A stressz-bomba hatástalanítása – Már az ősember is ezzel küzdött?
A stressz kialakulása a gyökerekben keresendő – Nem csak manapság szenvedünk benne!
Bár a stressz felé csak a legutóbbi időkben fordult nagyobb figyelem, nem kétséges, hogy maga a jelenség nagyon régi. Még a barlanglakó ősembereknek is voltak problémáik. Táplálékot kellett keresniük, le kellett győzniük a rájuk támadó tigrist, vagy fejvesztve kellett menekülniük a mamutok elől.
Ami viszont a stressz mértékét illeti, az ősemberek sokkal jobb helyzetben voltak, mint mi. Ha legyőzték a tigrist, leülhettek pihenni. Ha a mamut elment, nem kellett mást tenniük, mint a hasukat vakargatni. A stressz akkoriban még nem volt állandó.
Manapság rossz helyzetben vagyunk, a stresszt illetően!
Ma a legtöbb ember folyamatosan szűnni nem akaró stresszhelyzetben él. Az emberek nem sokat tesznek azért, hogy kikerüljenek belőle. Egyik nehéz helyzet követi a másikat: a csúcsforgalmi dugótól, a rossz modorú bolti eladón keresztül az otthoni veszekedésekig, és mindez csak mellékesen, hiszen mindannyian folyton idegeskedünk az anyagiak és a karrier meg ezer más dolog miatt. A stressz hozzájárul a szívinfarktus kialakulásához.
Nézzük a stressz mögé! – Stressz helyett inkább sportoljunk és ne magunkban őrlődjünk!
A stresszt meghatározhatjuk mint negatív érzést, legyen az aggodalom, idegesség, idegenkedés, düh vagy bármi más hasonló. Arra nincs mód, hogy mindezektől az érzésektől megszabaduljunk, de ezt nem is igazán kívánhatjuk. Kevés stressz tudniillik jótékony hatású, fokozza a teljesítményt, legyen szó akár futóversenyről, akár egyetemi vizsgáról. A lottóhúzásnak is megvan a maga izgalma, de létezik egy határ, ahol a stressz pozitív hatása negatívba csap át.
Orvosok szemszögéből:
Az orvosok már régóta tudják, hogy a stressz gátló, sőt káros hatású is lehet. Meyer Friedman és Ray Rosenman az A-típusú személyiség és a szív című, híressé vált könyvében részletezi a mindig sietős, feszült személyiség jellemzőit, szembeállítva a nyugodtabb, B-típusúval. Az A személyiség állandóan rohan, gyakran helyettünk is befejezi a mondatot, csak hogy mehessen tovább. Az ő ideje mindig mindenre kevés, soha nem ér rá pihenni.
- Ginszeng és a stresszoldás
- Szorongáscsökkentők
- Teendők sokkhatás esetén, a sokk lehetséges okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- Az A-típusok azt hiszik, hogy a B-k lusták, de legalábbis nem teljes intenzitással dolgoznak. A szerzők szerint azonban ez egyáltalán nem így van. A tények azt mutatják, hogy sok A-típusú ember annyira kapkodó, hogy munkavégzése nem elég hatékony.
- A B-típusnak épp annyi esélye van arra, hogy sikeres legyen, mint az A-nak. A különbség annyi, hogy az előbbi élvezni is tudja a sikert.
Vigyázzunk! A ha stresszelünk azzal csak magunknak ártunk!
A stressznek ára van. Számos testi betegség kialakulásához járulhat hozzá. Ezek közé tartozik a gyomor- és nyombélfekély, a fejfájás, a gyomorfájdalmak, a vastagbélgyulladás és a magas vérnyomás. Ronthatja az asztmás betegek állapotát, az ízületi gyulladásokat is súlyosbíthatja, és szexuális problémákhoz vezethet. Ami pedig a leglényegesebb, úgy látszik, ma bizonyossággal állíthatjuk, hogy a stressz ölni is képes.
Egyénenként változik, hogy kinél milyen stresszhatás okoz efféle rosszullétet. Gyakran idézik azoknak a könyvelőknek az esetét, akik szérumának koleszterinszintje az adó befizetésének határidejét követően jelentősen esett. Hasonló jelenséget vizsga után orvostanhallgatókon is megfigyeltek.
A stressz és a koleszterin hogy függ össze? Nyilván negatív hatással van a koleszterinünkre!
Ezzel eljutottunk a stressz és a koleszterinszint közötti összefüggésig. Hiába igyekszünk vérünk koleszterintartalmát diétával leszorítani, a stressz keresztülhúzhatja számításunkat. A megoldást a stressz káros hatásainak ellensúlyozásában kereshetjük.
Ennek érdekében három dolgot tehetünk:
- Igyekezzünk kerülni a stresszhelyzeteket!
- Próbáljunk higgadtak maradni az ilyen helyzetekben!
- Pihenjünk és lazítsunk, ha van rá mód! Lehet, hogy nem lesz könnyű, de nem lehetetlen.
A lazításnak nincs egyezményesen elfogadott módszere. Ritka ugyan, de létezik az az emberpéldány, akinek annyi is elég, hogy valamelyest lelassítja élettempóját, és rózsákat szagolgat. Másoknak a „Számolj tízig!” tanács is megteszi. A legtöbb embernek azonban komolyabb erőfeszítéseket kell tennie.
Stressz csökkentése mozgással – De nem csak stressz helyzetben , hanem mert mozogni jó!
Említettük már, hogy a rendszeres testmozgás Is nagyon kedvezően hat a stressz csökkentésére és a relaxációra. A szakemberek ezen érzés kialakulását azzal magyarázzák, hogy testmozgás közben a szervezetben felszaporodik egy béta-endorfin nevű anyag.
A mindennapok feszültségét csökkenthetjük úgy is, hogy időnként valami kellemes kikapcsolódást keresünk. Vegyék tudomásul, hogy nem szemellenzős lovak, hanem gondolkodó emberi lények, akiknek meg kell tanulni úrrá lenni a stresszen, mielőtt a stressz győzi le önöket.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.