• dohányzás
• női problémák
• szívbetegség

Szívinfarktus nőknél, gyors kezelés szükséges

A hormonterápia és a szelektív ösztrogén-receptor-módosítók használata nem ajánlatos a koszorúér-betegség megelőzésére.

Ha más okból fölmerül a hormonterápia szükségessége, a döntéshez kérjük orvosunk segítségét. A mérlegelendő tényezők közé tartozik a menopauza általunk tapasztalt tüneteinek súlyossága és egyéb kockázatok (például az emlőrák és a halálozás kockázatának növekedése).

A szívbetegség megelőzése érdekében csökkenteni kell a dohányzást, a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, a túlsúlyt, és feltétlenül szakítani kell a mozgásszegény életmóddal.

A szív négy üregre tagolódik; ezek között billentyűk találhatók, melyek csak egy irányban engedélyezik a vér áramlását a szívben. A koszorúerek a szív saját oxigén- és tápanyagellátását biztosítják, így az azokat ért károsodások nagy hatással vannak a szív működésére és munkavégző képességére.

Hogyan csökkenthető a szívbetegség kockázata a hölgyeknél?

A menopauza előtt a nők esetében sokkal kisebb a koszorúér-betegségek kockázata, mint a férfiakéban.

Ám a kor előrehaladtával a nők fogékonyabbá válnak a szívbetegségre: hetvenes éveikre a kockázat majdnem azonos a férfiakéval. Ebben szerepe lehet az ösztrogénhiánynak, de a vizsgálatok azt mutatják, hogy a koszorúér-betegség kialakulása a nőkben bonyolultabb okokra vezethető vissza.

Nem ajánlják a menopauza utáni hormonterápiát vagy a szelektív ösztro-génreceptor-módosítókat a koszorúér-betegség kockázatának csökkentésére.Ma már nem ajánlják a menopauza utáni hormonterápiát vagy a szelektív ösztrogénreceptor-módosítókat.

A szívbetegségre hajlamosító, szerzett vagy öröklött rendellenességeket általában nem tudjuk megváltoztatni, ám egészséges életmóddal a legtöbb kockázat csökkenthető.

Dobja el a cigarettát? Négyszer gyakoribbak a szívbetegségek a dohányosoknál!

Eszünkbe se jusson dohányozni Ma már nem kérdés, hogy a dohányzás a szívbetegség egyik legfontosabb kockázati tényezője. A dohányzók körében kétszer-négyszer nagyobb valószínűséggel alakul ki koszorúér-betegség, mint a nem dohányzóknál, és még a passzív dohányzás is növeli a szívbetegség kockázatát.

A dohányfüstben lévő vegyületek átmeneti érszűkületet okoznak, és növelik a vérlemezkék összetapadását, fokozva a vérrögképződés kockázatát. Ezek a vegyületek hozzájárulnak az artériák belső falán meginduló plakk-képződéshez, amely anginához és szívrohamhoz vezethet.

Együnk sokkal kevesebb zsírt Igyekezzünk minél kevesebb telített zsírt és (állati eredetű ételekben található) transzzsírsavat fogyasztani: válasszuk inkább a többszörösen vagy egyszeresen telítetlen zsírsavakat.

Óvjuk szívünket a túlmunkától! Az életmódváltás akár teljes gyógyulást is hozhat!

Szívritmusunk annak megfelelően változik, hogy éppen mit csinálunk. Ha pihenünk, a vér elszállítja a tápanyagokat a regenerálódó sejteknek. Az olyan tevékenységek, mint az evés és a gyaloglás, energiát igényelnek, így a szívritmus gyorsul. Ha testünk aktívan mozog, a tüdő több oxigént vesz föl, a szív pedig gyorsabban ver, hogy biztosítsa az intenzív mozgáshoz szükséges energiát.

• Mozogjunk rendszeresen!

Szívünk erősebb és egészségesebb lesz, ha rendszeresen mozgunk; ez pozitívan befolyásol más kockázati tényezőket is. Arra törekedjünk, hogy kissé kifulladjunk, de még képesek legyünk beszélgetni: így biztosíthatjuk szívünknek az optimális edzést.

• Adjuk le a pluszkilókat!

Ha jelentős zsírfölösleget halmoztunk fel, különösen fontos, hogy késlekedés nélkül kezdjük el csökkenteni a súlyunkat.

• Mérjük a vércukorszintet!

A magas vércukorszint növeli a koszorúér-betegség kockázatát. Tartsuk kordában vércu-korszintünket napi testedzéssel és sok rostos zöldséget tartalmazó étrenddel.

• Ismerjük meg adatainkat!

Vérnyomásunkat legalább évente egyszer ellenőriztessük, és vizsgáltassuk meg koleszterinszintünket is.

A női szív 255 g, és percenként körülbelül 70-et ver feladata tökéletes ellátásához

Az átlagos női szív 255 g, 56 g-mal kevesebb, mint egy férfiszív. A mellkas közepén és bal oldalán elhelyezkedő szívet a szegycsont és a bordák védik. Körülbelül hetvenet ver percenként, ez az érték azonban nő, ha fokozott vérellátás válik szükségessé, például testedzés vagy stressz miatt, amikor a különböző szervek fölkészülnek „a harcra vagy a menekülésre”.

A szív négy üregre tagolódik: két-két üreg található a szívsövény-nyel elválasztott két szívfélben, a jobb és a bal szívfélben. A szívsövény megakadályozza, hogy az oxigéndús vér keveredjen az oxigénben szegény vérrel. A felső (pitvarok) és alsó (kamrák) üregek közt mindkét oldalon billentyűk nyílnak és záródnak, biztosítva, hogy a vér csak egy irányba folyjon. A koszorúerek oxigénben és tápanyagokban dús vért szállítanak a szívizomzathoz (a myocardiumhoz). Ez az izom a szinuszcsomó elektromos impulzusának hatására húzódik össze, ami idegi szabályozás alatt áll: ez a szív természetes pacemakeré.

A szív-, és érrendszeri problémák sokáig nem okoznak tüneteket

A szív- és érrendszeri betegségekkel az az egyik probléma, hogy sokszor több év alatt alakulnak ki, anélkül hogy bármilyen tünetet okoznának. A viszonylag enyhe tüneteket olykor más betegségnek tulajdonítják.

Sokan úgy gondolják, hogy a tünetek nem betegségre utalnak, hanem az öregedés elkerülhetetlen velejárói. Jó példa erre a visszatérő emésztési zavar, amely egyes nőknél az angina atípusos tünete.

Angina (mellkasi fájdalom) Ha megpihenünk, vagy bemegyünk a melegre, az angina tíz percen belül fokozatosan enyhül.

A teljes nevén angina pectorisnak nevezett rendellenesség mellkasi fájdalmat jelent, amely azért alakul ki, mert a szívizomrostok az artériák atheromas

Általában nem figyelünk fel a tünetekre, míg a probléma igen előrehaladottá nem válik: amikor az artériák már több mint 70 százalékkal szűkebbek lettek, és a szív általuk ellátott területének vérellátása drasztikusan csökken. Az anginas mellkasi fájdalom kezdetben akkor jelentkezik, amikor nő a szív oxigénigénye (akár egészen kis mértékben), és az aktuálisnál több vérre van szüksége; a viszonylag kíméletes testmozgás – amilyen például az emelkedőn gyaloglás, a hidegben vagy erős szélben való kint tartózkodás vagy a szexuális izgalom – is kiválthatja a fájdalmat. Ha megpihenünk, vagy bemegyünk a melegre, a fájdalom tíz percen belül fokozatosan enyhül.

Ha a rendellenességet diagnosztizálták, olyan értágító gyógyszereket kaphatunk, amelyekkel még gyorsabban megszüntethetők a tünetek. Ha a fájdalom nem múlik el, vagy pihenés, akár alvás közben jelentkezik, orvoshoz kell fordulnunk, mivel ez azt jelentheti, hogy a betegség instabillá vált, és szívroham is fölléphet.

A mellkasi fájdalom nélkül jelentkező fáradékonyság szintén jelezhet problémát, ezért fontos, hogy szóljunk róla orvosunknak. A koszorúerek állapotát koronarográfiával lehet felmérni: kontrasztanyagot injektálnak közvetlenül a coronariákba, és az kirajzolja az ereket. Ha az észlelt érszűkület elért egy bizonyos fokot, stentbeültetéssel kitágíthatják az eret.

Szívinfarktus esetén minél hamarabb orvosi segítségre van szükség, így lehetőség van minél nagyobb szívizomszövet megmentésére

Szívroham akkor következik be, ha egy koszorúér vérrög miatt elzáródik. Vérrög úgy keletkezik, hogy az artéria falában lerakódott atheromás plakkok valamelyike megreped.

Ezt a szervezet érsérülés-ként észleli, és elindítja a véralvadási folyamatot. A plakk miatt egyébként is beszűkült ér a kialakult vérrög miatt hirtelen elzáródik, és a vér és a szállított oxigén nem jut el a szívnek arra a területére, amelyet az elzáródott artéria lát el.

Ha a vérellátás nem áll helyre, e terület izomzata hat óra múlva elhal: ezt myocardialis infarktusnak nevezik. A kezelés fő célja az ér minél előbbi megnyitása; ezt korábban a vérrög gyógyszeres feloldásával végezték, de ma már a koronarográfia során vékony katéterrel tudnak az erekben manipulációt, tágítást végezni és stentet beültetni. Minél hamarabb nyitják meg az eret, annál kisebb területen hal el a szívizomszövet.

Mellkasi, kisugárzó fájdalom, fulladás és megsemmisülés-érzés: szinte biztos, hogy szívinfarktusról van szó!

A szívinfarktus tipikus esetben erős, bal karba sugárzó, szorító mellkasi fájdalmat okoz fulladás-, megsemmisülés- érzéssel, halálfélelemmel. Nem mindig könnyű megkülönböztetni a szívizom okozta fájdalmat a súlyos gyomor rontással járó fájdalomtól, különösen a korai stádiumban. A fájdalom a mellkas közepén vagy bal oldalán jelentkezhet, időnként kiterjed a vállakra és a felső karokra vagy a nyakra és az állkapocsra. Hasonló tüneteket produkálhat egy epeköves roham. Aki szívinfarktuson esik át, elsápad, verejtékezik, ájulás környékezi, és hányhat. Ne habozzunk kihívni a mentőket, mivel az azonnali segítség életmentő lehet. A szívinfarktus kezdeti szakában a leggyakoribb halálok a hirtelen fellépő, kamrai rosszindulatú ritmus-zavar, a kamrafibrilláció. Ez elektromos defibrillálással szüntethető meg.

Ritmuszavarok: gyakoribbak, mint hinnénk!

Sokan éreztük már életünk során, hogy szívünk nem ver szabályosan: úgy tűnik, időnként kihagy, „extrázik”, extra-szisztoléi vannak. Ez meglehetősen gyakori jelenség, bár nem mindenki veszi észre, és általában nem jelent problémát. Ha más tüneteink is vannak, például mellkasi fájdalom, hányinger, szédülés, izzadás vagy eszméletvesztés, orvoshoz kell fordulnunk.

Ritmuszavarok a leginkább akkor alakulnak ki, ha súlyos stresszt élünk át. Időnként az alkoholos italok vagy koffeintartalmú italok, például kávé, tea vagy kóla fogyasztása váltja ki.

Az aritmiának nevezett szívritmuszavar a szívinfarktus egyik lehetséges szövődménye. A szívizomzat károsodása befolyásolhatja a szív elektromos ingerképzését és ingervezetését. Előfordulhat, hogy a szív túl gyorsan (tachycardiá) vagy éppen túl lassan (bradycardiá) működik. A fibrilláció nevű jelenség érintheti a szív felső üregeit (a pitvarokat) vagy az alsókat (a kamrákat). Pitvar-fibrillációban a szívizomrostok egymástól függetlenül, összevissza húzódnak össze, így a vér pang a pitvarban, ahol thrombus alakulhat ki, és az agyba jutva agyembóliát okoz. Kamrafibrillációban sincs összehangolt izom-összehúzódás, így a kamrából nem továbbítódik vér a testbe. Mivel ez végzetes lehet, azonnali beavatkozásra, defibrillációra van szükség: rövid, éles áramütés hatására a szív újraindulhat. Ha a kockázat folyamato- san fennáll, a beteg mellkasába műtéti úton beültetnek egy kis defibrillátort.

Szívelégtelenség: a megfelelő kezeléssel együtt lehet élni a betegséggel!

A kifejezés, bár arra utal, hogy a szív elégtelen izomműködése miatt nem képes elegendő vért szétpumpálni a szervezetben, nem azt jelenti, hogy a szív teljesen használhatatlan. A modern kezelési módoknak – különösen a szívbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszereknek -köszönhetően ma már sok évig lehet élni a szívelégtelenség diagnózisát követően.

A probléma kialakulhat cukorbetegség vagy tartósan túl magas vérnyomás miatt. Ennél azonban gyakoribb, hogy koszorúér-betegség áll a háttérben. A szív igyekszik kompenzálni a szívizomzat nagy területeinek károsodását, megnagyobbodik, de nem képes ugyanolyan hatékonyan pumpálni, mint korábban. Ha az elégtelenség hirtelen következik be, a tüdő megtelik folyadékkal (tüdőödéma), ami légszomjat okoz.

Szívbillentyű-betegségek: akár bakteriális fertőzés is állhat a háttérben!

A négy szívbillentyű feladata, hogy a vér egy irányban és a megfelelő mennyiségben áramoljon. Ha a billentyűk károsodnak, megadkadályozhatják, hogy egy-egy szívveréssel elegendő vér pumpálódjon ki, vagy lehetővé teszik, hogy a vér a rossz irányba, visszafelé folyjon. Gyermekkori reumás lázroham elváltozást okozhat a billentyűkön, akárcsak egyes bakteriális fertőzések. A tünetek közé tartozik a légszomj és az angina.

Milyen vizsgálatokra van szükség szívproblémák esetében?

Elektrokardiográf iával (EKG) kimutathatók a ritmuszavarok és a régebbi vagy közelmúltbeli szívrohamok; megállapítható továbbá, ha a szíven betegség nyomai mutatkoznak, vagy ha megnagyobbodott. Az EKG-t az orvosi rendelőben vagy kórházban készítik, fájdalommentes, és nem tart tovább tíz percnél. Elektródákat helyeznek a mellkasra, a karokra és a lábakra, hogy a műszer által rajzolt görbén kövessék az elektromos impulzusok változásait. Mivel sok elektródát alkalmaznak, a szív minden részét vizsgálni lehet.

Az artériák kitágíthatóak, ezzel javítható az érszűkület következtében romlott vérellátás

A modern invazív (testbe hatoló) módszerekkel kitágíthatok a zsíros plakkok lerakódása miatt beszűkült artériák. A beavatkozás során katétert (vékony csövet) vezetnek a bőrön át a csukló- vagy combartériába, majd a testen át továbbhaladva a koszorúérbe.

A katéter belsejében apró ballon van, amelyet az invazív kardiológus fel tud fújni azon a ponton, ahol a zsírlerakódás a szűkületet okozza. A felfújt ballon kitágítja az artéria üregét, javítva a vérátáramlást.

Hogy megelőzzék az artéria összeesését vagy újbóli elzáródását, a ballont leeresztik és koszorúér-stentet ültetnek a helyére. Ez rozsdamentes acélból készült finom háló, amelyet a kitágított érbe helyeznek, hogy merevítse az izmos érfalat.

Lehetséges szívbetegséggel is együtt élni

A szív- és érrendszeri problémában szenvedő nőknek éppúgy ügyelniük kell egészségükre, mint a férfiaknak, hiszen körükben ugyanakkora a szövődmények és a halálozás kockázata, mint szívbeteg férjük vagy fiuk esetében. A kezelés és a további kockázatok megelőzése egyaránt fontos.

Szívinfarktus után is van újrakezdés!

Egy szívbetegségből való felépülésnek része az is, hogy szembenézzünk és megbirkózzunk azokkal az érzelmekkel, amelyeket fizikai állapotunk váltott ki belőlünk. A megértés, a szorongás, a düh, az aggodalom mind-mind gyakoriak ilyen helyzetben. Nem kizárt, hogy rokonaink- ban is hasonló érzések dúlnak; nekik is tanácsra lesz szükségük, hogyan növelhetik gyógyulási esélyeinket.

Bizonyára számos kérdésünk lesz a kapcsolatokról, a nemi élet újrakezdéséről, a munkába való visszatérésről, a műtétek vagy gyógyszerek lehetséges hatásairól és arról, mire lehetünk egyáltalán képesek fizikailag. A rehabilitációt segítő szakemberek megértik ezeket a kérdéseket, és időt szakítanak ránk. Van olyan program, amelyben a gyógyszereléstől az étrenden át a testmozgásig és a stresszkezelésig a gyógyulás számos aspektusa szerepel. Ezek mindegyike fontos tényező. A mindennapi életünkbe beépített fizikai aktivitás alacsony zsír-és sótartalmú étrenddel kombinálva helyreállíthatja az általunk elvárt élet-minőséget, amely a szívbetegség miatt veszélybe került.

A rehabilitáció célja, hogy felismerjük a számunkra legelőnyösebb változásokat: ezt a megközelítést „szívbarát módszer „-ként lehetne összefoglalni.

Föl kell derítenünk az életünket nehezítő legnagyobb stresszforrásokat; ehhez szakember, például pszichológus segítségét is igénybe vehetjük. Ez azonban önmagában nem elég: meg kell tanulnunk, hogyan birkózhatunk meg ezekkel, vagy hogyan szabadulhatunk meg tőlük. Fontos közvetlen környezetünk (a család, a barátok, a munkatársak) támogatása is.

Stresszoldás és életmódváltás

Az életminőségünket és általános jóllétünket károsító stresszhatások csökkentése lehet a legközvetlenebb módja annak, hogy javítsunk egészségi állapotunkon. Később ez segíthet abban is, hogy leküzdjük a szívbetegséggel összefüggő egyéb problémáinkat, például a dohányzást, a túlzott evést vagy a kiegyensúlyozatlan étrendet. A fizikai aktivitás még a túlsúlyosak egészségi állapotát is javítja.

A rehabilitáció során a gyógytornász (fizioterapeuta) és az orvos személyre szabott gyakorlatokat ír elő. Megtanulunk relaxálni, könnyedén lélegezni és kinyújtóztatni az izmokat, ami kedvezően hat a véráramlásra, a vérnyomásra, és javítja hangulatunkat, általános közérzetünket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.