• betegség
• gyulladás
• megelőzés

Hogyan kerülhetjük el a gyulladásos betegségeket?

Mit tehetünk elkerülésük érdekében?

Nem részletezem a műtétes orvosi szakmák ábécéjének részét képező aszepsis (mű­téti beavatkozásokhoz baktériummentes környezet biztosítása) és antiszepszis (a bekövetkezett fertőzések legyőzésére irányuló orvosi tevékenység) szabályainak is­mertetését, a minden műtéti szakmára vonatkozó higiénés előírások betartásának követelményét. Csupán egy-két, evidenciának tekinthető dolgot érintek: a korszerű zsilipelést (szülőszoba és műtők), a szakszerű bemosakodást, a műtéti terület fertőt­lenítését, a műtéti izolálás szabályainak betartását, a használt műszerek és textíliák szakszerű sterilizálását, a műtőhelyiségek és bútorok fertőtlenítésének, rendben tar­tásának biztosítását, a személyzet rendszeres szűrővizsgálatainak fontosságát.

Mire kell odafigyelnünk?

A fertőzéses, gyulladásos betegségek megelőzését vagy súlyosbodásának megelőzését célzó rendszabályok és teendők egész szakmai ténykedé­sünket áthatják.

Azért is kezelnünk kell, mert így előzhetjük meg a hüvelyből kiinduló, a felső nemi szerveket, a hasüreget is fenyegető ascendalo (felfelé terjedő) betegségeket, gyulladásokat, tályogokat vagy akár a szepszist is. Amikor a hüvelygyulladásban szenvedő beteg férjét, partnerét is kezeljük, azt azért tesszük, hogy elhárítsuk az újrafertőződés veszélyét.

A műtétes betegek védelme

A megelőzést céiozza a tervezett műtétre váró betegek műtét eiőtti kivizsgálása:

műtéti teherbíró képességének megítélése;

• a hüvelygyulladások műtét előtti gyó­gyítása,
• a szakszerű műtéti előkészítés,
• bélelőkészítés,
• transzfúzióhoz vér rendelése,
• fanszőrzet leborotválása,
• hasi műtétekhez hólyagkatéter felhelyezése;
• a kivehető fogpótlás eltávolítása;
• a befertőződés fokozott veszélye esetén szóbajövő antibioti­kum-profilaxis,
• valamint a fokozott trombózisveszély esetén alkalmazott heparin-profilaxis,

a hasüreg hasfalzárás előtti, fertőtlenítő oldattal történő átöblítése, a törlők és műszerek számolása, a hasüreg és a hasfal szükség szerinti drenálása is.

Küzdelem az egészséges pszichoszomatikus nem kialakításáért, a devianciák kialakulásának megelőzéséért

Ismert, hogy a nemi identitás négy pillérre épül. A kromoszomális, gonadális és fenotípusos nem alakulását nem tudjuk befolyásolni. A pszi­choszomatikus nem azonban döntően a családban, a társadalmi környe­zetben, a médiumokban látott mintáktól, neveléstől, ráhatásoktól, tudat­formálástól függ.

Napjainkban a devianciák, az extremitások, a „másság” kérdéseinek nagy nyilvánosság előtti gyakori tárgyalása, a homoszexuali­tás „reklámozása” a még formálódó nemi identitás életszakaszában járó fiatalság körében a pszichoszomatikus nem, a nemi identitástudat torzu­lását eredményezheti. Nekünk, orvosoknak, felvilágosító, egészségnevelő előadásokat gyakran vállaló nőgyógyászoknak fontos feladatunk, hogy egészségnevelő tevékenységünk, iskolai szerepléseink során minden tő­lünk telhetőt megtegyünk a fiatalok egészséges nemi identitástudatának kialakításáért, családi életre, gyermekvállalásra való felkészítésükért.

A „hormonpótló kezelés”

A változáskori panaszok kezelésének és az ilyenkor beinduló időskori betegségek megelőzésének lehetőségei. A hormonpótló kezelés a modern orvostudomány nagy ajándéka. Kegyes volt a sors a nőgyógyászokhoz, hiszen újabb népbetegségek megelőzésének eszközét adta a kezünkbe. Szerencsések a változáskorba és az utolsó men­zeszt követő posztmenopauza életszakaszba eljutó nők, mert a hormonpót­ló kezelés jobb életminőség elérését és több időskori betegség megelőzését teszi lehetővé számukra életük utolsó 20-30 évében. Ma tudjuk már azt, hogy a változáskorban létrejövő ösztrogénhiánnyal összefüggésbe hozható későbbi betegségek hormonpótló kezeléssel (azaz a korábbi hosszú életsza­kaszban a petefészkek által termelt ösztrogén hormon gyógyszeres pótlásá­val) nagyobb részt megelőzhetők vagy késleltethetők. Tapasztaljuk azonban az ellenállást is. Gyakorta halljuk, olykor még egészségügyi dolgozóktól is, hogy „ez az élet rendje”, egyszer mindenkinek meg kell halnia, s ehhez -tetszik, nem tetszik – rogyadozó öregségen át vezet az út. Nem érthetünk egyet ezzel a mentalitással. Nem tartozik-e hozzá az élet rendjéhez az is, hogy az ember, mint természeti lény esendő, a természeti (és társadalmi) környezetben számtalan betegség fenyegeti és élete folyamán sokszor be­teggé is válik? Ez is a természet rendjéhez tartozik, ne gyógyítsuk hát meg a meggyógyítható betegeket? Mi orvosok hivatásszerűen és teljes meggyő­ződéssel valljuk, hogy amely betegség megelőzhető, azt meg kell előzni, és amely meggyógyítható, azt meg kell gyógyítani. Valamilyen okból sokan félnek a hormonoktól. „Jaj, csak hormongyógyszert ne!” Érdekes azonban, hogy ez a tiltakozás, ez a félelem csak a változáskori és időskori hormonpót­ló kezeléssel kapcsolatban nyilvánul meg. Mindenki tudja, hogy pajzsmi­rigy-hormonhiányos betegségben pajzsmirigyhormon gyógyszert adunk. A hasnyálmirigy inzulin hormonjának hiánya esetén inzulin hormonkezelést alkalmazunk. Számos betegség esetén adunk mellékvesehormon-gyógysze­reket.

Érthetetlen, hogy miért pont annak a korábban petefészkek által termelt ösztrogénhormonnak a pótlásától félnek az em­berek, amely hormon életükben körülbelül 40 éven át alapvetően szükséges volt a szervezet élettani működéséhez, például a szaporodáshoz is.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.