Sportok, melyek használnak a hátnak
A testgyakorlás élvezetes módja a sportolás. Mivel nem szeretnénk, ha még több baja esne a hátunknak, olyan sportágakat válasszunk, amelyeknek gyakorlása nem haladja meg a képességeinket. Porckorongsérv után például oktalanság lenne valamilyen küzdősporttal foglalkozni. Az emelésekkel, hajlásokkal, fordulásokkal járó sportoknál elengedhetetlen a bemelegítés.
Ha új sporttal kezdünk foglalkozni, előzőleg forduljunk kezelőorvosunkhoz, hogy tudjuk, mi az, amit megtehetünk, és mi az, amit nem tanácsos. Legyünk tisztában a választott sportággal, hogy tudjuk, mit vállalunk.
„Kétoldalas” sportok
Ezek alatt olyan sportokat értek, amelyek a test mindkét oldalát igénybe veszik, és a hátunk szempontjából hasznosabbak az egyoldalas sportoknál.
- Séta. Valószínűleg az egyik legegyszerűbb és az egyik legjobb testmozgás.
- Kocogás. Ez is hasznos, bár erősebben igénybe veszi a hátat, mint a járás. Fokozatosan növeljük a távot, és gondoskodjunk jó cipőről!
- Úszás. Kitűnő választás, mert kétoldalas tevékenység, és nem terheli meg az izmokat. A mellúszás túlságosan megerőltető lehet a nyakunk számára, ezzel tehát vigyázzunk, ha problémáink vannak. Okos dolog váltogatni az úszási stílusokat. Ha olvasóm gyenge vagy közepes úszó, vegye fontolóra az úszásleckéket, és új stílusok megtanulását.
- Evezés. Sok izmot megdolgoztat, fejleszti az izomerőt és a rugalmasságot. Ha nem szívesen merészkedünk ki a vízre egy csónakban, megfelelő alternatíva lehet a szobai evezőgép használata.
- Kerékpározás. Ez is jó gyakorlat az erő és a kitartás fejlesztésére. Figyeljünk oda, hogy kényelmesen tartsuk a hátunkat kerékpározás közben. Ha nem akarunk kimenni a közutakra, szerezzünk be szobakerékpárt, amely jót tesz a hátnak.
„Egyoldalú” sportok
Az „egyoldalú” sportok – tehát amelyek testünknek csak az egyik oldalát veszik igénybe és fejlesztik – sajátos testtartásokat vagy olyan mozdulatokat követelnek meg, amelyek féloldalas erőfeszítésre kényszerítik a testet. Nagyon kellemes időtöltések, nekünk azonban figyelemmel kell lennünk a saját határainkra, és óvakodnunk kell a sérülésektől is.
Golfozás közben például sétálni kell, és egy játszma alatt 72-110 alkalommal el kell ütni a labdát, méghozzá jó erősen. A lendítések összerázzák a gerincet. Sok golfozónak vannak hát- és derékproblémái az egyoldalú elütések miatt. Ez nem azt jelenti, hogy olvasóm ezentúl ne golfozzon, de legyen óvatos. Vegyen leckéket egy profitól, és kerülje az ütögetést a gyakorlótéren. Jobban teszi, ha a pályán játszik, és sétál az ütések között, semmint a gyakorlópályán üti el sorozatban százszor a labdát.
Az ütős labdajátékok – a tenisz, a fallabda, a tollaslabda – gyors mozdulatokat, a testtartás gyors változtatását igénylik. Ha ehhez hozzávesszük a féloldalas ütögetést, beláthatjuk, hogy ezeknél a sportoknál ajánlatos az óvatosság, mivel könnyen megerőltethetjük a hátunkat.
Labdarúgás és kontakt- sportok
A labdarúgás, a hoki és a rögbi egyformán kockázatosak mindazok számára, akiknek valamilyen problémájuk van a hátukkal. A rögbi kontakt – sport, hátprobléma esetén kerülendő. Ugyanez vonatkozik a labdarúgásra is, a gyors fordulások, a nyújtó jellegű mozdulatok és a rúgásveszély miatt. A hoki nem kontakt- sport, de egyesíti a futball mozdulatait az egyoldalú ütésekkel. Egyetlen harcművészet sem tesz jót a hátnak.
Versenyszellem
Természetes, hogy sportolás közben az ember belead apait-anyait. A többség számára a sport lényege a versengés, a győzelem. Csak az a probléma, hogy a győzelemhez nagyobb erőfeszítést kell tennünk. Versenysportokban nehéz lassítani; ha olvasóm versenyző természetű, és hátproblémákkal küzd, akkor jobban teszi, ha olyan sportot választ, amelyben kiélheti versenyszellemét anélkül, hogy szükségtelenül kockáztatná az egészségét.
Mielőtt belekezdenénk valamilyen új sportba, érdemes tanácsot kérni és edzésprogramot kidolgozni hivatásos személyi edző segítségével, aki tudja, hogy hátproblémánk milyen korlátokat állít elénk.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.