• depresszió

Honnan tudhatom biztosan, hogy depressziós vagyok? Lehet kezelni?

Magyarországon a klinikai (súlyos) depresszió a lakosság 7-8 százalékát érinti. A betegség tünetei – amennyiben felismerik őket – szakszerű segítséggel enyhíthetők vagy akár meg is szüntethetők.

Depressziós vagyok?

Ha a kijelentések közül legalább öt igaz önre egy kéthetes időszak szinte minden napján, akkor lehet, hogy depressziós:

• Boldogtalannak érzi magát.
• Nem érdekli az élet, és semmiben sem leli örömét.
• Nem tud döntéseket hozni.
• Nem képes megbirkózni olyan dolgokkal, amelyek korábban nem okoztak gondot.
• Kimerült, nyugtalan és/vagy zaklatott.
• Rossz az étvágya.
• 1-2 órát is eltart, mire elalszik, mégis korábban ébred a szokásosnál.
• Nem érdekli a szex.
• Nem érez magabiztosságot.
• Reményvesztett.
• Kerüli az embereket.
• Ingerlékeny.
• Reggelente rosszabbul van.
• Öngyilkosságon gondolkozik.

Mi a depresszió?

A depresszió kifejezést nagyon gyakran használják helytelenül. Depresszióról beszélnek az emberek akkor is, ha pocsékul érzik magukat, például mert nem kaptak meg egy állást, ha cserbenhagyták őket vagy ha régóta esős, lehangoló az időjárás. A valódi depresszió azonban sokkal súlyosabb és tartósabb állapot, mint a múló levertség. A depressziós személy szélsőséges esetben úgy érzi, hogy jó lenne meghalni, önpusztító módon élhet, vagy akár öngyilkossággal is megpróbálkozhat. Ezek az érzések olykor hónapokig, vagy akár évekig is elkísérhetik az érintettet.

Az okok

A depresszió jellemzői személyenként változnak, s kialakulásához is többféle tényező kombinációja járulhat hozzá. Gyakori kiváltó tényezők a stresszes helyzetek, például egy közeli hozzátartozó halála, vagy pár-kapcsolati problémák. A nők hajlamosabbak a depresszióra, mint a férfiak, és az örökletes hajlam is szerepet játszhat a betegségben. Ha valakinek egyik szülője súlyosan depressziós, akkor az átlagosnál nyolcszor nagyobb esélye van rá, hogy maga is depressziós legyen.

A kutatóknak sikerült a depresszióval összefüggő változásokat kimutatni az agy kémiai folyamataiban és egyes hormonok szintjében. Úgy tűnik, hogy három neurotranszmitter (idegi ingerületátvivő anyag) – a dopamin, a szerotonin és a noradrenalin – szintje csökken le túlságosan. A hiány kommunikációs hibákat okoz az agysejtek között, s talán ez is hozzájárul a depresszióhoz.

A depresszió típusai

A depressziót, súlyosságától függően, az alábbiak szerint osztályozzák. Enyhe depresszió, amely kedvezőtlenül hat a mindennapi életre, de csak korlátozott mértékben. Tünetei között megemlítendő a figyelem összpontosítás zavara és/vagy a motiváció hiánya. Az ilyen depresszióból ki lehet lábalni önsegítő módszerek alkalmazásával, valamint orvosa és mások – például a családja és a barátai – támogatásával.

• Mérsékelt depresszió, amelynek tartósabb hatása van az érintett cselekvőképességére. Tünetei egyebek közt a szinte állandó rossz hangulat, és hogy a beteg csak nehezen tud eleget tenni a munkahelyi és otthoni kötelezettségeinek. Ahhoz, hogy túljusson ezen, valószínűleg orvosi (gyógyszeres) kezelésre lesz szüksége, de az érintett aktív részvétele a kezelésben segítheti a gyors felépülést.
• Súlyos, más néven klinikai depressziónak nevezett állapot a komoly mentális problémák közé tartozik. Tünetei többek között a mindennapos tevékenységek végzése során jelentkező nehézségek – az evés, az alvás és sok más a napi rutin részének számító dolog is szinte megoldhatatlan feladattá válhat. Nagy az öngyilkosság veszélye.[brbr]A súlyos depresszióból való felépüléshez az esetek többségében tartós (gyógyszeres és pszichoterápiás) kezelés szükséges, képzett szakember felügyelete mellett. Amikor azonban e kezelések hatása már kezd megmutatkozni, akkor étrendje és testmozgási szokásai megváltoztatásával ön is nagyon sokat tehet a gyógyulásáért.

A depressziót jellege szerint is osztályozzák, így egyebek közt az alábbi típusokat különböztetik meg.

• Bipoláris zavar. (mániás depresszió) Jellemzője a rendkívüli aktivitás és izgatottság (mánia), valamint a mély lehangoltság (depresszió) időszakos váltakozása. Általában gyógyszeres kezelést alkalmaznak.
• Pszichotikus depresszió. A súlyos depresszió egy formája, amely gyógyszeres kezelést igényel; a depressziós tünetek mellett hallucináció és kényszerképzetek jellemzik.
• Szülés utáni depresszió
• Szezonális depresszió. A téli hónapokra jellemző napfényhiánnyal függ össze. Tünetei a fáradtság, a letargia és különleges sóvárgás az édes ételek iránt. Fényterápiával, antidepresszánsokkal és kognitív viselkedésterápiával kezelik.

Szülés utáni depresszió

A depresszió a gyermek születését követő egy éven belül jelentkezhet, és az anyák nagyjából 10-15 százalékát érinti. A legtöbb kismama a szülés után néhány nappal átmeneti levertséget tapasztal, ami a hormonális változásokkal magyarázható, és általában 10-14 nap alatt elmúlik, bár tovább is tarthat. A szülés utáni depresszió ezzel szemben gyakran csak hetekkel vagy hónapokkal a szülés után alakul ki. Nagyon fontos, hogy az érintett segítséget kérjen, mert kezelés nélkül az állapot kedvezőtlen hatással lehet a kisbabájával és a partnerével való kapcsolatára is.

Orvosa talán gyakrabban fogja látogatásra küldeni önhöz a védőnőt, hogy ő is segítsen. Az alkalmazott kezelések között szerepelhet például – akárcsak a depresszió egyéb változatainál – a kognitív viselkedésterápia és/vagy a gyógyszerek is. Ha gyógyszeres kezelésre van szükség, nem kell attól tartania, hogy emiatt abba kell hagynia a szoptatást; több olyan antidepresszáns is van, amelyek nem mennek át az anyatejbe.

Bár az ilyen esetekben nélkülözhetetlen a szakszerű segítség, ön is sokat tehet hangulata és közérzete javításáért. Kövesse az e fejezetben ismertetett, a tápláló étrendre és a testmozgásra vonatkozó tanácsokat. A szülés utáni hónapokban igen fontos, hogy eleget aludjon. Partnerével osszák be egymás közt az éjszakai etetéseket, szükség esetén lefejt tejjel, hogy legyen egy-egy nyugodt éjszakája.

Orvosi kezelés

Az orvos a tünetektől és azok súlyosságától függően javasolhat tüneteket enyhítő gyógyszereket, vagy pszichoterápiát, amely során megtanulja feldolgozni a gondolatait és érzéseit. Ne feledje:

• sokan vannak, akik teljesen felgyógyulnak a depresszióból,
• lehet, hogy túljutva a depresszión, erősebbnek érzi magát, mint régen,
• a depresszió segíthet tisztábban látnia az életét és a kapcsolatait.

Mit tehet a beteg?

Enyhe depresszió esetén igyekezzen megfogadni a fejezetben később ismertetett, az étrendre és a testmozgásra vonatkozó tanácsokat. Irányított önsegítő programokért forduljon orvosához. Ezek között lehetnek online-programok is, amelyeket önállóan, vagy egy terapeuta telefonos segítségével használhat. Ha súlyos depresszióban szenved, az orvos olyan tervet dolgoz ki, amelynek az önsegítő lépések is részét képezik.

Ilyen lépések lehetnek például az alábbiak:

• Legyen tudatában a gondolatainak! Gondolatban lépjen egy kicsit hátrébb, és próbálja megfigyelni, mi zajlik a fejében. Ez segíthet felismerni azokat a kóros gondolkodási mintákat, amelyek miatt kialakult és tartóssá vált depressziója.
• Maradjon kapcsolatban! Segíthet csökkenteni a negatív gondolatok terhét, ha megbeszéli egy baráttal vagy családtaggal. Csatlakozzon egy csoporthoz! A hasonló problémákkal küszködők nagyon sok segítséget adhatnak egymásnak. Háziorvosa vagy pszichiátere segíthet megtalálni a megfelelő csoportot.
• Gondoskodjon magáról! Ne feledkezzen meg az olyan egyszerű fizikai szükségletek kielégítéséről, mint az evés, az alvás és a testmozgás, ugyanis ezek mind segíthetik a gyógyulást.
• Tegye azt, amit szeret! Ha teheti, olyasmikkel foglalkozzon, amiben örömét leli. Vásároljon új holmikat, hallgasson zenét, menjen moziba vagy masszíroztassa meg magát.
• Próbáljon ki valami újat! Egy új hobbi vagy elfoglaltság kimozdíthatja otthonról. Mi lenne, ha beiratkozna a könyvtárba vagy elmenne valamilyen tanfolyamra? Az efféle társas tevékenységek segíthetnek kitörni a magány ördögi köréből, így kevesebb időt tölt a saját gondolataival.
• Legyen aktív! Próbálja mindennapos tevékenységekkel elfoglalni magát. Az egyes tevékenységeket egy sor kisebb lépésre is lebonthatja. Nem kell kitakarítani az egész lakást, csak rakjon rendet például egy régóta elhanyagolt sarokban. Minden egyes feladat teljesítése sikerélménnyel jár.
• Legyen alternatív! Sokan találják hasznosnak a kiegészítő terápiákat. Ezek némelyike, például a masszázs fizikai érintés révén segít abban, hogy érzelmileg jobban érezze magát, míg mások, mint a meditáció inkább a megnyugtatását szolgálják.
• Írja le! Ha leírja a gondolatait és érzéseit, az sok esetben megakadályozhatja, hogy a még csak félig megformálódott, de erős érzelmi töltetű gondolatok aránytalanul nagyra nőjenek. Az írás által egy kicsit eltávolodik a gondolataitól, így elfogulatlanabbul képes megvizsgálni azokat.

Mások segítése

Ha egy ön számára fontos személy depressziós, vigyáznia kell rá. Íme néhány támpont ahhoz, mit kell tennie.

• Hallgassa meg, s legyen felkészülve rá, hogy újra meg újra ugyanazt fogja hallani.
• Legyen nagyon óvatos a tanácsokkal, mindig finoman és empatikusán fogalmazza meg őket.
• Töltsön minél több időt a beteggel. Biztassa őt beszélgetésre és arra, hogy folytassa szokásos tevékenységeit.
• Biztassa azzal, hogy javulni fog az állapota.
• Ellenőrizze, hogy rendesen eszik-e.

Vegye komolyan, ha olyasmit mond, hogy nem akar élni, vagy ha az az érzése, hogy képes lenne kárt tenni magában.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.