Visszértágulat – kezelés és megelőzés
A láb vénáiban (visszereiben) aprócska billentyűk gátolják meg, hogy a vér visszafelé folyjon. Ám ha ezek a billentyűk öröklötten gyengébbek, Ön egész nap talpon van, vagy több gyermeket is kihordott, akkor a billentyűk működése rossz lesz, így a vér pangani kezd a visszérben. Az eredmény: tekergő, kidudorodó vénák – és fáradt, sajgó, viszkető, feldagadt lábak. A visszértágulat a legjobb esetben csupán kozmetikai jellegű problémát jelent, a legrosszabb esetben azonban gyulladással, sőt akár fekéllyel járhat, ha az ér közelében lévő bőr nem kap elég vért. Ha szülei valamelyikének ilyen problémája van, akkor az átlagosnál ötször nagyobb a veszélye, hogy az Ön lábán is kialakul az elváltozás. Génjeit ugyan nem cserélheti le, de így is sokféle lehetősége van, hogy enyhítsen a gondon.
Lássuk, milyen megoldások léteznek!
Szorítóharisnya és egyszerű gyakorlatok
A rugalmas szorítóharisnyák kissé összenyomják a lábat, hogy a vér ne tudjon visszafelé folyni – ennek eredményeként a láb kevésbé fog fájni és megdagadni. Japán kutatók 20, visszértágulatban szenvedő személy lábát vizsgálták meg, és azt találták, hogy a gyengétől az erősig az összes fajta szorítóharisnya csökkenti a duzzadást, de a közepes és az erős változatok a leghatásosabbak. (E harisnyák 22 Hgmm, illetve 30-40 Hgmm jelölésűek voltak.)
Ám a szorítóharisnya sem tökéletes. Hongkongi kutatók megállapították, hogy amikor a szorítóharisnyát viselő személyek testhelyzetet változtattak – például ülésből fölálltak, majd lábujjhegyre nyújtózkodtak -, akkor lábuk különböző pontjain erősen ingadozott az éren belüli nyomás. A tudósok felfigyeltek egy súlyos kialakítási hibára: a lábszárban nagyobb volt a nyomás, mint a bokában, pedig a vér szív felé áramoltatásához ennek éppen az ellentéte szükséges.
Arra a következtetésre jutottak, hogy aki mindennap órákat áll, annak érdemes szorítóharisnyát hordania, emellett azonban nem szabad megfeledkeznie az egyszerű, a lábszárat megmozgató gyakorlatok végzéséről sem, amelyeknek az a céljuk, hogy elősegítsék a vér áramlását e vékony vénákban. Ilyen például, ha minden órában néhányszor lábujjhegyre emelkedik, testsúlyát egyik lábáról a másikra helyezi át, behajlítja a térdét, megmozgatja a bokáját, vagy helyben jár.
Vadgesztenye-kivonat
A Harvard Egyetem Orvosi Karának kutatói 16 gondosan megtervezett, összesen 11 776, idült vénás elégtelenségben (a visszértágulatot megelőző állapotban) szenvedő személy bevonásával készült vizsgálatot elemezve megállapították, hogy az e gyógynövénykivonatot szedők négyszer kevesebb fájdalmat éreztek azoknál, akik placebót kaptak, továbbá a felük esetében csökkent a láb dagadása, 70 százalékuk pedig kevesebb viszketést tapasztalt. Emellett a lábukban érzett kimerültség és „nehézség” javulásáról is beszámoltak.
- A libidó csökkenése és okai
- A szexuális fejlődés visszamaradásának okai
- Vizelési panaszok okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A vadgesztenye termésében van egy eszein nevű vegyület, amely állítólag egyenesebbé teszi a hajszálerek falát; laboratóriumi vizsgálatokban javította a vénák véráramlását és a bennük uralkodó nyomást. Jellemző adagja naponta kétszer egy darab 300 milligrammos tabletta.
Flavonidok
Ezek a gyümölcsökből, zöldségekből és magvakból kivont antioxi-dánsok bizonyítottan csökkentik a visszértágulattal járó lábduzzadást. A flavonoidoknak több fajtája van, például a rutin, a diozmin, a heszperidin vagy az oligomer proantocia-nidin-komplexek. Egy 133, idült vénás elégtelenségben szenvedő nő bevonásával készült német vizsgálatban a rutin oxirutin nevű származékával kezelt alanyok lábának duzzanata kétszer olyan mértékben csökkent, mint a placebót szedőké. A hatás a kezelés befejezése után még hat hétig érezhető maradt.
Napi egy pohár bor
Spanyol kutatók 1778 fő kórtörténetét elemezve azt találták, hogy a napi egy pohár bort fogyasztók körében 50 százalékkal volt kisebb a visszértágulat veszélye, mint az ennél többet vagy kevesebbet ivók esetében. Más kutatók szerint a borban lévő flavonoidok és szaponinok segíthetnek megőrizni az érfalak rugalmasságát és egészségét.
Egy kis pihenés
A finn Tamperei Egyetemi Kórház kutatói több ezer, visszértágulatban szenvedő személyt kérdeztek ki napi szokásaikról, és azt találták, hogy aki munkája miatt hosszú időszakokat tölt állva, annak esetében 60 százalékkal nő a visszerek megjelenésének kockázata. Amennyiben Ön a foglalkozása miatt sokat áll, akkor ha van egy kis ideje, üljön le, és polcolja föl a lábát!
Műtét
A leggyakrabban alkalmazott visszérműtét során előbb elkötnek egy nagy vénát, majd egyszerűen kihúzzák. Egy az Annals oftbe Royal College of Surgeons of England című szaklapban megjelent tanulmány szerzői 100 főt kérdeztek meg, akiknek a 90 százaléka azt mondta, hogy lába a műtét után néhány hónappal „sokkal jobb” volt vagy „teljesen rendbe jött”. Tíz évvel később 60 százalékuk még mindig azt mondta, hogy a lábát jobbnak érzi, vagy az jobban néz ki. Olasz kutatók 10 éven át követték figyelemmel visszérműtéten átesett betegek állapotát, és azt találták, hogy 30 százalékuk esetében 5 éven belül kiújultak a problémák, tíz év elteltével pedig már 40 százalékuk panaszkodott erre. A beavatkozásnak kockázatai is vannak: idegkárosodás akár az esetek 10 százalékában kialakulhat.
Segíthet még:
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.