• agyvérzés
• életmód
• stroke

Hogyan csökkentsük a második stroke valószínűségét?

Még hosszú, boldog élet vár önre a stroke után is!

A teljes gyógyulás elképzelhetetlen anélkül, hogy számot vetne, mi­lyen tényezők vezettek a stroke-hoz. Bár a második stroke legfőbb rizikótényezője az első stroke, javíthatja életkilátásait és csökkentheti a megismétlődés kockázatát, ha megváltoztatja életmódját.

Bár vannak olyan tényezők, amelyek ellen semmit sem tehet, mert gyakoribb a stroke idősebbeknél, férfiaknál, valamint bizonyos népcsoportok körében -, nagyon sok agyi katasztrófa előzhető meg. Amerikai tudósok becslései szerint a megfelelő életmódbeli változtatásokkal felére csökkenthető a stroke kockázata, és 10 esetből 8 teljesen meg is előzhető.

Íme néhány módszer, amelyekkel csökkentheti egy második stroke valószínűségét:

• Hagyja abba a dohányzást! Ez a rossz szokás duplájára növeli a stroke kockázatát.
• Csak kevés alkoholt fogyasszon. A túlzott alkoholbevitel emeli a vér­nyomást, és ez megnöveli a második stroke veszélyét.
• Étkezzen egészségesen, hogy több energiája legyen, és megszabadul­jon az esetleges súlyfeleslegtől. A túlsúlyosság vérnyomás emelő tényező, ezért növeli a stroke kockázatát.
• A sóbevitel szintén emeli a vérnyomást, ezért kerülje az erősen sós feldolgozott ételeket, és csökkentse minimálisra az ételeihez adott só mennyiségét .
• Mozogjon többet! A mozgásszegény életmód jelentősen megnöveli a második stroke kockázatát. Hetente legalább ötször 30 perc mérsé­kelt intenzitású, a pulzusszámát megemelő testmozgást végezzen. A kutatások szerint az ülő életmódot folytató személyekhez képest már a mérsékelten aktívaknál is 20 százalékkal csökken a stroke kockázata, a kifejezetten aktívaknál pedig 30 százalékos a csökkenés.
• Legyen óvatos a hormontartalmú gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók vagy hormonpótlók) szedésével, mert ezek növelhetik a második stroke kockázatát. Beszéljen orvosával a lehetséges alternatívákról.

Krónikus betegségek

Az eddiginél is többet kell törődnie a korábbi betegségeivel.

• Magas vérnyomás. Talán mind közül ez a legfontosabb rizikófaktor. Ha orvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszereket ír fel, azokat feltétlenül szedje, és járjon el rendszeresen vérnyomás-ellenőrzésre. Magas koleszterinszint Kérdezze meg orvosától, nem kellene-e sztatint szednie a „rossz” koleszterin szintjének csökkentésére. Egyes adatok szerint szinte minden stroke-on átesett személynek egész hátralévő életében sztatinokat kellene szednie, kivételt csak azok jelentenek, akiknek alacsony a koleszterinszintjük, illetve akik 40 évesnél fiatalabbak.
• Magas vércukorszint. Tartsa a vércukorszintjét a normálishoz minél közelebbi értéken. Fogadja meg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésével kapcsolatos tanácsokat.
• Szívritmuszavar. Ha a stroke, melyen átesett, nem vérzéses típusú volt, orvosa valószínűleg vérhígító gyógyszert, például aszpirint vagy warfarint ír önnek, hogy csökkentse a vérrögképződés kockázatát.

Gyógyszerek

A stroke-ot követő időszakban létfontosságú a gyógy­szeres kezelés. A kórházból hazatérve továbbra is kell gyógyszereket szednie. A hosszú távú gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy pontosan betartsa az orvosa utasításait.

Az Egyesült Államokban végzett kutatásokból az derült ki, hogy bár a stroke-on átesett betegek túlnyomó többsége három hónap elteltével még lelkiismeretesen szedi a gyógyszereit, egy évvel később már csak minden harmadik veszi be a felírt gyógyszereket és több ezren vannak, akik időnként kihagynak egy-egy adagot. Más kutatók 6000 kórház­ból hazabocsátott stroke-on átesett beteg állapotának hosszú távú megfigyelése alapján arra a következte­tésre jutottak, hogy a gyógyszerek utasítások szerinti szedésének elmulasztása a második stroke egyik legfontosabb rizikótényezője.

Milyen gyógyszerekre lehet szükség?

A stroke-on átesett betegeknek leggyakrabban az alábbi három gyógyszert írhatják fel.

• Sztatinok a koleszterinszint csökkentésére. Ezek a gyógyszerek lassítják a koleszterin termelődését, ami azért fontos, mert a túl sok koleszterin az artériák falán lerakódva plakkot képezhet, az pedig vérrög ki­alakulásához vezethet. Ha a stroke-ot követően más gyógyszerekkel együtt sztatinkészítményt is szed, kisebb a kiterjedt agyi károsodás valószínűsége. Meggyőző bizonyítékok igazolják, hogy a sztatinok igen jelentős mértékben csökkentik a máso­dik stroke kockázatát, sőt az akut isémiásstroke-on vagy TIÁ-n átesett pácienseknél a szívinfarktus valószínűségét is.
• Vérnyomáscsökkentők. A vérnyomás csökkentése segít egy újabb stroke megelőzésében, függetlenül attól, hogy milyen típusú volt az első stroke. Többféle vérnyomáscsökkentő gyógyszert írhatnak fel, pl. víz-hajtókat, ACE-gátlókat vagy angiotenzin-receptor-blokkolókat. Ezek az orvosságok akkor a leghatásosabbak, ha szedésük mellett az életmódján is változtat, például kevesebb alkoholt fogyaszt, többet mozog és egész­ségesebben táplálkozik. Orvosa rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, és ha szükséges, módosít a kezelésén.
• Warfarin. Ha isémiás stroke-on esett át, és pitvarfibrillációja is van, akkor nagyon valószínű, hogy warfarint is szednie kell, amely jelentősen csökkenti egy újabb stroke kockázatát. Bár a warfarin kissé megnöveli a rendellenes vérzések kockázatát, az adatokból úgy tűnik, hogy szedése összességében sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal.

Aktív gyógyulás

A stroke-on átesettek több mint a felénél visszamarad valamiféle tartós mozgási rendellenesség, illetve egyensúlyozási vagy mozgáskoordinációs zavar. Az érintett testrészek rendszeres mozgatása kulcsfontosságú, ám hogy milyen gyakorlatokra képes, az attól is függ, mennyit veszített mozgásképességéből a stroke miatt, és mennyire volt aktív előtte. íme négy ötlet, hogyan növelheti erőnlétét és edzettségét. A gyakorlatokat stroke-betegek kezelésére szakosodott fizikoterapeuta állította össze.

A képzett fizikotera­peuta nagyon sokat segíthet állapota javu­lásában.

• Törekedjen rá, hogy minden nap valamivel többet tudjon teljesíteni: hosszabb ideig legyen képes állni, távolabbra elsétálni, többször felmenni a lépcsőn.
• Próbálja elkerülni, hogy min­dent az erősebb lábával csinál­jon. Olyasmit találjon ki, amihez a sérült lábát kell mozgatnia vagy arra kell nehezednie – még akkor is, ha így tovább tart.
• Őrizze meg izmai rugalmas­ságát úgy, hogy rendszeresen nyújtja, mozgatja őket. Nyomja le a talpát a padlóra, nyújtsa meg a hátát (hajoljon előre és fordítsa el a törzsét), majd egyenesedjen fel.
• Vigyen minél több mozgást a mindennapjaiba. Jelöljön ki egy nap­szakot, amikor rendszeresen tornászik. Tűzzön célokat maga elé, például az elvégzett gyakorlatok számának a növelését, vagy hogy egyre messzebb sétál az utcán.

Privát rehabilitáció

Vannak, akik a társadalombiz­tosítás által kínált rehabilitáció mellett – vagy annak befejezése után – magánintézményekben végzett kezelést is igénybe vesznek. Ez hasznos lehet, de amint arra a szakemberek felhívják a figyelmet, még a kezelés megkezdése előtt győződjön meg róla, hogy az in­tézménynek és munkatársainak kellő tapasztalata van stroke-on átesett betegek ellátásában. Emellett előre ki kell derítenie azt is, mennyibe kerülnek a kezelések és körülbelül hány foglalkozásra lesz szükség.

A mozgásfajták előnye

Akár otthon tornászik, akár visszajár gyógytornára a kórházba, az alábbi, a nagy izomcsoportokat megmozgató gyakorlatok csodákra képesek járásának javítása terén, így sokkal önállóbbnak érezheti magát min­dennapi tevékenységei végzése közben. Ráadásul ezek a mozgások az állóképességét is növelik, és csökkentik a szív- és érrendszeri betegsé­gek kockázatát.

• Gyaloglás. Jót tesz a lábizmoknak, az egyensúly érzéknek, a mozgás­koordinációnak és az edzettségnek, sőt a keringési rendszert is erősíti.
• Gyaloglás taposógépen. A járás valamennyi előnyét kínálja, de a kétol­dali kapaszkodóknak köszönhetően biztonságosabban mozog. A taposógépek legtöbbjén beállítható a mozgás sebessége, a lejtés foka és az edzés időtartama.
• Szobakerékpár. Ezen az eszközön ülő helyzetben végezhet testmozgást. Jót tesz a lábizmoknak, a mozgáskoordinációnak, az ülve egyensúlyozás­nak és erősíti a keringési rendszert.
• Karergométer. Az edzőtermekben ritkább eszköz, de a kórházak reha­bilitációs osztályán általában megtalálható. A kar és a felsőtest izmait dolgoztatja meg, amivel erősíti a keringési rendszert is. Segít javítani a mozgáskoordinációt.
• Mindennapos tevékenységek. Amikor feláll a székből vagy a vécéről, felmegy a lépcsőn, vagy lehajol vala­miért, amit leejtett, az mind testmozgás. Ne kérjen segítséget, hacsak nem feltétlenül muszáj – igyekez­zen mindent maga megcsinálni.

Hasznos segédeszközök

Az önállóság nem azt jelenti, hogy semmiféle segítsé­get nem vehet igénybe. A szociális ellátórendszer és a foglalkozásterápiás tanácsadók sokféle olyan esz­közt ajánlanak, amelyeket kifejezetten a stroke-ból felépülők mindennapos tevékenységeinek megkönnyítésére terveztek. Sok terméket talál a gyógyászati segédeszköz-szaküzletekben is.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a leggyakrabban használt segédeszközöket, amelyek segítenek lábado­zása idején is önálló életet élni. Foglalkozásterapeutája abban is tanácsot tud adni, hol kérhet gyakorlati, illetve anyagi segítséget a lakásában szükséges átalakítások elvégzéséhez.

• Közlekedés a lakásban. Ha kerekesszékbe kénysze­rül, otthonában átalakításokra lehet szükség, például rámpák kialakítására vagy lépcsőlift felszerelésére. Érdemes megfontolni a kerekesszékkel is használha­tó alacsony kialakítású vécé beépítését és a kerekes székkel megközelíthető zuhanyozó kialakítását is.
• Önnálló élet. Az otthonában szükséges átalakítások közé tartoznak például a lépcsők mellett és a zuhany­fülkében felszerelt kapaszkodók, valamint a kádba helyezett csúszásgátló szőnyeg.
• Evés. Próbálja ki a speciális kialakítású, könnyen megfogható evőeszközöket és a csúszásmentesített tányérokat.
• Mosakodás. Sokat segíthetnek a hosszú nyelű szi­vacsok vagy például a tapadókorongos körömkefe, amely egy kézzel is használható.
• Öltözködés Keressen olyan eszközöket, amelyek megkönnyítik a begombolkozást, valamint – ha nehe­zen éri el a lábát – a harisnya és a cipő felvételét.

Segítség a szükségben

A vizelettartási problémák elég gyakoriak stroke után. Ennek általában több oka is van, például a stroke okozta idegi károsodás, vagy az izmok feletti ellenőrzés elvesztése, a megváltozott étrend illetve az ágyhoz kötöttség. A helyzetet gyakran tovább rontja, hogy sok stroke-beteg csak segítséggel tud kimenni a vécére – sőt olykor annak szükségességét is csak nehezen tudja jelezni.

A betegek túlnyomó többsége hamar visszanyeri az uralmat a hólyagműködése felett. Ha segítségre van szüksége, keresse fel a kontinencia-tanácsadást, ahol képzett szakember rehabilitációs tervet dolgoz ki önnek, amelynek része a hólyagműködés szabá­lyozásának „újratanulása” és a medencefenék izmai­nak az erősítése. Elmondják azt is, milyen gyógyá­szati segédeszközöket, pl. betéteket szerezzen be. Érdemes megtudakolni, hogyan alakítsa át otthoni vécéjét, hogy könnyen megközelíthető legyen.

A beszédproblémák leküzdése

A stroke-ot túlélők egyharmadánál nehézségek észlelhetők a beszéd­képzés és a kommunikáció terén. Ez az afázia néven ismert állapot olyankor alakul ki, ha a stroke az agy nyelvi központjait károsítja, és a beszéd, az írás, az olvasás és a beszédmegértés terén okoz zavarokat. De bármilyen kommunikációs zavarral küszködje­nek is, az afáziás személyek közös jellemzője, hogy az intelligenciájuk az esetek jelentős részében nem érintett.

A stroke többi tünetéhez hasonlóan az afázia jellege és mértéke is egyénenként változik. A probléma néha csak pár hétig, máskor néhány hónapig tart, de olykor ennél sokkal tovább, és a javulás jelei csak nagyon lassan észlelhetők. A sú­lyos afáziában szenvedők számára ez azt jelentheti, hogy évekig nem képesek beszélni (vagy a beszédük csak néhány szóból áll), ráadásul írni, olvasni és számolni sem tudnak. Ez azonban viszonylag ritka.

Az afáziás, illetve beszédzavaros betegeket gondozóknak tudniuk kell, hogy az ilyen személyeknek gondjaik lehetnek az olvasással, a tévében bemutatott események vagy a rádióadás megértésével, a levélírással és a nyomtatványok kitöltésével, a telefon használatával, a számolással, a számokkal és a pénzzel, sőt gyakran még a saját maguk vagy családtagjaik nevét sem tudják kimondani.

Együttérző segítség nélkül az afázia rendkívül súlyos következmé­nyekkel járhat: elszigetelődéshez, magányhoz, unalomhoz, önbizalom­vesztéshez és a kapcsolatok tönkremeneteléhez vezethet. A kellően tájékozott barátok, családtagok és gondozók segítségével, valamint szakszerű beszédterápiával azonban nagyrészt le lehet küzdeni e kom­munikációs nehézségeket.

Az afázia természete

A kommunikációs képességeket érintő egyéb leépüléses idegrendszeri betegségekkel szemben – amilyen például a demencia – az afázia csak az agy nyelvi központjait érinti, az emlékezetet érintetlenül hagyja. Az afáziás személyek látvány, szagok vagy hangok alapján fel tudják idézni az emlékeiket, viszont nem képesek olyan egyszerű dolgokat kimondani,mint „ez egy telefon”, magyarázza Richárd Wise, a londoni Imperial College neurológusprofesszora.

Gyakran túlságosan is könnyű azt felté­telezni, hogy az afáziás személy nemcsak a beszéd, hanem a gondolko­zás és az emlékezés képességét is elveszítette. Emiatt a családtagok és barátok csak nehezen tudják visszafogni magukat, és állandóan befeje­zik a beteg helyett a mondatokat. Pedig meg van a módja annak, hogy az érintettet bevonják a társalgásba.

Segítség

A stroke-on átesett személyeknek nagyon fontos, hogy segítsék és bátorítsák őket. A beszédterapeuta először részletesen felméri az illető állapotát (valószínűleg még a kórházban vagy közvetlenül a hazatérése utáni napokban), majd javaslatokat tesz, hogy az alábbiakhoz hasonló

Hogyan segíthetünk az afáziásnak?

• Ösztönözze arra az afáziás személyt, beszélgetésekben. Íme néhány ötlet a
• hogy vegyen részt a normális kommunikáció megkönnyítésére:
• Legyen kéznél papír és ceruza.
• Ne siettesse.
• Beszéljen világosan, és egyszerre csak egy témával foglalkozzon.
• Ne tegyen úgy, mintha értené, amit mond, holott nem érti. Legyen őszinte, és mondja meg neki: „Elnézést, nem értettem. Próbáljuk újra!”
• A beszélgetés közben írja le a kulcsszavakat.
• Biztassa az afáziás személyt, hogy rajzolja le, amit közölni akar. Ön is használjon rajzokat.
• Ne feledje, hogy a kommunikáció­hoz nem okvetlenül szükséges a nyelvtanilag hibátlan beszéd vagy a szabályos mondatformálás. Ne javítsa ki a hibákat, ezzel ugyanis kedvét szegheti a betegnek.
• Legyen pozitív és bátorító, s emlékeztesse az illetőt az általa elért, akármilyen kicsi haladásra.
• A kulcsszavak és rajzok segítsé­gével foglalja össze a hallottakat.
• Mondandóját támassza alá kifejező gesztusokkal.
• Mindig győződjön meg róla, hogy ön és az afáziás személy kölcsö­nösen megértették-e egymást.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.