Hipertónia – Ritmuszavar, szívdobogás- és szúrás
Fontos adat lehet az orvos számára, ha a beteg szívdobogást, esetleg rendetlen szívverést tapasztal akár állandóan, akár csak bizonyos körülmények (pl. terhelés) kapcsán. Ritmuszavarok a szív károsodását jelezhetik, de megint csak fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a szívet beidegző, ritmusát irányító vegetatív idegrendszer egyensúlyának zavara mely lehet hajlam, de lehet valamilyen rejtett, elhúzódó vagy akár hirtelen jelentkező idegrendszeri megterhelés következménye sokkal gyakrabban okoz ritmuszavart, mint szervi szívbetegség.
Ritmuszavar tünetei
Különösen fiatal nők hajlamosak rendetlen szívműködésre, mely igen kellemetlen lehet, és nemegyszer kifejezett halálfélelmet okoz szerencsére indokolatlanul. A szív magától nem áll le, mint azt érezni vélik néha labilis idegrendszerű, agyonhajszolt fiatalasszonyok, nem kell tehát megijedni, mikor egy „nagyot ugrik” a szív, amit egy ütem kihagyása okoz egy soron kívül érkezett „extra” ütés miatt.
Az ilyen jellegű ritmuszavarok nem szoktak (csak nagyon ritkán, és csak ha jellegzetes tünetekkel együtt jelentkeznek) szervi szívbaj következményei lenni, és rendszerint jól reagálnak nyugtatókra vagy egyszerűbb ritmusszabályozókra, mint pl. az ún. béta-blokkoló gyógyszerek.
A ritmuszavar mibenlétéről egyébként az orvos akkor tud konkrétabbat mondani, ha sikerül EKG-görbén rögzíteni a rendellenes ütéseket, megszaladásokat. Majdnem mindig szervi szívbaj következménye szokott viszont lenni az ún. teljes (abszolút) aritmia, vagyis amikor a szív teljesen és folyamatosan rendszertelenül húzódik össze. Ezt nagyon sok beteg nem is érzi különösen, ha már régóta ilyen ritmusban (illetve ritmus nélkül) ver a szíve.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Abszolút aritmia
A hipertireózis is okozhat abszolút aritmiát, rendszerint rövidebb-hosszabb rohamok formájában, amelyek rendkívül kellemetlenek lehetnek a beteg számára, viszont maradéktalanul megszűnnek, ha sikeresen kezeljük a pajzsmirigy-túlműködést.
A szervi eredetű teljes aritmiát meg szokták kísérelni gyógyszerekkel, esetleg elektromos áramütéssel (természetesen altatásban) megszüntetni, ezt nevezik kardioverziónak (versio = fordulat), de ez csak akkor szokott sikeres lenni, ha még nem túl régóta áll fenn az abszolút aritmia.
A hipertóniás betegen jelentkező teljes aritmia általában rossz jel szokott lenni, és a szívizomzat előrehaladott károsodását jelzi, gondosan kezelt betegnek nem szabad ebbe a stádiumba eljutnia különösen, ha egyéb ártó tényezővel (dohányzás, elhízás stb.) sem károsítja a szívét.
A hipertónia egyik legrettegettebb szövődményéről, amely magas vérnyomás nélkül is gyakran előfordul, ezért most ezt nem tárgyaljuk. Mint említettük, a koszorúserek szűkülete a szívizom megfelelő oxigénellátását akadályozza, és ez különösen akkor válik nyilvánvalóvá, mikor a szívműködés fizikai terhelés hatására bekövetkező fokozódása növeli az oxigénigényt a szívizomrostokban.
Szívszúrás, oxigénhiány
Az oxigénhiány (isémia) fájdalmat okoz, amely típusos esetben a szegycsont mögött jelentkezik és a torok, esetleg a gyomor, és nagyon gyakran a karok felé sugárzik. Ha a szívtáji fájdalom mély légvétel, esetleg a szívtájra gyakorolt külső nyomás hatására jelentkezik vagy erősödik, akkor nagyon valószínűtlen, hogy koszorúserek betegsége okozza.
Szúrás a szívben
Még kevésbé valószínű a fájdalom isémiás eredete, ha nem terhelésre (sőt, leginkább pihenés közben, pl. este lefekvéskor, elalvás előtt) jelentkezik, és különösen, ha szúró, égő jellegű. Fiatal embereken különösen pl. vizsgák előtt gyakori az ilyen, sokszor csak másodpercekig tartó, de néha nagyon heves szívszúrás, amely rendszerint egy nagy légvétellel szűnik meg. Ezt a fájdalmat nem szabad összetéveszteni a valódi anginával, mert teljesen ártalmatlan jelenség, kezelést nem, esetleg csak könnyű nyugtatók szedését teszi szükségessé.
Mivel a szíve mindenkinek a szó szoros értelmében „szívügye”, nagyon kevés az olyan beteg, aki szívtáji fájdalom esetén nem ijed, meg és ezt nem lehet senkitől zokon venni: a tapasztalat azonban az, hogy bizonyos korcsoportban (40 év alatt) szinte sohasem fordul elő szívinfarktus, viszont az ideges szívpanaszok éppen ezeknél a fiataloknál gyakoriak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.