Hogyan ápoljuk kezünket?
Egy gyengéd simogatás az élet kellemes pillanatai közé tartozik, akár az anya simogatja a gyermekét, a feleség a férjét stb. A kéz bőrének bársonyos simasága fokozza az érintés örömét.
Éppen ezért érdemes arról beszélni, hogyan ápoljuk a napi munkában erősen igénybe vett kezünket. A gondos kézápolásnak kettős célja van: a bőr egészségének megvédése és finomságának megtartása.
Miért fontos egészségügyi feladatunk a kézápolás?
A kéz fontos munkaeszközünk. Sokoldalú használata erősen megviseli a bőrt, amely állandóan ki van téve a környezeti hatásoknak (különféle vegyi anyagok, por, korom, baktériumok, gombák, egyéb szennyeződések, munkahelyi ártalmak, az időjárás ingadozásai stb.) Minden, ami a bőrre kerül, összekeveredik annak természetes, savas váladékával és eltömi a pórusokat. A kézre tapadó mikroszkopikus szennyeződések belekerülnek a bőr láthatatlan repedéseibe, a hajszálerek végződéseibe.
Az egészséges, tisztán tartott bőr természetes védekező erejével sikeresen megküzd a kórokozókkal, mert elegendő ellenanyagot képes termelni. Ezzel kapcsolatban érdekességként említhető meg, hogy a világhírű tudós, Fleming (a penicillin feltalálója) kutatásai nyomán kiderült, hogy az egész test bőrfelületén olyan ellenanyagok képződnek, amelyek mintegy felemésztik ezeket a kórokozókat.
- Kéz-váll szindróma fájdalmai – esetleírás
- Bőrproblémák – Hámló talp, pattanások
- A serdülő bőrének jellegzetességei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A szennyezett bőrön viszont sokkal tovább élnek, mivel az sokkal lassabban képes kitermelni az ellenanyagokat, mint a tiszta. Mindezekből kitűnik, hogy nem elég, ha „kutyafuttában” mosunk kezet, hanem elemi higiéniai követelmény az alapos kézmosás.
A kéz bőrének egészségvédelmét szolgálja, ha kézi mosáshoz kézkímélő mosószereket használunk, ha a szárító hatású kéztisztító szerek helyett babaszappant használunk, ha mindig csak annyi vegyszerrel dolgozunk, amennyi az utasításban pontosan elő van írva.
Figyelem!
Igen sok nő érzékeny a háztartási vegyszerekre. A bőr „tiltakozik” ellene, és a kézen pirosodás, vörös foltok, duzzadás, majd nedvedző hólyagocskák jelennek meg, melyek végül pörkké száradnak. Kellemetlen tünete az erős viszketés. Ha a bőrt dörzsöléssel gyötörjük, még jobban kilobosodik, s akkor már csak a bőrgyógyászati kezelés segíthet. Erre az esetre is érvényes az aranyszabály: könnyebb a bajt megelőzni, mint gyógyítani.
A hideg idő is veszélyeztetheti a kéz bőrének egészségét, ha nem óvjuk kellőképpen. Hideg vagy hűvös időben csak tökéletesen szárazra törölt kézzel menjünk ki a levegőre, mert a nedves kezet „kifújja” a szél, kivörösödik, kirepedezik, így nyitott kaput jelent a baktériumoknak a szervezetbe jutásához. Ha kezünkön netán fagyási tüneteket észlelünk, akkor házi kezelésként alkalmazzunk hideg-meleg váltófürdőket, utána a gyógyszertárban kapható fagykenőccsel kenjük be. Ha a panaszok nem múlnak el, forduljunk szakorvoshoz.
A kéz bőrének bársonyosságát és szépségét fillérekbe kerülő ápolással őrizhetjük meg
A legfontosabb teendő: minden kézmosás után kevés babakrémmel vagy balzsammal kenjük be a kezünket. Kényezteti, puhítja a bőrt az olajpakolás.
Alapos kézmosás után kenjük be vékonyan a kezünket étolajjal, majd húzzunk fel egy régi kesztyűt, nehogy olajos legyen a kezünktől valami.
A mezőgazdaságban, iparban, háztartásban dolgozóknak sűrűn kell kezet mosniuk, a víz, a szappan és egyéb kéztisztító szerek szárítják a bőrt. Ezért kézmosás után lehetőleg minden alkalommal egy kis lanolinos krémmel kenjük be kezünket. Ha valamiért erre nincs lehetőség, akkor legalább este fordítsunk gondot a kézápolásra. Az esti mosakodásnál alaposan keféljük meg körmeinket.
Mosdás után a még kissé nedves kézre kenjünk kevés citromlét. (Ha napközben az étkezéshez citromot használunk, a kicsavart citrom héját tegyük el, ez elég az esti kézápoláshoz.) Citromozás után bőségesen kenjük be zsíros bőrtápláló krémmel vagy lanolinos babakrémmel. Krémezésnél masszírozzuk meg olyan mozdulatokkal a kézfejet, mintha szoros kesztyűt húznánk fel, vagyis az ujjbegyektől a csukló felé, majd masszírozzuk meg a csuklót is. Utána húzzunk fel fél órára kesztyűt, hogy a krém jól beivódjék a bőrbe.
Ha fokozott szennyeződéssel járó munkát végzünk – pl. kormozás, hamuzás, állatok etetése, kerti munka, autóápolás – , dolgozzunk régi kesztyűben, ez némi védelmet nyújt.
A konyhában a forró edényeket háztartási kesztyűvel fogjuk meg
(Házilag is készíthetünk régi frottírtörülköző ép részeiből.) Ha a konyhai munkáknál véletlenül megégetjük a kezünket, gyorssegélyként engedjünk rá pár percig hideg vizet, utána étolajjal kenjük be. Enyhíti a fájdalmat. Ha ettől nem enyhül eléggé, akkor egy nyers burgonyát reszeljünk le és vastagon halmozzuk az égett területre. Addig tartsuk rajta, amíg átmelegszik. Ha még mindig fáj, friss adag burgonyával borítsuk be, és ha szükséges, még cserélgessük néhányszor. Megszünteti a pírt és a fájdalmat.
A kéz bőrének szépségét, simaságát szolgálja a pakolás is. Ha arcpakolást teszünk fel, ne feledkezzünk meg arról, hogy a kézfej bőre is meghálálja a vitaminos, bőrtápláló pakolást. Erre különösen idősebb korban van szükség.
Kisebb sérülések vagy ízületi panaszok esetén sokat segít a kamillateás kézfürdő
Egy evőkanál kamillavirágot forrázzunk le egy liter forrásban lévő vízzel, hagyjuk kézmelegre hűlni és abba áztassuk a kezünket 15-20 percig (a kamillavirágot hagyjuk a teában, nem kell leszűrni). Utána babakrémmel kenjük be kezünket. A kamillateába tehetünk még egy evőkanál fürdősót vagy közönséges konyhasót is. Ha tévénézés alatt végezzük, nem kerül külön időbe.
Tenyér izzadása
Igen sok fiatalnak (néha idősebbeknek is) izzad a tenyere, ami különösen kézfogásnál igen zavaró lehet. Erről annyit kell megjegyeznünk, hogy a kéz izzadása legtöbbször az idegesség külső jele, így természetesen „belső” nyugtató kezelésre is szükség van. Hatásos házi gyógymódja: igyunk mindennap citromfűből készült gyógyteát reggel és este. A gyógynövényszaküzletekben vásárolhatunk citromfüvet, amiből egy evőkanálnyit forrázzunk le fél liter forrásban lévő vízzel, 10-15 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le.
Langyosan, mézzel ízesítve fogyasszunk el reggel és este egy-egy csészével. Külsőleg alkalmazzunk ecetes kézfürdőt. Egy liter langyos vízhez tegyünk egy evőkanál ecetet és abba áztassuk a kezünket 10-15 percig. Komolyabb panasz esetén azonban természetesen orvoshoz kell fordulni.
A tornának is fontos szerepe van kezünk egészségének megtartásában
Tévénézés vagy olvasás közben végezzünk kézerősítő gyakorlatokat: utánozzuk a zongorázó kézmozdulatokat; szorítsuk ökölbe a kezet, majd erőteljesen tárjuk szét az ujjainkat; minden ujjúnkat fogjuk meg és alaposan rázzuk meg; csuklóban forgassuk a kezünket jobbra-balra; tegyük össze tenyerünket, és ujjainkat erősen hajlítsuk hátra mindkét irányban; többször egymás után szorítsuk össze ujjaink hegyét, mintha egy citromot akarnánk kicsavarni; ujjainkat görbítsük be, majd erőteljesen nyújtsuk ki.
Az ízületi panaszokkal küzdő nőknek fokozott terhet jelentenek a háztartási munkák, mivel ujjaik fájnak, az ujjakon keletkezett csomók, bütykök akadályozzák a szabad mozgást. Az orvos által előírt teendőkön kívül házilag is megpróbálhatjuk gyógyítani vagy enyhíteni a panaszokat. A fő étkezések előtt fél órával fogyasszunk rendszeresen egy-egy pohár speciális gyógyteát: 50 giglicgyökér, 50 g aranyvesszőfű, 50 g kukoricabajusz, 100 g nyírfalevél, 100 g babhüvely, 100 g gyermekláncfű, 100 g galagonyabogyó és 100 g galagonyavirág-szárítmányt alaposan keverjünk össze.
Fél liter vízhez két púpozott evőkanál teakeveréket adunk, egy-két percig forraljuk, majd a tűzről levéve lefedjük és 20 perc múlva leszűrjük. Mézzel ízesítve fogyasztjuk. Ez a tea nemcsak a kézízületi panaszokra hat, de kitűnő szíverősítő is.
Ejtsünk néhány szót a kéz higiéniájáról is
A helyes kézápoláshoz elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a legkisebb horzsolást, repedést, sérülést az elsősegély szabályainak megfelelően azonnal ellátjuk. Ehhez egy kis „házipatikára” is szükségünk van otthon és a munkahelyen. A legkisebb sérülésekből is komoly baj keletkezhet, ha nem kezeljük, nem fertőtlenítjük megfelelően és idejében.
Ez a veszély különösen a zöldségekkel, húsokkal dolgozó háziasszonyokat és az üzemi, bolti dolgozókat fenyegeti. A kis sérülések ugyanis „nyitott kapuk” a bőrön, amelyeken keresztül az egész szervezet megfertőződhet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a fertőző betegségek terjedésének legfőbb közvetítője éppen a kéz.
Nem vitás, hogy az emésztőszervek ragályos megbetegedései azáltal terjednek leginkább, hogy az emberek mosatlan kézzel nyúlnak az ételhez, élelmiszerekhez. Nem is beszélve arról, hogy a WC használata utáni kézmosás az egészségvédelmi szabályok egyik legelemibb és legfontosabb követelménye.
Ha beteget ápolunk, ajánlatos egy tálban mindig fertőtlenítő hatású vizet tartanunk
Kézmosás után még azzal is öblítsük le a kezünket. A víz fertőtlenítésére használhatunk literenként számítva egy evőkanál ecetet, vagy a gyógyszertárban recept nélkül kapható Neomagnol tablettát. Ugyancsak ajánlatos a beteg ágyánál is tartani egy tálban fertőtlenítő hatású vizet, hogy a beteg is napjában többször leöblíthesse a kezét. Náthás, influenzás betegeknél nagyon fontos a kéz gyakori fertőtlenítése az állandó tüsszögés, orrfújás miatt. A használt papír zsebkendőket műanyag zacskóban dobjuk a szeméttárolóba.
A kézápolást a férfiaknak sem szabad elhanyagolni
A férfiak többnyire olyan munkát végeznek, amely fokozottan igénybe veszi a kéz bőrét. A szennyeződést sohasem szabad gyorsan ható anyagokkal eltávolítani (kőpor, hypó, terpentin stb.), mert felsértheti a kéz bőrét, következménye ekcéma lehet. Az olajos és más hasonló anyagoktól eredő szennyeződés eltávolítására a meleg vízen, szappanon, kefén kívül rendelkezésre állnak veszélytelen, fertőtlenítő hatású kéztisztító szerek is.
A kézápolás fontos teendője a férfiaknál is a bőr zsírtartalmának, „védőköpenyének” pótlása
Ezért gyakran kenjük be kezünket zsíros, bőrtápláló krémmel. A repedezett, barázdált kezet és könyököt az illatszerboltokban kapható habkővel hozhatjuk rendbe. A kézmasszázs férfiaknál is ajánlható módszer a munkaképesség megtartására, az egész napi fáradtság „kiűzésére”.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.