzetét vizelethajtóként illetve gyomor­bélrendszeri problémák kezelésére, laxatív szerként alkalmazták. 17. századból fennma­radt írásos emlékek szerint főzetét csonttörések gyorsabb gyógyulása érdekében is itták.

Preklinikai vizsgálatok

A gyökértörzsből készült kivonat, illetve az izolált ruszkogenin növeli a vénás tónust, azonban az artériákra nincs hatással. A vénatonizáló hatás larmakológiai vizsgálatok sze­rint az érfal α₁,-adrenerg receptorain keresztül alakul ki (a hatás α-blokkolókkal gátolha­tó). A drog kivonata befolyásolja az ér simaizomzatában lévő Ca²⁺-csatornák aktivitását.

In vivo vizsgálatokban a drog kivonata csökkentette az érfal permeabilitását és az ex-szudátum fehérjetartalmát, ezáltal lassította az ödémaképződést. Csodabogyó-kivonattal kezelt humán endothel esetében javult a sejtek hipoxiatűrő-képessége.

Állatkísérletek igazolják a szúrós csodabogyó rizómájának diuretikus hatását. A drog alkoholos kivonata, ill. az izolált ruszkogeninck patkánylábödéma-tcszten antiflogisztikus hatásúnak bizonyultak.

Akut és krónikus toxicitási vizsgálatokban a csodabogyó kivonata és szaponintrakciója nagy dózisban alkalmazva sem okozott kóros elváltozásokat.

Humán bizonyítékok

Néhány kontrollos klinikai vizsgálatot végeztek a Rusci rhizoma kivonatával. Mind a műszeres mérések, mind a betegek beszámolói alátámasztják a Ruscus aculcatus vénákon ki­tejtett permeábilitáscsökkcntő és tonizáns hatását.

Az esetek többségében hcszperidinnel és aszkorbinsavval kombinálva per os adagol­ták krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegeknek. A betegséget jellemző tünetek (ödéma, nehézláb-érzés, fájdalom, zsibbadás) placebóval összehasonlítva szignifikánsan mérséklődtek a kezelés hatására. A szúrós csodabogyó vénás tónust növelő hatását lokális alkalmazás esetén is bizonyították.

Diabétesz okozta retinopátiában szenvedő betegeket is kezeltek a csodabogyó kivo­natával. A vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, hatásosnak ítélték a kivonatot, de kevés páciens bevonásával végezték és az eredmények dokumentációja sem volt kielégítő.

Indikációk, adagolás

A csodabogyó-gyökértörzs kivonata krónikus vénás elégtelenség korai stádiumában, visszértágulattal együtt jelentkező vénás keringési zavarok és az ezzel társuló tünetek (nehézláb-érzés, ödéma, lábikragörcs) enyhítésére, az alkalmazott rugalmas kötés haté­konyságának javítására, valamint aranyér okozta panaszok (végbéltáji viszketés, fájdalom) kiegészítő terápiájára használható.