Tengerparti fenyő hatóanyaga, alkamazása, mellékhatások
Tengerparti fenyő (Pinus pinaster) története, alkalmazott drogjai
A tengerparti fenyő a fenyőfélék (Pinaccac) családjába tartozó, a nyugat-mediterrán és a dél-atlanti partokon őshonos, kéttűs fenyőfaj. Tűlevelei 10-25 cm, érett tobozai 10-22 cm hosszúak. A tobozok több évig a fán maradnak, az európai fenyőfélék között a legnagyobbak. A fát „európai kaucsukfának” is nevezik, mert a kaucsukcsapoláshoz hasonlóan nyerik ki gyantatartalmát, amelyből desztillálással állítják elő a terpentinolajat, a desztillálási maradékból pedig kolofóniumot (hegedűgyanta) gyártanak.
A Pinus és Larix fajokból előállított terpentinbalzsamokat (ide sorolható a ma nem hivatalos Terebinthina communis, másnéven Balsamuin tertbinthinae, azaz a közönséges vagy vastag terpentin, a Therebinthina venetiana, másnéven Terebinthina larictana, azaz a velencei vagy vörösfenyő terpentin-balzsam) a gyógyászatban egykor bőrizgató tapaszok, kenőcsök készítésére használták. Mára csak az illóolajlepárlás és annak a felhasználása adja a jelentőségüket.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a Pinus pinasler Aiton csapolásával nyert balzsamból, vízgőz-desztillációval előállított és 180 ° C alatti hőmérsékleten finomított illóolaj hivatalos Terebinthinae aetheroleum a Pino pinastro (tengerpati fenyőből származó terpentin-olaj) néven. Az illóolaj tiszta, színtelen vagy halványsárga jellegzetes szagú folyadék.
Jellemző vegyületek, hatóanyagok
Az illóolaj fő komponensei az α- és β-pinén (70-85% és 10-20%).
Farmakológia, gyógyászati alkalmazás
Hagyományos alkalmazás
Az egyéb, fenyőfélékből előállított illóolajokhoz hasonlóan a tengerpati fenyőből származó terpentinolajat is megfázásos megbetegedések esetén alkalmazzák (általában inhalálva a besűrűsödött légúti váladék felhígítására és így felköhögésének elősegítésére. Az illóolaj külsőleg reumás és ízületi gyulladások elleni bedörzsölőszerekben használatos. A különböző terpentinolajok ipari felhasználása festékoldószerként jelentős.
- Virginiai csukóka
- Festő csülleng
- Gileád balzsama
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Preklinikai vizsgálatok
A terpentinolajról közepes erősségű in vitro antimikróbás hatást (Staphylococcus epidmnidis, Esehericbia coli, Saccharomyces cerevisiae. valamint gyenge antiplazmid hatást közöltek. Agardiffúziós aromatogramos módszerrel számos vaginális mikroorganizmus-törzssel szemben hatékonynak találták a Pinus pinaster terpentinolaját.
Humán bizonyítékok
A terpentinolajjal kapcsolatban nem találhatók a tudományos adatbázisokban klinikai vizsgálatokról közlemények. Gyógyászati felhasználása a tradicionális alkalmazás során nyert tapasztalatokon, valamint a rokon fajok illóolajával elvégzett vizsgálatok eredményein alapul.
Indikációk, adagolás
A tengerparti fenyőből származó terpentinolaj inhalálva, fürdővízbe csepegtetve, bedör-zsölőként (pl. mellkas- és hátkenőcs vagy -balzsam) váladékképződéssel járó hörghurut kezelésére alkalmazható. Inhaláció esetén meleg vízre csepegtetve (kb. 5 csepp) kerüljön alkalmazásra. Hiperémizáns hatása miatt kenőcs, balzsam formájában ízületi fájdalmak enyhítésére is alkalmazható. A többi fenyőféle illóolajával összehasonlítva nem túl kellemes illatuk miatt a terpentinolajok nem túlságosan népszerűek.
Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók
A terpentin illóolaj közismert kontakt allergizáló hatását vizsgáló, nagy betegpopuláción elvé gzett allergiavizsgálatban azt találták, hogy az illóolajjal szemben a vizsgált populáció 3%-a mutatott túlérzékenységet. Terápiás céllal, külsőleg alkalmazva nem alakulnak ki nemkívánatos hatások, de nagy felület vagy sérült bőr kezelése esetén a felszívódott illóolaj komponensei vese- és központi idegrendszeri toxicitási tüneteket váltanak ki. Magas vérnyomás, szívelégtelenség, bőrsérülés esetén nem javasolt a terpentinolaj fürdőadalékként történő alkalmazása.
Terpentinnel végzett öngyilkossági kísérletek hajdanán elég gyakoriak voltak, ma már igen ritkák. Az irodalom egy esetről számol be, amely status epilepticushoz vezetett és nem reagált a szokásos toxikológiai kezelésekre. Az illóolaj letális dózisát kb. 50 g-nak állapították meg.