A fogyókúra hatása a hipertóniára
Azok az idősödő vagy hipertóniás emberek, akiknek jelentős a súlytöbblete, feltétlenül jól teszik, ha orvosuk megkérdezése után ésszerű fogyókúrát folytatnak. Ez egymagában is csökkenti a vérnyomást, ugyanakkor jelentősen csökkenti a szívre háruló terhet s így az érelmeszesedésnek egyik jelentős rizikófaktorát.
A fogyókúra elkezdése
Aki fogyókúrába kezd, annak tudnia kell, hogy akaraterőre és határozottságra van szüksége. Kivétel nélkül minden fogyókúrának elengedhetetlen feltétele, hogy kevesebb kalóriát fogyasszunk, mint amennyit alapanyagcserénkhez és mindennapi fizikai munkánkhoz elhasználunk. A találomra, ötletszerűen elkezdett fogyókúrák rendszerint nem vezetnek eredményre, mert a legtöbb ember nincsen tisztában megszokott ételeinek kalóriatartalmával, sőt legtöbbször még azzal sem fárad, hogy táplálékának kalóriatartalmát ellenőrizze.
Ezért kell határozott tervet felállítani, és egy olyan kalóriamennyiséget előirányozni, ami biztos testsúlycsökkenéshez vezet.
Étvágycsökkentő szerek
Ha odáig eljutottunk, hogy a magunk étrendjét könnyűszerrel össze tudjuk állítani, felvetődik a kérdés, hogy lesz-e elég lelkierőnk kitartani mellette. Sokan azt szeretnék, hogy változatlan táplálkozási szokások mellett naponta néhány tablettával csökkentsék testsúlyukat. Sajnos ilyen természetű gyógyszerünk mindmáig nincsen.
A régebben divatos étvágycsökkentő szerek is maholnap kimennek a divatból, egyszerűen azért, mert csaknem mindegyik élénkítőszer. Az élénkítőszerek nemcsak azért veszélyesek, mert a csökkenő étvágyon kívül nappal szorongó feszültséget, éjszaka álmatlanságot okozhatnak, hanem azért is, mert magukban hordják a hozzászokás veszélyét.
A fogyókúra kezdetén lehetőleg „ne égessük a gyertyát kétfelől”. Ne kezdjünk akaraterőt igénylő koplalásba ugyanakkor, amikor mozgással, sportolással – ami ugyancsak akaraterőt igényel – fokozzuk az étvágyunkat. Az ilyen kétszeres támadás gyakran olyan éhséggel, gyengeségérzettel és levertséggel járhat, hogy feladjuk az egész fogyókúrát.
A fogyókúrát egészítsük ki mozgással
Amikor azonban két-három hét múlva már hozzászoktunk a szerényebb étrendhez és ha lekoplaltunk már néhány kilogrammot hájfeleslegünkből, lassan, óvatosan kezdhetjük a mozgást. Még hasznosabb, ha a rendszeres edzést – legyen az fizikai munka vagy sportolás – akkor iktatjuk rendszeres napirendünkbe, amikor elértük már normális testsúlyunkat és amikor automatikus étvágy- és jóllakottságszabályozó rendszerünk megszokta már az új trendet.
Az akarat próbája
Fogyókúránk közben legalább egy hétig nap mint nap erősíteni kell akaratunkat, mert ennyi időre szükség van az éhezéssel járó kellemetlen érzés megszűnéséhez. Éppen azért, hogy túl nagy erőpróbának ne tegyük ki akaratunkat, inkább lassan és türelmesen fogyjunk, mint látványos gyorsasággal, hirtelen sokat. Általános szabályként a heti egy kilogrammos testsúlycsökkenést szokták ésszerűnek tartani. Havonta tehát 4,5 kilogrammnál nagyobb súlyveszteséget lehetőleg ne erőszakoljunk ki.
Rendszeresen mérjük magunkat
A fogyókúra rendszeres testsúlyellenőrzés nélkül vajmi keveset ér. Magában véve a fogyási szándék erős elhatározás nélkül sem vezet sok eredményhez. A hetenkénti rendszeres testsúlymérés nemcsak a fogyókúra eredményességét mutatja, hanem az eredmény okozta sikerélmény segít kitartani a gyakran nehéz fogyókúrában.
10 pont amit a fogyókúrához szükséges – a fogyókúrázók tízparancsolata
Van a fogyókúrának egy tízparancsolata, amelynek betartása többé-kevésbé garantálja, hogy ne csupán lelkesen kezdjük el, hanem eredménnyel is fejezzük be.
Ezek a szabályok a következők :
- Mérjük meg magasságunkat és testsúlyunkat, tájékozódjunk a súlytöbbletről, és ennek alapján állítsuk össze az ésszerű étrendet.
- Ne csak kalóriában számoljunk, hanem ízlésünket és anyagi lehetőségeinket is tartsuk szem előtt.
- Főképpen idősebb emberek kérjék ki kezelőorvosuk tanácsát, hogy egyáltalán ajánlatos-e a fogyókúra.
- Ne kössük a harang nyelvére, hogy fogyókúrát tartunk, mert ha akaratunk menet közben csődöt mondana, nem kell szégyenkeznünk családtagjaink, ismerőseink és barátaink előtt.
- Legyünk mindig következetesek az étrend betartásában, mert minden alkalmi „bűnözés semmivé teheti addigi akaratunk és lemondásunk eredményeit.
- A konyhasót és a folyadékot csökkentsük, mert ez támogatja fogyási törekvéseinket.
- A cukrot, a mézet, cukrászdái és házi süteményeket, zsírt és vajas kenyeret végleg töröljük étrendünkből.
- Ha az első két hétben nem értünk volna el jelentős súlycsökkenést, ne csüggedjünk el, mert általában ennyi időre van szükség ahhoz, hogy testsúlyszabályozásunk „alacsonyabb szint felé” kezdjen el mozogni.
- Valamilyen sportolás vagy testedzés, még a szobatorna is általában jól egészíti ki a fogyókúrát.
- Az étkezések elosztásában kövessük a régi aranyszabályt: reggel egyél úgy, mint a király, délben, mint a polgár és vacsorázz, mint a koldus.
Ha a tízparancsolatot betartottuk, és akár könnyen, akár nehezen elértük az ideális súlyt, a fogyókúra lényegében még nem fejeződött be. Ettől kezdve azonban már nem szabad fogyókúrának nevezni. A következőkben étrendünknek olyannak kell lenni, hogy fogyasztása élvezettel járjon, jóllakottság érzetét okozza, de mégse vezessen elhízáshoz.
Hogyan tartsuk meg fogyókúra után a súlyunkat?
Eredményes fogyókúra után súlyunkat rendszerint meg tudjuk változatlanul tartani, ha fehérjetartalmú állati termékekből, tehát húsból, tejből, halból, túróból, tojásból, sajtból ízlésünknek és étvágyunknak megfelelő mennyiséget fogyasztunk, ugyancsak megszorítás nélkül ehetünk nem édes gyümölcsöt és zöldségféléket akár főzve, akár nyersen, de a cukrot, tésztaféléket, kenyeret, zsírt és vajat nagyon meg kell szorítanunk.
A fogyókúra közben ügyeljünk arra, hogy a kalóriaszegénység ellenére biztosítsuk a bélműködéshez szükséges salakanyag mennyiséget. Sok rostot tartalmazó főzelékek, bizonyos gyümölcsök megakadályozhatják, hogy a hirtelen megcsappanó béltartalom miatt székrekedésünk támadjon. Ha véletlenül mégis előfordulna, reggel egy-egy pohárka éhgyomorra fogyasztott keserűvíz, glicerines kúp vagy langyos kamillás beöntés segítségünkre lehet a széklet rendezésében.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.