Masszázs

A légzőszervek és a szív zónái – reflexológia

Légzőszervek

A légzőszervek zónái az emésztőszervekéhez hasonlóan a száj- és orrüreg zónáinak környékén kezdődnek. A zóna magában foglalja a légcső- és hörgőzónát a nagylábujj alap­ízületének oldalsó részétől a lábon alul és fölül egészen az 1-2. lábközépcsontok feléig. A zónák azonosak a nyelőcső zónájával. Ott kezdődnek a nagyméretű hörgő- és tüdőzónák, amelyek magukban foglalják a lábközép egészét.

Szívzóna

A szívhez szervként és kapcsolati zónaként is tartozik reflex­zóna. A szív szervi zónája dorzálisan a mellcsontzónát, a talp felől a hátgerinc felső részének zónáját foglalja magában. A zóna bal felé közvetlenül átmegy a kapcsolati zónába, azaz a szív kapcsolati zónája a bal talpon egyezik a vállöv bal oldalá­nak zónájával, a bal lábháton pedig egyezik egészen a vállízületig terjedő bal oldali mellkaszónával.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kezelés szempontjából a szív kapcsolati zónái ugyanolyan hatásosak, mint a szervi zónák. Ez átfedést hoz létre számos más kezelési formával, ami­kor bori-zsigeri vagy szelvénypályák mentén történik kezelés.

A szívzóna vonatkozásában fokozottan érvényes a követ­kező szabály: „Az izgalmi állapotot csillapítani, az ernyedt álla­potot élénkíteni kell.” A szívbetegségeknél továbbá az Arndt-Schulz-féle, úgynevezett biológiai alapszabályt is figyelembe kell venni:

“A kis ingerek jótékony, a nagy ingerek kártékony hatásúak, az igen nagy ingerek pedig bénulást okoznak.”

A reflexológus szívbeteg pácienseitől azt is megtanulhatja, hogy elvonatkoztasson a tünetektől, és oksági összefüggések­ben gondolkodjék. Gyakran lehetnek ugyanis a szívpanaszok okai az emésztőszervek, a statika vagy a belső elválasztású szervek betegségei. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szerveket is kezelni kell. Az akupunktúra révén a szív és a lép közötti köl­csönhatás is ismert. Ezért szívbetegeknél mindig kiterjesztjük a kezelést a lépre is.

A napfonati zóna részleteinek bemutatása

E helyütt is hangsúlyozni szeretném, hogy a napfonat zóná­jának korábbi helyzete nem „téves”, hanem ez pontosab­ban a napfonat kapcsolati zónája, ahonnan közvetetten a vegetatívum is kezelhető. A harántboltozat alatti hellyel első­sorban a rekeszizom felső peremét kezeljük. Mivel a rekesz­izom közvetlen kapcsolatot mutat a légzéssel, ez pedig szo­rosan összefügg a vegetatívummal, ebből adódóan a vegetatív idegrendszerre is rendező hatást gyakorol.

Ám a FitzGerald-féle 10 zónás beosztás elve szerint a napfo­nat az ember 1. hosszanti testi zónájának közepén helyezke­dik el, nagyjából az alsó hátcsigolyák és a felső ágyékcsigolyák előtt. Ezért célzottabb hatást érünk el, ha ezt a zónát a két 1. lábközépcsont bázisának közelében, az 1. ékcsont irányában kezeljük.

Noha a rekeszizom igen nagy kiterjedésű, ívelt alakú izom­zat a mellüregben, a rekeszizom egészének kezelésére a köz­vetlenül a harántboltozat alatti, nagyjából a 2. és 3. testi zóná­ban elhelyezkedő zónák kínálkoznak („régi” napfonatzónák).

Légzőszervek zónái lábonLégzószervek zónái a talponSzívzónák lábhátonSzívzónák talpon

Megjegyzés

Számos legyengült vegetatív idegrendszerű páciens továbbra is kedvezően reagál a rekeszizom és a napfonat „régi” zónáiban ismételten alkalmazott enyhe fogásokra. A hatás tovább differen­ciálható azzal, ha a légzés ütemét is figyelembe vesszük: belég­zéskor aktiváljuk a rekeszizomzónát olyan mértékben, ahogyan a páciens elbírja, kilégzéskor pedig szüntessük meg az erőha­tást. Ily módon néhány percen belül meggyőzően csökken a pá­ciens általános fájdalomérzete.

Az általános stabilizálás azonban ugyanilyen hatásosan elérhető az „új” napfonatzónán keresztül is (alul a képen). Itt többnyire 20-30 másod­perces gyengéd érintés is elegendő.

Napfonatzóna

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.