• rák

Harcban a rákkal – Túlélők milliói ad reményt?

Noha a legnehezebben feldolgozható hírek közé tartozik, ha valaki arról értesül, hogy rákja van, akik manapság betegszenek meg, azoknak sokkal több okuk van a derűlátásra, mint a korábban élt sorstársaiknak.

Túlélők milliói

Minden harmadik embernél kialakul élete során valamilyen rákos daganat, de ma már nagyobb részük küzdi le a betegséget: az elmúlt 30 évben megduplázódott a túlélési arány. Akiknél ma állapítanak meg rosszindulatú daganatot, azoknak a fele öt év múlva is életben lesz, s több mint 40 százalékukat tíz év múlva is magunk közt tudhatjuk.

E kedvező adatok hátterében a korai észlelés – részben a szűrési programoknak köszönhetően -, a hatékonyabb kezelés és a jobb utógondozás áll. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy maguk a betegek is sokat tehetnek az esélyeik javításáért – s minél hamarabb kezdenek cselekedni, annál jobb. Egyre több bizonyíték van rá, hogy számos életmódbeli tényező, mint a testmozgás és az étrend, hatással lehet a rák lefolyására, javíthatja az életminőséget, csökkentheti a kezeléssel járó mellékhatásokat és növeli a túlélési esélyeket. A kutatásokból kiderül, hogy az is javítja a gyógyulás esélyeit, ha valaki aktívan részt vesz betegsége kezelésében.

Mi a rák?

Rák, azaz rosszindulatú daganat olyankor alakul ki, amikor a normális sejtosztódás ellenőrizetlenné válik. A daganatsejtek képesek szétterjed­ni a szervezetben és elpusztítani az egészséges szöveteket. Az összes rosszindulatú (létezik jóindulatú is) daganatos megbetegedés mintegy 85 százalékát a rák különféle fajtái (karcinómák) teszik ki, amelyek a testet külsőleg borító, illetve a zsigeri szerveket alkotó hám eredetű sejtekből indulnak ki. Jóval ritkábbak a vérképző szervek rosszindu­latú daganatai, mint a leukémiák és limfómák, valamint a kötőszöveti eredetű szarkómák.

A kezelés arzenálja

Napjainkban sokféle kezelés áll rendelkezésre a rák ellen – műtétek, kemoterápia, sugárkezelés, immunoterapia, biológiai kezelés, hormon­kezelés és csontvelő-átültetés. Hogy ezek közül melyiket alkalmazzák önnél, nagyrészt attól függ, hogy melyik szervet támadta meg a rák, mekkora a daganat, van-e áttét, és mennyire agresszív. A legújabb kutatások szerint van még egy tényező, ami befolyásolhatja a kezelés módjának megválasztását: a daganat genetikai jellemzői.

Amikor megtudja

Még ha számított is a rossz hírre, könnyen lehet, hogy miután megtudta a diagnózist, a döbbenet és a rémület miatt nem képes felfogni az orvosa által közölt információkat. Ezért ha olyan vizsgálatok eredményeit közlik önnel, amelyekből az derülhet ki, hogy rákja van, vigye magával egy hozzátartozóját vagy közeli barátját az orvoshoz. Ők felteszik a nehéz kérdéseket és lejegyezhetik a válaszokat akkor is, ha ön a megrázkódta­tástól nem képes tisztán gondolkozni.

Az esetek többségében szövetmintavétellel (biopszia) és a sejtek mikroszkópos vizsgálatával állapítják meg, milyen típusú rákról van szó. A daganat kiterjedésére vonatkozó további információkat különféle képalkotó módszerekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal kapnak. A kezelési lehetőségeket akkor beszélik meg ön­nel, amikor készen van az összes lelet.

Honnan számíthat támogatásra?

A rákbetegek nagyon sokfelől kaphatnak segítséget – a támogató központoktól kezdve a segélyvonalakon át egészen az internetes fórumokig. A diagnózist követő első napok­ban megnyugtató tanácsokat és hasznos információt kaphat. Először érdemes a nagyobb segítő szervezet­nél próbálkozni, amilyen a Magyar Rákellenes Liga (www.rakliga.hu). A tájékozódáshoz további adatokat talál a www.daganatok.hu honlapon. Kerülje viszont azokat a honlapokat, amelyek csodagyógyítást ígér­nek – ezek aligha megbízhatók.

A statisztikák értelmezése

Ha a hosszú távú kilátásairól érdeklődik, válaszul valószínűleg a túlélési arányra vonatkozó statisztikákat fogják idézni. E statisztikák azt mutatják meg, hogy a különböző típusú és stádiumú daganatokkal diagnosz­tizált páciensek hány százaléka él és daganatmentes öt vagy tíz évvel a kezelés után. Azt azonban senki sem tudja megjósolni, hogy mi várható egy-egy konk­rét esetben. A kilátások függenek a rák típusától és stádiumától, attól, hogy mennyire korán észlelték, valamint a beteg korától és egészségi állapotától.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.