A légzőszervek és a szív zónái – reflexológia
Légzőszervek
A légzőszervek zónái az emésztőszervekéhez hasonlóan a száj- és orrüreg zónáinak környékén kezdődnek. A zóna magában foglalja a légcső- és hörgőzónát a nagylábujj alapízületének oldalsó részétől a lábon alul és fölül egészen az 1-2. lábközépcsontok feléig. A zónák azonosak a nyelőcső zónájával. Ott kezdődnek a nagyméretű hörgő- és tüdőzónák, amelyek magukban foglalják a lábközép egészét.
Szívzóna
A szívhez szervként és kapcsolati zónaként is tartozik reflexzóna. A szív szervi zónája dorzálisan a mellcsontzónát, a talp felől a hátgerinc felső részének zónáját foglalja magában. A zóna bal felé közvetlenül átmegy a kapcsolati zónába, azaz a szív kapcsolati zónája a bal talpon egyezik a vállöv bal oldalának zónájával, a bal lábháton pedig egyezik egészen a vállízületig terjedő bal oldali mellkaszónával.
A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kezelés szempontjából a szív kapcsolati zónái ugyanolyan hatásosak, mint a szervi zónák. Ez átfedést hoz létre számos más kezelési formával, amikor bori-zsigeri vagy szelvénypályák mentén történik kezelés.
A szívzóna vonatkozásában fokozottan érvényes a következő szabály: „Az izgalmi állapotot csillapítani, az ernyedt állapotot élénkíteni kell.” A szívbetegségeknél továbbá az Arndt-Schulz-féle, úgynevezett biológiai alapszabályt is figyelembe kell venni:
„A kis ingerek jótékony, a nagy ingerek kártékony hatásúak, az igen nagy ingerek pedig bénulást okoznak.”
A reflexológus szívbeteg pácienseitől azt is megtanulhatja, hogy elvonatkoztasson a tünetektől, és oksági összefüggésekben gondolkodjék. Gyakran lehetnek ugyanis a szívpanaszok okai az emésztőszervek, a statika vagy a belső elválasztású szervek betegségei. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szerveket is kezelni kell. Az akupunktúra révén a szív és a lép közötti kölcsönhatás is ismert. Ezért szívbetegeknél mindig kiterjesztjük a kezelést a lépre is.
A napfonati zóna részleteinek bemutatása
E helyütt is hangsúlyozni szeretném, hogy a napfonat zónájának korábbi helyzete nem „téves”, hanem ez pontosabban a napfonat kapcsolati zónája, ahonnan közvetetten a vegetatívum is kezelhető. A harántboltozat alatti hellyel elsősorban a rekeszizom felső peremét kezeljük. Mivel a rekeszizom közvetlen kapcsolatot mutat a légzéssel, ez pedig szorosan összefügg a vegetatívummal, ebből adódóan a vegetatív idegrendszerre is rendező hatást gyakorol.
Ám a FitzGerald-féle 10 zónás beosztás elve szerint a napfonat az ember 1. hosszanti testi zónájának közepén helyezkedik el, nagyjából az alsó hátcsigolyák és a felső ágyékcsigolyák előtt. Ezért célzottabb hatást érünk el, ha ezt a zónát a két 1. lábközépcsont bázisának közelében, az 1. ékcsont irányában kezeljük.
Noha a rekeszizom igen nagy kiterjedésű, ívelt alakú izomzat a mellüregben, a rekeszizom egészének kezelésére a közvetlenül a harántboltozat alatti, nagyjából a 2. és 3. testi zónában elhelyezkedő zónák kínálkoznak („régi” napfonatzónák).
Megjegyzés
Az általános stabilizálás azonban ugyanilyen hatásosan elérhető az „új” napfonatzónán keresztül is (alul a képen). Itt többnyire 20-30 másodperces gyengéd érintés is elegendő.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.