Masszázs

Láb és kéz reflexológiája – melyik hatásosabb?

Jogosan vethető fel a kérdés, hogy a reflexológusok többsége (dr. Fitzgerald és Eunice Ingham is) miért foglalkozik sokkal részletesebben a lábbal, mint a kézzel. A test 10 zónára való beosztása alapján elméletileg a kézen is ki lehetne fejleszteni hasonló terápiát.

Ráadásul: a kezet egyébként is jobban ápolják, mint a lábat, és a kéz könnyebben hozzáférhető, puhább és rugalmasabb, már csak anatómiai tagolódása következtében is.

A kéz mellett szóló érvek ellenére a gyakorlat egyértelműen a láb mellett szól:

  • A lábak váltakozva érintkeznek a talajjal. Olyan pólusok gyanánt is felfoghatók, amelyeken át például az ember elektromágneses erőtere kiegyenlítődhet. A lábakat gyak­ran hasonlítják a növények gyökereihez, amelyeken át a regenerálódás sokféle módon lehetséges.
  • Nem ok nélkül tulajdonított egy olyan jelentős személy, mint Sebastian Kneipp, nagy fontosságot a láb kezelésé­nek, például harmatos füvön járás, víztaposás, ecetes haris­nya, mustárlisztes lábfürdő, agyagpakolások által. Ezeket a hatásos eljárásokat sajnos nagymértékben elhanyagol­ják. Ugyanebbe az irányba mutatnak a növekvő hőmérsék­letű lábfürdőt alkalmazó, vérkeringést javító Schiele-féle készülékkel kapcsolatos kiváló tapasztalatok és a francia Maurice Mességué növényspecialista bámulatos sike­rei a gyógyítás terén.
  • Régóta ismeretes, hogy a hideg és nedves láb betegségekre hajlamosít. A következő betegségeket válthatja ki: mandu­lagyulladás, gégegyulladás, hörghurut, hólyaghurut, méh-függelékek gyulladása, vesemedence-gyulladás, fülgyulladás, bélhurut és még sok más heveny és idült betegség. Általánosan ismert, hogy a réteken vagy tengerparton való mezítláb járás mennyire edzi és erősíti a lábat, és javítja a vérkeringését. Az egészséges cipők viselése is egyre széle­sebb körben terjed.
  • A kéz, a lábbal ellentétben, képzeletünkben inkább a gon­dolati és érzelmi szférához tartozik. Az ember a kezével muzsikál, ír, simogat, modellez, gesztikulál. Ezek követ­keztében a kéz testileg is más szinten mozog, mint a láb. A láb viszont a „földön állást” biztosítja számunkra, lehe­tővé téve a földről való szabad felemelkedést.
  • Minthogy a tapasztalatok szerint az elhanyagolt test­részek hajlamosabbak a megbetegedésre, a láb annál hálásabban reagál az ápolásra és kezelésre, mert ma még általában az egészségünkről való gondoskodás mostoha­gyermeke. A kezünk viszont sokkal szabadabban mozog, gondosan ápoljuk és ékesítjük, és szinte kizárólag a leve­gőben mozoghat.

A gyakorlatban tehát az a helyes, ha a kéz zónáit a lábzónák kiegészítéséül bevonjuk ugyan a kezelésbe, de a hangsúlynak a láb kezelésén kell maradnia. A látszólag oly jelentéktelen láb a reflexzónák létének következtében bámulatos jelentőséget kap, és „nyílt titok” módjára meglepő bepillantást enged a ter­mészeti és biológiai törvényekbe.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.