Magasvérnyomás kezelése

Hipertóniások figyelem: tunyaság, mozgásszegénység tilos!

Egyértelműen bizonyított, hogy a magasabb vérnyomáson és magasabb koleszterinszinten kívül a civilizált ember moz­gásszegénysége hajlamosít elsősorban érelmeszesedésre. Ha tehát valaki bőven táplálkozik vagy a kelleténél több zsíros ételt eszik, de eleget mozog, fizikai munkát végez, többé-ke­vésbé védett az érelmeszesedés ellen.

A hipertónia nem zárja ki a mozgást

Ha nem szenved valaki szívelégtelenségben vagy nincs mozgásszervi megbetegedése, a hipertónia nem akadálya a mozgásnak, sőt fokozott mérték­ben igényli a mozgást, mint az érelmeszesedés ellenszerét. Természetesen semmi esetre sem alkalmas a hipertóniás verseny­sportolónak. Hiszen a versenysportolók életmódja, testi és idegrendszeri terhelése nem feltétlenül és nem minden esetben szolgálja az egészséget.

Teljesítményük, ambíciójuk és akarat­erejük, amellyel egy-egy csúcsot elérnek, minden tiszteletet és megbecsülést megérdemel. Ez a tisztelet azonban nem azonos az irigységgel. Sajnos, a mai sportolók közt akadnak, akik – függetlenül attól, hogy amatőrök vagy profik – a biztos siker érdekében gyakran szednek doppingszert. Sportolásuk, bár szol­gálja saját érvényesülési vágyukat, sőt használ az egyes országok tekintélyének is, egyáltalán nem garancia arra, hogy idővel nem válnak hipertóniásokká vagy – különösen sikertelenség esetén – idegrendszerükben, személyiségükben károsodottá.

Az érelmeszesedést is csökkenti a mozgás

Az érelmeszesedés megelőzésére vagy a kisebb-nagyobb mér­tékben már kialakult érelmeszesedés súlyosbodásának, progressziójának gátlására mindössze csak annyi mozgásra van szüksé­günk, amennyit természetes biológiai ritmusunk megkíván. Ez viszont az esetek döntő többségében több, mint amennyit az elkényelmesedett, modern ember teljesít. Napi egyórás séta, félórás kerékpározás, kerti munka – még inkább, ha mód van rá, úszás – elég ahhoz, hogy testi kondíciónkat megtartsuk és az érelmeszesedésnek elejét vegyük.

A buzdítás a mozgásra majdnem azonos a tunyaság kerülésé­re biztatással. Mégsem árt ez utóbbit mint a modern életforma egyik gyakori kísérőjelenségét külön kipellengérezni. Hazánkban és mindenütt, ahol magas fokon áll a civilizáció, a negyven év feletti lakosságnak nagy százaléka nemcsak hipertóniás, hanem televíziónéző is.

A két-három órás, nemegyszer felfokozott izgalom állapotában töltött egy helyben ülés az egészségesnek sem, még inkább a hipertóniásnak nem tesz jót. Különösen nem, ha a tunyán egy helyben ülve bőségesen fogyasztanak sört vagy bort. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne nézzünk televíziót, hiszen enélkül sok hasznos szórakoztató információtól fosztanánk meg magunkat.

Ne legyünk a televízió rabjai!

A hipertóniás ember lehetőleg mindig válogassa ki magának a televízió programjából azt, ami érdekli, de semmi esetre se legyen a képernyő karos­székhez láncolt rabja, akinek rabsága a bemondónő délutáni műsort megnyitó köszönésével kezdődik és a műsor végét jelző „Jó éjszakát !”-tal fejeződik be. Az órák hosszat tartó mozgás­hiány nemcsak azért káros a hipertóniásnak, mert ez idő alatt nincs kalóriát igénylő mozgás, és így a vér zsír- és koleszterin­tartalma felszaporodik, hanem azért is, mert a mozgáshiány közvetlenül is veszélyezteti az érrendszert.

A kevés mozgás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát is

A teljes mozdulat­lanságban bekövetkezett lassúbb keringés és a közben létrejövő vérzsírkoncentráció-emelkedés egyértelműen növelheti a vér alvadáskészségét. Ez a vérrögképződés, tehát a trombózis veszélyét rejti magában. Ez pedig akár a verőeres, akár a visszeres rendszerben következik be, a normális vérnyomású és a hipertóniás embernek egyaránt veszélyes.

Fokozatosan terheljük magunkat

Amikor a fiatal vagy idős hipertóniásnak mozgást, sportot, kerti munkát vagy turisztikát javasolunk, nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy ki mennyi ideig mulasztotta azt el. Az az ember, aki éveken vagy évtizedeken keresztül nem sportolt és hipertóniás létére egészsége érdekében elhatározza, hogy mu­lasztását be fogja hozni, ne kezdjen előzetes orvosi vizsgálat nélkül sportolni.

A hirtelen, minden előtréning nélkül alkalma­zott fizikai terhelés sajnos gyakran válik bumeránggá. A fáradt­ság a legjobb szándékot is derékba törheti, és a hirtelen, túlzott terhelés a szívet és a vérkeringést is veszélyeztetheti.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.