• vesebetegségek

Mire figyeljünk vesebetegség esetén?

Napjainkban a vesebetegségek gyógyításának egyik kihívása a korai, tünetmentes, illetve minimális tünetekkel zajló időszakban történő fel­ismerés, amikor még a folyamatok megfordíthatok, lassíthatok, célzott kezelésre is mód lehet. Ennek eszköze a szűrés, mely jelenleg iskola­orvosi, munkaalkalmassági, üzemorvosi, családorvosi, belgyógyászati vizsgálatok alkalmával történik.

Kik a leginkább érintettek?

Célzott betegcsoportok – cukorbetegek, magas vérnyomásban szenvedők, rendszeresen fájdalomcsillapítót szedők, a családban előforduló öröklődő vesebetegségek, gyermekkori, terhesség alatti veseprobléma előfordulása, urológiai eltérések, immunbetegségek, érbetegségek esetén -, rendszeres, illetve aktív munkát nem folytató, idős korosztályt is bevonó speciális szűrő programok bevezetésére, illetve a szűrés hatékonyságának, érzékenységének növelésére van szükség.

Milyen tünetei lehetnek a vesebetegségnek?

A veseműködés komplex volta ellenére a vese és húgyutak változatos be­tegségei csak korlátozott klinikai tünetek vagy ezek együttese – például fehérjevizelés, vérvizelés, magas vérnyomás, vizenyő- (ödéma-) kép­ződés – képében jelentkeznek, illetve sokszor, például vesekövesség, vesemedence-gyulladás, fájdalom, tünet- és panaszmentesen zajlanak.

Hogyan előzhető meg a vesebaj?

Ennek a betegcsoportnak az elérésében, számának csökkentésében a szűrésen kívül a lakosság körében felvilágosító programok szervezése is segítség lehet (pl. egészséges életmódra nevelés, az elhízás megelőzése, gyógy-szerszedési szokások káros mellékhatása, a vesebetegségek korai jelei). A betegség felismerését követi az egyénre, betegségére szabott kezelés, gondozás, illetve a végstádiumú veseelégtelenség kialakulása esetén a vesepótló kezelés. Ez speciális felkészültséget, infrastrukturális hátte­ret igényel, melyet a belgyógyászati osztályokról levált nefrológiai rész­legeken, osztályokon végeznek.

Krónikus vesebetegség

A vese feladata a vér megszűrése, tisztítása, méregtelenítése, illetve folya­dék-, ásványi anyag-, sav-bázis-összetételének szabályozása, a belső miliő álladóságának fenntartása. Ezen kívül hormonok termelésén, lebontásán keresztül a vérképzésre, csontanyagcserére, vérnyomásra, az általános anyagcsere szabályozására is hatással van. A vesék feladatainak kiesése ezen előző folyamatok egyensúlyának felbomlásához, a szervezet önmér-geződéséhez vezet. Ezt nevezzük veseelégtelenségnek, előrehaladott for­mában húgyvérűségnek. Ha napok, hetek alatt alakul ki, heveny (akut) formáról, ha legalább 3 hónapja tartó fokozatos, visszafordíthatatlan ve­sepusztulás okozza, idült (krónikus) formáról beszélünk.

Mit kell tudni az idült veseelégtelenségről?

A vesefunkció beszűkülésének mértéke alapján az idült veseelégtelenség­nek több stádiuma van. A kóreredettől függően az előrehaladás üteme kü­lönböző. Van beteg, aki évekig, ritkábban évtizedekig azonos állapotban van. Van olyan, akinél hónapok alatt előrehaladott állapot, húgyvérűség alakul ki. A húgyvérűséget elérő, úgynevezett végstádiumú betegek életben tartásának egyedüli módja valamelyik vesepótló kezelés.

Milyen kezelési módszereket ismerünk?

A technika és az orvostudo­mány fejlődésével a korábban csak „életben tartó” kezelésekkel szemben ma minőségibb életet tudunk biztosítani betegeinknek, ezek a módszerek azonban továbbra is alapvetően befolyásolják az egyén életminőségét, élet­kilátásait korlátozzák. A hosszú távú művesekezelésben részesülő beteg és családja állandó orvosi, szociális és érzelmi krízishelyzetnek van kitéve. A rendszeres munkavégzés a kezelés jellegéből adódóan gyakran eleve ki­zárt. A családi szereposztás és felelősségvállalás gyakran megváltozik, ami feszültséget, önértékelési zavart okozhat. A speciális étrend és szállítás mi­att a betegek gyakran segítséget igényelnek.

Mik lehetnek a veseelégtelenség tünetei?

Sajnos a vese pusztulása legtöbbször alattomosan, fájdalom- és tünetmentesen zajlik. Korai figyelemfelhívó jel lehet például szemhéj-, boka-, láb-, kézvizenyő, – duz­zanat, fiatalon jelentkező, illetve nehezen beállítható magas vérnyomás, ismeretlen eredetű vérszegénység, csökkent szellemi teljesítőképesség, éjszakai vizelési kény­szer, valamint vizeleteltérések, úgymint fehérjevizelés, szemmel vagy mikroszkóppal látható vérvizelés. Előrehaladott formánál a tünetek változatosak lehetnek, legtöbb­ször későn kerülnek felismerésre, amikor a vesepótló kezeléseken túl nincs lehető­ség más kezelésre. Sajnos még ma is gyakran előfordul, hogy betegek olyan súlyos állapotban kerülnek kórházba, hogy a sürgős művesekezelés ellenére is meghalnak.

Milyen betegségek állhatnak a veseelégtelenség hátterében?

Az idült veseelégtelenség okai változatosak lehetnek, országonként, ország ­régiónként jelentős eltéréseket mutatva.

Fő okok:

• nem fertőzéses eredetű vesegyulladás,
• veseér gomolyag gyulladás (glomerulonephritis kb. 20-25%),
• cukorbaj (kb. 20-30%),
• magas vérnyomás (10-20%),
• felnőttkori polycystás vese (kb. 10%),
• vesemedence-gyulladás – kövességből,
• fejlődési rendellenes­ségből (refluxból),
• a túlzó fájdalomcsillapító-fogyasztás következményéből – (15-20%),
• húgyúti szűkületek, elzáródás, például prosztata (kb. 3-5%), kevert,
• ismeretlen eredet (kb. 10%).

Az utóbbi években kiemelkedő jelentő­ségű a cukorbaj, elhízás és magas vérnyomás növekvő aránya!

A vesepótló kezelésnek három fajtája van:

1. Veseátültetés: Míg a gépi és hasi művesekezelés jelentős fizikai és pszi­chés igénybevételt jelent a betegnek és családjának, addig a sikeres veseátültetés szinte normális veseműködést, életminőséget hozhat. A mai korszerű gyógyszeres kezeléssel hosszú távú beültetett „vesetúl­élést”, kevesebb mellékhatást érhetünk el. A legtöbb beteg vágyakozik a veseátültetésre, melynek sajnos a szervhiány – beültetendő vese -szab határt.
2. Hasi kezelés (CAPD): a beteg hashártyája a féligáteresztő hártya, ame­lyen a méregtelenítés folyik. A hasban 2-2,51 folyadékot naponta átlag négyszer, steril körülmények között kell cserélni. Otthon végezhető.
3. Gépi művesekezelés (hemodialízis): a beteg vérét féligáteresztő hár­tyán áramoltatjuk át a méreganyagok kimosása céljából. Egy kezelés körülbelül 4 órás, heti háromszor kell ismételni.

Fontos az életmódbeli változás!

A megelőzést az alapbetegségek kezelése jelenti. Cukorbajnál magas vérnyomás­nál a hosszú távú normálist közelítő vércukor, vérnyomás a cél. A cukorbaj, mint népbetegség előfordulásának a csökkentése az elhízás elkerülésével lenne elérhe­tő, mely alapvető étrendi, életmódbeli változtatást jelent. A kevesebb szénhid­rát-, zsír-, fehérjefogyasztás, összességében csökkentett kalóriaértékű táplálkozás, rendszeres testmozgás beiktatása lenne kívánatos.

Gyógyszerek túlzott  fogyasztásának következményei

Fenacetin tartalmú gyógyszerek fogalomból történő kivonása lenne egy nagyon fontos kulcslépés (vesét károsító hatása miatt). Nem fertőzéses vesegyulladások (glomerulonephritis) hatékonyabb szűrése, pontos diagnózisfelállítás, ennek alap­ján lehetőség szerint célzott kezelés. Vesemedence-gyulladás, húgyvezeték-elzáró­dás, fenntartó anatómiai eltérések lehetséges urológiai helyreállítása. A vesebete­gek gondozása (háziorvos nefrológus), mely a betegségek előrehaladásának lassí­tását, előrehaladott állapotban a vesepótló kezelésre való felkészülést szolgálhatja. Lakossági szinten egészséges életmódra nevelő, elhízást megelőző, gyógyszerszedési szokások veszélyéről felvilágosító programok szervezése lenne a cél.

Hogyan szűrhető a vesebetegség?

A hatékonyabb szűrőprogramok célja azon betegek elérése lenne (művese kezeltek körülbelül 50%-al), akik betegségüket nem ismerve ke­rülnek vesepótló kezelésre. A fokozott kockázatú betegcsoportok szűrésé­nek megszervezését az alapellátásban lenne célszerű elindítani (háziorvos, üzemorvos).

Ezen betegcso­portoknál az alap- és kísérőbetegségek függvényében évente rendszeres vesefunkció- és vizeletvizsgálat lenne szükséges (fehérjeürítés, vizeletüle­dék-vizsgálat, valamint hasi UH, vesevizsgálat). A kiemelt betegeket to­vábbi kivizsgálásra nefrológiai szakrendelésre, osztályra kellene irányítani.

Mik a vesegyulladások tünetei és kezelési módszerei?

A vese egy mikroszkópos méretű szitarendszer, bioszűrő. Olyan, mint egy nagyüzemi szennyvízkezelő, mely a nap 24 óráján keresztül üzemel, ki­választja a bomlástermékeket, méreganyagokat, felesleges vizet, savakat, só-, ásványi elemeket, nyomelemeket a vér sokszori megszűrésén keresz­tül.

Ehhez a bonyolult munkához szerkezete is ilyen összetett. Körülbelül 1,5-2 millió szűrőegységből, vesetestecskéből (nefronból) áll, mely tovább osztható az érgomolyagra (glomerulus) és a kanyargós csövecskékre (tubulusok), melyek összhossza körülbelül 80 km. Az érgomolyag megbetegedése, gyulladása többféle lehet, orvosi nyelven glomerulonephritisnek nevezzük, eredetét tekintve lehet fertő­zéses, immunológiai, ismeretlen eredetű. A kanyargós csatornák és kör­nyezetük megbetegedése a vesemedence-gyulladás, tubulointerstitialis betegségcsoport.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.