• fájdalom

Mi történik amikor fájdalmat érzünk?

Legyen szó egy horzsolás miatt érzett rövid ideig tartó, de éles fájdalomról, vagy egy reumás ízület makacs lüktetéséről, a fájdalom kellemetlen érzés – annak ellenére, hogy szükség van rá. A szervezet ugyanis a fájdalommal jelzi, hogy valami nincs rendben.

A fájdalom típusai

Az orvosok más-más kifejezéseket használnak a fájdalom különböző típusainak leírására. A heveny (akut) fájdalom általában rövid ideig tart, s gyakran sérülés vagy más külső behatás okozza, amely azonosítható. Jellemző példái a testedzés utáni izomfájdalom, a baleseti sérülés miatti vagy műtétet követő fájdalom.

• Az idült (krónikus) fájdalom: három hónapnál hosszabb ideig, néha évekig tart. Gyakran olyan betegségek velejárója, mint az ízületi gyulladás, bár az oka nem mindig ismert.
• A kiújuló (rekurrens) fájdalom hol megjelenik, hol eltűnik, ahogy azt például fejfájás esetén lehet tapasztalni.
• A kisugárzó fájdalom a test egy bizonyos részében érezhető, pedig az oka egy másik testrészben van. A porckorong sérv például gyakran a lábban okoz fájdalmat, mert a sérült porckorong olyan idegeket nyom, amelyek a gerincvelőből a lábon át egészen a lábfejig futnak.

Az orvosok számára is gyakran nehéz feladat a fájdalom értelmezése, mivel rendkívül kiszámíthatatlan, a beteg hangulatától, hozzáállásától és az őt ért stresszhatásoktól függően hol felbukkan, hol eltűnik. Néha még az időjárás is befolyásolja. Nem mérhető objektív módon, és egyesek jóval érzékenyebbek rá, mint mások. S hogy melyik a legrejtélyesebb vonása? Nos, néha az után is érezni a fájdalmat, miután az oka már rég megszűnt.

A fájdalom ciklusa

A fájdalom titokzatossága részben az idegrendszer bonyolultságának tulajdonítható. Ha sérülés éri, például főzés közben megégeti magát, a sérült szövetből olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek ingerületbe hozzák a közeli idegvégződéseket, azok pedig fájdalomjelzéseket továbbítanak a gerincvelő hátsó oldalának egy bizonyos területére, az úgynevezett hátsó szarvba, amely egyrészt jelzéseket továbbít az agy felé, másrészt innen indulnak ki a gerincvelői reflexek.

A jelek értelmezése

A hátsó szarv nem csupán passzív üzenetfeldolgozó központ. Fontos szerepe van a reflexek, azaz az ingerekre adott automatikus válaszok szabályozásában is. Agyának nem kell utasítást adnia, hogy kapja el a kezét a forró tűzhelyről – a hátsó szarv elvégzi ezt a feladatot. Ámde attól függetlenül, hogy a reflexben nem vesznek részt az idegrendszer gerincvelőnél feljebb lévő részei, a fájdalomjelzés tovább halad felfelé, az agyába, s ekkor önben is tudatosul, hogy mi történt.

Amikor a fájdalomjelzések elérik az agyát, ott a középagy mélyen fekvő részébe, az úgynevezett thalamusba futnak be. Ez egyfajta válogatóközpont, amely a beérkező üzeneteket az agy specializálódott területeire irányítja, ahol megtörténik az értelmezésük. Az agykéreg (a gondolkodásért és viselkedésért felelős rész) megfelelő területe megállapítja, honnan származik a fájdalom, majd összehasonlítja azt a korábban tapasztalt fájdalmakról őrzött emlékekkel.

Miért sírunk a fájdalomtól?

A fájdalomjelzések sok helyre továbbítódnak, pl. az agy érzelmekért felelős központjába, a limbikus rendszerbe is – ez az oka annak, hogy a fájdalom néha megríkatja az embert. A limbikus rendszernek egyéb feladata is van: sérülés vagy más, fájdalommal járó történés utáni pillanatokban gátolja a fájdalomérzet kialakulását.

A fájdalomérzetre további, az idegrendszert befolyásoló tényezők is hatnak. A hangulata és az emlékezete például megváltoztathatják azt, hogy agya az adott pillanatban hogyan értelmezi a fájdalmat. Ha tehát megégeti a kezét, a reakciójára valószínűleg hatással lesz az érzelmi állapota, és az is, hogy milyen tapasztalatai voltak korábban, hasonló helyzetekben.

Vegyi riadó

A fájdalomjelzésre válaszul a gerincvelő és az agy idegeiből vegyületek szabadulnak fel. Ezek némelyike, például a glutamát és az aszpartát erősítik, míg mások, például az endorfinok vagy a gamma-aminovajsav (GABA) enyhítik a fájdalmat. Agya a sérülés jellegétől függően további két üzenettovábbító vegyületet bocsát ki a fájdalom csillapítására: noradrenalint és szerotonint. Súlyosabb fájdalom esetén az agyban az ingerületátvivő anyagok szintje úgy változik, hogy fokozódik a fájdalomérzet. Az egész mechanizmus olyan, mintha egy villanykapcsolót kapcsolnának ki vagy be az agy mélyén.

„Felhúzás” – az egyre hevesebb fájdalom

Ahogy a megégett kéz gyógyul, és elmúlik a gyulladás, a fájdalom-receptorok már nem észlelnek szövetkárosodást, és a fájdalom megszűnik. Krónikus betegségek, például ízületi gyulladás esetén viszont az ízület sérülése állandó, így a fájdalomjelzések is folyamatosan továbbítódnak a gerincvelőbe. Emiatt a gerincvelőben és az agyban lévő idegvégződések túlingerlődhetnek, és a fájdalom egyre hevesebbé válhat. A fájdalommal foglalkozó szakértők a jelenséget „felhúzásnak” nevezik, s ez az oka annak, hogy a krónikus fájdalmat oly nehéz kezelni.

Előfordul, hogy a fájdalomérzet a sérülés gyógyulása után is megmarad, mivel az ideg is károsodott. A gyulladás – amely a szervezet fő öngyógyító mechanizmusainak egyike – szintén szerepet játszhat a fájdalom ördögi körében. A gyulladás általában megszűnik, miután a sérülés vagy károsodás meggyógyul. De ha a sérülés nem múlik el, akkor egyre csak termelődnek a gyulladással járó anyagok, ami növeli a környező területek érzékenységét és a tapasztalt fájdalom erősségét.

Az okok

A fájdalomra a legtöbben úgy reagálnak, hogy megpróbálnak rájönni, honnan származik, milyen típusú, és mi lehet az oka. Ha például megégeti az ujját a vasalóval, akkor az ok elég nyilvánvaló, máskor viszont sokkal nehezebb rájönni, honnan is ered. így pl. a „fagylalt-fejfájás”-nak nevezett jelenség oka az, hogy ha fagyit eszik, valami nagyon hideg ér a szájpadlásához, de a rövid ideig tartó fájdalmat mégis a fejében érzi.

Amennyiben a fájdalom nem múlik, és a fájdalomcsillapítók sem hoznak enyhülést, orvoshoz kell fordulni. Igyekezzen pontosan beszámolni arról, amit érez. Egyedül ön ismeri a fájdalom jellegét és azt, hogy miként hat az életminőségére. Lehetséges, hogy az orvos nem tudja azonnal megállapítani a fájdalom okát, mivel az nem mérhető olyan egyszerűen, mint például a vérnyomás.

Rövid ideig tartó fájdalom esetén orvosa gyógyszereket írhat fel, vagy fizikoterapeutához, illetve más szakemberhez irányíthatja. Amennyiben a fájdalma tartós – például egy krónikus állapottal függ össze, mint az ízületi gyulladás -, orvosa fájdalomcsillapítókat ír fel, és egyéb módszereket is javasolhat: kíméletes testmozgási programot, valamint a figyelem elterelését, mondjuk egy új hobbival.

Ismerje meg fájdalmát!

Sok esetben segíthet, ha pontosan érti az orvosok által használt szakkifejezéseket. Általában az alábbiak szerint osztályozzák a fájdalmat.

Felmérés

Mielőtt felkeresné az orvosát, hasznos lehet végiggondolni, milyen válaszokat adna az alábbi kérdésekre. Ezek az információk segíthetnek az orvosnak azonosítani a fájdalma forrását és okát.

• Mikor kezdődött a fájdalom?
• Ön szerint mi okozza a fájdalmat?
• Mik a fő tünetek?
• Van, amitől enyhül vagy erősödik?
• Ha fájdalomcsillapítót szed, mennyire hatásos, és meddig tart a hatása?
• Hirtelen kezdődik, vagy fokozatosan, percek vagy órák alatt alakul ki azután, hogy egy bizonyos dolgot csinált?
• Akadályozza bármiben – például a munkában, testmozgásban vagy evésben?
• Hatással van a fájdalom a hangulatára – levertnek vagy feszültnek érzi magát tőle?
• Tapasztalt ehhez hasonló fájdalmat korábban is, és ha igen, milyen körülmények között, és meddig tartott?

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.