Orvosi tanácsok

A tüdőrák szűrése és korai felismerése

A tüdőrák korai felismerésének – a gyógyulási esélyek szempontjából – meghatározó szerepe van. A úgynevezett 0-stádiumú (in situ) karcinóma csak egészen ritkán ismerhető fel.

Hogyan ismerhető fel a tüdőrák legkorábban?

A klinikus számára a daganatos betegség csak az invazív fázisban válik kideríthetővé. Alapvető terápiás kérdés, hogy a tüdőrák minél hamarabb kerüljön felfedezésre. A tüdő­rákos beteg két úton juthat el a szakemberhez: ernyőfénykép szűrésen kiemelt panaszmentes, vagy panaszokkal orvoshoz forduló betegként. A sebészi kezelés eredményeinek javulása csak sikeres felkutatástól és a korai felismeréstől várható. A panaszmentes hörgőrákos beteg felkutatá­sának az ernyőfénykép szűrés a legjobb módszere. A szűréssel kapcsolat­ban az irodalomban, és az utolsó évtizedekben hazánkban is sok kétely merült fel.

Az egyik a hatékonyság kérdése. A másik, hogy a szűrésnek nagy a hibaforrása, mert az előző évi szűrőképen az esetek 30%-ában már látható volt az elváltozás. A harmadik az ár és haszon kérdése. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a szűréssel kiemelt beteg operabilitása és 5 éves túlélése a legtöbb vizsgáló szerint közel kétszerese a panasszal or­voshoz fordulókénak. Ez az adat háttérbe kell, hogy szorítsa a financiális szempontokat.

Kutatási eredmények! Az utolsó 15 évben hazánkban a szűréssel kiemelt tüdő­daganatos betegek aránya fokozatosan csökkent, 40-30%-ra. Gazdasági nehézségeink az egészségügyet kiemelten sújtják.

Kiknek javasolt a szűrés?

Ma a teljes lakosság szűrése felesleges, de a rizikócsoportokban, a dohányosoknak, a 40-70 éves férfiaknak, a veszélyes foglalkozást művelőknek az évi szűrés feltételeit biztosítani szükséges.

A tüdőrákos betegek kétharmada panasszal vagy panaszokkal fordul or­voshoz. Ezeknek a betegeknek a tumorstádiuma előrehaladottabb, kisebb hányaduk operálható, az ötéves túlélési esélyük rosszabb, mint a szűréssel kiemelteké. Ebben a csoportban több a centrális típus, mint a perifériás, gyakoribb az áttétképződés.

Mik a leggyakoribb tünetek?

A tüdőrákra jellemző tünetek:

  • köhögés (30%),
  • vérköpés (5-10%),
  • mellkasi fájda­lom (5-10%),
  • nehézlégzés (15-24%),
  • tüdőgyulladás, atelectasia (15-20%),
  • rekedtség, rekeszbénulás,
  • kiújuló mellkasi folyadék,
  • a fej, a nyak, az arc duzzanata,
  • livid bőrszín,
  • tág vénák a nyakon, vállon stb.

A távoli áttétek tünetei az érintett szervtől függenek.

Tüdőrák diagnisztikája

A tüdőrák diagnózisának minél korábbi megállapítása, kiderítése, a pon­tos szövettani meghatározás, a stádiumbeosztás azt a célt szolgálja, hogy megállapíthassuk a daganatos betegséget, annak kiterjedését és sebészi eltávolításának lehetőségét. A három cél az esetek jelentős részében egy­szerre elérhető, de nem minden esetben. A diagnózis megállapításához a vizsgálatok hosszú sora vezet vagy vezethet, de a beteg érdekében szük­séges ezt a legrövidebb idő alatt elvégezni. A klinikumban minden beteg vizsgálata a kórelőzmény (anamnézis) kikérdezésével és a fizikális vizsgá­lattal kezdődik. Ezek a tüdőrák esetében sem különböznek az általános belgyógyászati módoktól és fontosságuk a modern vizsgáló módszerek birtokában sem csökkent. A tüdőrák korai diagnózisához a hagyományos radiológiai vizsgálatok vezetnek. Ezekkel a vizsgálatokkal az esetek jelen­tős részében a tumorgyanú igazolható. További lehetőségeink: CT, MRI, köpetcitológia.

A tüdőrákos betegek műszeres vizsgálatai közül a legjelentősebb a lég­cső- és hörgő tükrözés, a bronchoszkópia. Elvégzése minden tüdőrákra gyanús esetben elengedhetetlen, kötelező. A vizuális kép mellett mód van citológiai vagy szövettani vizsgálatra, ennek segítségével lehet meg­határozni a műtét kiterjeszthetőségének mértékét. A centrális tüdőrák gyakorlatilag 100%-ban, a perifériás rákok az esetek 47-86%-ban szövet­tanilag igazolhatók. A mellkason keresztül végzett tüdőbiopszia igen fon­tos diagnosztikai módszer. A mellhártyát érintő betegségek esetén mell­hártya-tükrözésre és -kimetszésre van szükség. A mediasztinoszkópos műtétes vizsgálatnak a tüdőrák diagnosztizálásában és az operabilitás eldöntésében van szerepe. Ha a fenti, felsorolt eszközökkel és módsze­rekkel sem sikerül a tüdőrák igazolása, akkor utolsó lehetőségként a mell­kast műtéti úton kell megnyitni (thoracotomia). A műtét diagnosztikus, bajmegállapító műtétként indul és szerencsés esetben terápiás, gyógyí­tó műtéttel zárul. Hazai adataink szerint a kivizsgálással a tüdőrákosok 50-80%-a szövettanilag bizonyítható lelettel kerül műtétre. Ha nem si­kerül szövettani igazoláshoz jutni, a daganatgyanú önmagában is műtéti javallatot jelent.

A tüdőrák miatt végzett csonkolások a légző tüdőfelszín megkisebbítését eredményezik. A tüdő életfontos szervünk. Bizonyos mennyiségű és minőségű légző tüdőfelszín nélkül élni lehetetlen. A tüdőműtétek, így a tüdőrák műtéte előtt elmaradhatatlanok az úgynevezett funkcionális vizs­gálatok, amelyek eredményeiből megközelítőleg képet kapunk arról, hogy az adott betegen elvégezhető-e vagy sem a tervezett csonkolás. Ezek a döntések nagy klinikai tapasztalatot igényelnek, mert mint már jeleztem, a tüdőrákosok 60%-a 60 évesnél, 25-30%-a 70 évesnél idősebb.

A tüdőrák gyógyítása – műtéti megoldása

Az eddig elmondottak egy célt szolgáltak, a tüdőrák sebészi eltávolítását, gyógyítását. Jelen ismereteink szerint a tüdődaganatos, tüdőrákos betegek gyógykezelésének kizárólagos útja a műtét

a radikális műtét, a beteg tüdőrész és a regionális nyirokcsomók eltávolítása. Bizonyos daganattípusokban ez a műtéti tevékenység hasznosan egészül ki a kemoterápiával és a sugárkezeléssel.

Jegyezzük meg! A felfedezett és nem operált, vagy inoperábilis tüdőrákos betegek 90%-a egy éven belül meghal. Nagyon fontos tehát minden egyes operál­ható tüdőrákos beteg sorsa, amelyért össze kell fogni a tüdőgyógyásznak, mellkas sebésznek, aneszteziológusnak. Nem gyógyításról van itt szó csu­pán, hanem igen gyakran életmentésről.

Mikor kell végezni tüdőrák esetén műtétet?

Minden esetben, ha nincs belgyógyászati vagy onkológiai kontraindikáció. A műtétet a felismerés és a gyors kivizsgálás után a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

Kutatási eredmények! Évente,több mint 6000 új tüdőrákos beteg kerül felismerésre. A felismerés pillanatában 50%-uk onkológiai okból, további negyedük belgyógyászati okból vagy ráfogott okból kerül az operálhatatlanok közé.

Hazánkban a tüdőrákosok negyede kerül gyógyító műtétre. Általában a szükséges anatómiai egységet, szegmentumot, lebenyt, féltüdőt távo­lítjuk el. A radikális műtét része a beteg tüdőrészen túl az áttétes nyi­rokcsomók eltávolítása a tüdőhilusból és a mellkas centrális részéből (a mediastinumból). A kiterjesztett tüdőreszekciók során a beteg tüdőrésszel eltávolítjuk a daganatosán érintett szomszédos szervek egy részét is: mellkasfal, szívburok, rekeszizom, légcső, nyelőcsőfal, vénák, idegek, pitvar fal.

Milyen további kezelési módszereket alkalmazhatunk?

A tüdődaganatok gyógyításában a sebészet, a kemoterápia, és a su­gárkezelés kap szerepet. Ezek közül a sebészeti kezelés a legjelentősebb. A tüdődaganatok sugárkezelése az egyes tüdőrákos daganatféleségekben eltérő. A sugárkezelés javítja a túlélési időt és az életminőséget. Operábilis kissejtes rákok esetén műtét előtt és után javasolnak sugárkezelést. Az inoperábilis kissejtes rákok kezelésében a sugárzás elengedhetetlen.

Az operált beteg további életesélyeit, túlélését több tényező befolyásol­jam beteg kora, a beteg társbetegségei, a dohányzás, az eltávolított tü­dőrész nagysága, a betegség felfedezésének módja, az anamnézis hossza, a szakemberek szakmai szemlélete.

Tüdőrák és a túlélés

A tüdőrák miatt végzett műtétek si­kerét az 5 éves túlélésben mérjük, de eredmény a 2-3 éves túlélés is, és a beteg 10 év múlva is meghalhat daganatos áttét miatt.

Az ötéves túlélés átlagértékei

  • stádium 35-55%
  • stádium 20-45%
  • A stádium 3-18%
  • B stádium 4%
  • stádium 0-1%
A tüdőrák gyógyításának eredményét a túlélésben mérjük, de nem sza­bad megfeledkezni az élet minőségéről sem. Nem mindegy, hogy a műtét után a beteg dolgozik, önellátó, vagy ágyhoz kötött és élete fájdalommal terhelt.

Hazánkban a tüdőrákos beteget a tüdőgyógyászok vizsgálják ki és ké­szítik fel a műtétre. A tüdőrákos beteg műtét utáni gondozása a tüdőgyógy­ász szakhálózat feladata.

Mit tehetünk a tüdőrákos betegek számának csökkentéséért, mit tehetünk a tüdőrák megelőzéséért?

A válasz egyértelmű, sokat, nagyon sokat! Kinek kell tenni? Mindenkinek! Az egyénnek, a családnak, a kisebb közösségeknek, az ok­tatóknak, az egészségügyi dolgozóknak, az egész társadalomnak, kiemelten a mé­diának, a kultúrmunkásoknak, a politikai hatalmat gyakorlóknak. A bevezetőben részleteztem, hogy tüdőrák miatt évente közel 8 ezer ember hal meg hazánkban.

Kutatási eredmények! A Központi Statisztikai Hivatal szerint az országban évente 28 ezer ember hal meg dohányzás okozta betegségekben, legtöbben szív- és érrendszeri betegségekben és a tüdőrákban.

Mit tettünk és tettek ennek elkerüléséért az elmúlt 20 évben?

Semmit, vagy igen keveset! Az elhaltak száma megdöbbentő, nemzeti kérdés. Erről szólni csak őszintén lehet. Az a hatalom, amelyik ezen a téren hathatósan tesz vala­mit az eredmények javítása érdekében, nemzetmentő hatalom lesz. Az a hatalom, amely nem tesz semmit, vagy nem tesz eleget, azt nemzetvesztő hatalomnak kell tartanunk. Fel kell rázni a társadalmat, annak minden tagját, mert csak összefogás­sal lehet a súlyos helyzetben javulást elérni.

Dohányzás a legkárosabb rák okozó

A tüdőrák okaként a dohányzást és a levegőbe került rákkeltő anyagokat kell megneveznünk. Azon, hogy kisebb legyen a levegő szennyezettsége, az egyén nem sokat változtathat. A dohányzás kiváltotta kóros okok megszüntetéséért viszont mindent megtehet. Ez egy olyan lehetőség, amit nem kihasználni bűn, szó szerint halálos vétek. Az USA-ban a szigorú dohányzás­elleni törvények bevezetése, a dohány, mint drog minősítése után 15 év elteltével csökkenni kezdett a tüdőrákosok száma. A dohányzás elleni küzdelmünk formális, elégtelen és őszintétlen. Törvényhozóink ezen a téren hosszú évekig tartó mulasz­tásukkal nemzetellenes bűnt követtek el. Ma már van ugyan törvényünk, ami ön­magában gyenge és elégtelen, de sajnos világelsők vagyunk a törvények be nem tartásában. Minden elveszett év a dohányzás elleni küzdelemben igen sok ember pusztulását okozza. A dohányipar, kiszorulva az USA-ból piacot keresve terjesz­kedik a műveletlenebb kelet felé, és az új piac megszervezésében a dohányipar­nak áldozatul esett hazánk is. A dohányzás elleni küzdelemben mi orvosok, tü­dőgyógyászok, mellkas sebészek nem lehetünk elég következetesek és radikálisak, mert mi látjuk a betegségeket, a halottakat és a dohányzás elleni harcunk erkölcsi kötelesség, küldetés. A nem hallgathatunk.

Mit tehetünk a dohányzás ellen?

A tüdőrák a több évtizede dohányzókat kétszázszor gyakrabban fenyegeti. Mit kell, mit kellene tennünk? Egyetlen dolgot, a dohányzást mindenkinek abba kellene hagynia! Szervezett iskolai egészségneveléssel, a médiumoktól megrendelt egészségnevelő kisfilmekkel és műsorokkal, a 2012-ben hozott tör­vény betartásának szigorú megkövetelésével el kell érni, hogy mindenkiben tu­datosuljon: civilizált, a maga, a családja, a munkatársai és barátai, valamint a tágabb környezete egészségéért felelősséggel tartozó ember nem dohányozhat. A dohányzás tilalmát elsősorban az oktatási és egészségügyi intézmények dol­gozóitól kell megkövetelni! A dohányos pedagógus vagy orvos véleményem szerint alkalmatlan a jelenlegi pályájára. A dohányos pedagógus vagy orvos viselkedése olyan abszurditás, mintha bármelyik vallás papja a templomban Is­tent káromolná.

Jegyezzük meg! Az ENSZ alapokmánya szerint minden ember csak olyan cselekedetet vihet véghez, amivel másoknak nem árt, és nem árthat!

A dohányzás nem magánügy!

Szélsőségesen minden em­bernek joga van akár saját élete kioltására is, de a dohányos embernek nincs és nem is lehet „a dohányzáshoz való emberi jogáról” beszélni, mert a dohányzás nem személyes kérdés, nem magánügy, mert a dohányos árt embertársainak is. A dohányos ember „emberi jogáról” szóló fejtegetése­ket be kell fejezni a hamis, mindent félremagyarázó, csúsztató politiku­soknak, média szakembereknek és a jogászoknak is.

A dohányipar anyagi ereje elképesztően nagy. Hírszerzői vagy elhárítási szakemberei meghaladják gyakran az egyes országok hasonló szakembe­reit, kezük, pénzük messzire elér.

Dohányipar mindenütt megállja a helyét

Az ország egyik szent helye Budapesten a Hősök tere. A teret határoló Szépművészeti Múzeum kerítésén falakat betöltő cigarettareklámok virítanak. Már csak egy lépés hiányzik, hogy a Parlament falára is eljussanak. Akkor talán országgyű­lési képviselőink egy részének is feltűnne ez és tennének ellene valamit. A dohányzás elleni világnapon a szakemberek 23.00 órakor ültek, ülhet­tek a TV elé, beszélve a dohányzás káros hatásáról. Ki nézte ekkor már a műsort? Az Európai Unió tagjai vagyunk. Kinek volt fontos az, hogy Magyarország kérte a dohánytermékek kátránytartalma csökkentésének a halasztását? Feltehetően a dohányipar igen hálás volt ezért! Kik hozták a döntést és ki kéri ezt számon tőlük? Hát nem hátborzongató, hát nem rettenetes?!

Az írott, sugárzott médiának a szerepe igen fontos lenne a dohányzás elleni küzdelemben, mert sok emberre, sok fiatalra hat. A média szereplői hibát hibára halmoznak, és igen sokat ártanak. A Kossuth rádió erkölcsileg nem magas szinttel megáldott riportere arról faggatta a nemzet színésznőjét hosszú perceken át, hogy milyen konyakot iszik és milyen cigarettát szív? Ezt kell a magyar népnek sugározni.

Felépült a Nemzeti Színház. Az első bemutató Madách: Az ember tra­gédiája c. drámája volt, nagyon helyesen. A Lucifert alakító színész ciga­rettával a kezében lépett a színre. A TV-t azonnal kikapcsoltam. Madách Imre ezt biztosan nem írta. Ez nem lehet úgynevezett „alkotói szabadság”, ez bűntény az állampolgárok ellen, az állampolgárok pénzén. Hát normális dolog ez?

Nők és a dohányzás

Roha­mosan nő a tüdőrák a nők között. A dohányzás megfosztja a nőt bájától, tisztaságától. A dohányzó nő parfümjei ellenére dohánybűzös hajat visel, lehelete kiábrándító. A dohányzó nő számomra tragédia. Különösen az, ha ezt a dohányzást áldott állapotában, vagy kisgyermeke jelenlétében foly­tatja. Gyermeke elleni tette megbocsáthatatlan. A természetben azt lát­juk, hogy az emlősállatok nőstényei életük árán is védelmezik utódaikat. A homo sapiens nősténye alábbvaló anya az emlősállatnál? Ha dohányzik, sajnos igen!

Mit kell tudni műtét előtt?

A tüdőrákos betegek műtéte előtti megbeszéléseken mindig rákérdezek a dohányzási szokásaikra. Naponta látom több évtizedes dohányzásuk után a tragédiát. Lehet ezeket az embereket látva, operálva, eltemetve hallgatnom erről a kérdésről? Lelkiismeretem szerint nem! A betegeknek felteszem a kérdést, hogy miért dohányzott annyit. A válaszuk számomra gyakran meglepő és megdöbbentő: „Professzor úr, nekünk évtizedeken ke­resztül senki sem mondta, hogy a dohányzás káros!” A kijelentés súlyos, lelki­ismeret-furdalásuk lehet a pedagógusoknak, az orvosoknak, a médiáknak és a politikusoknak! 28 000 halott a dohányzás miatt évente! Ez sorskér­dés! Mulasztásunk valóban több évtizedes. Ez tovább nem folytatható! Ezért írtam e sorokat lelkiismeret-furdalással, nem kevés indulattal az ember, a lakosság érdekében. Emberek! Ne ártsatok magatoknak, vigyázza­tok egészségetekre, ne dohányozzatok! Különösen ne dohányozzanak a fiatalok! Gyerekek ne tegyétek, éljetek egészségben, éljetek meg hosszú életkort!

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.