• rák

A rák keletkezésének folyamata

A szervezetben észrevétlenül kezd terjedni a rosszindulatú betegség: a rák. Hogyan jönnek létre a malignus dagana­tok? Miként lehet felismerni időben a rákot? Milyen kezelé­si lehetőségek vannak, és ideális esetben hogyan lehet meggyógyítani ezt a kórt?

Amikor a sejtek megállít­hatatlanul szaporodni kezdenek

Az emberi test 30-40 billió sejtből áll, amelyek előre meg­határozott módon keletkeznek és pusztulnak el. Az, hogy egy sejt osztódásnak indul-e vagy sem, attól is függ, hogy milyen utasítást kap a környezetében lévő sejtektől. Más­ként fogalmazva: a sejtek általában csak parancsszóra kezdenek osztódni, illetve szaporodni.

Ha egy sejt vonakodik végrehajtani a parancsot, zavar támad a működésében – a „parancsmegtagadó” sejt ezután már a saját osztódási programját követi és irányíthatatlanná válik. A következmény szabálytalan sejtosztódás, amelynek sebessége jóval meghaladja a normális ütemet, és megváltozott (elfajult) sejtek jönnek létre. Mindenkinek a szervezetében kialakulnak ilyen sejtek, de a jól működő immunrendszer elpusztítja őket. Ha viszont a természetes védekezés felmondja a szolgálatot, a keletkező sejtekből daganatok képződhetnek.

Ha felborul a sejtciklus, daganatok keletkezhetnek

A daganatok elfajult sejtekből álló, újonnan képződött szöve­tek, amelyek a test bármelyik részében kialakulhatnak. Ebből még nem következik, hogy a daganatok jó vagy rosszindulatúak: pontos laboratóriumi vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy időben kiderüljön, az adott tumor benignus (jóindulatú) vagy malignus (rosszindulatú). (A jóindulatú daganatok nem adnak áttétet, míg a rosszindulatúak igen.) Az utóbbiakat álta­lában ráknak nevezik.

Mind ez idáig nem sikerült kideríteni, hogy miért nem enge­delmeskednek az elfajult sejtek a parancsoknak, és hogy a szer­vezet védekezőrendszere miért nem pusztítja el őket. Ma már bizonyos, hogy vannak olyan tényezők, például genetikai hibák vagy életmódbeli szokások, amelyek jelentős mértékben emel­hetik a rák kockázatát. Becslések szerint a rákbetegségek kb. 5-10 százaléka genetikai eredetű. A genetikai okok és az első számú bűnös, a dohányzás mellett bizonyos rákok kialakulásá­ban vírus- és baktériumfertőzés is szerepet játszhat, csakúgy, mint a környezeti károsító anyagok és mérgek.

Hogyan keletkezik a rák?

Elfajult sejtek keletkeznek (1); a sejtek rákos daganatot képeznek (2); megtámadják a környező szöveteket (3); a daganat növekszik és behatol a vér- és nyirokerekbe (4).

Miért olyan veszélyesek az elfajult sejtek?

Az egészséges sejtek és az általuk alkotott szövetek meghatáro­zott feladatot látnak el. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a sejtek kommunikálnak egymással, hanem azt is, hogy kölcsönösen szabályozzák egymás működését. Az elfajult sejtek többé nem hallgatnak egészséges szomszédaikra, nem hajtják végre az uta­sításokat, és nem hajlandók korlátozni szaporodásukat.

A tumor megtelepszik a szövetben

Az elfajult sejt kontroll nélkül tovább osztódik, gyorsabban, mint az egészséges sejtek, ám mégis egy meghatározott ritmust követve. Valamennyi újonnan keletkező sejt éppolyan elfajult sejt, mint amelyikből a növekedés kiindult.

A legtöbb daganat monoklonális eredetű, vagyis egyetlen sejt sokszoros osztódásának a következménye. A kialakuló sejtcso­port, amely gyakran elfajult sejtek millióiból áll, más élő szer­vezetekhez hasonlóan nem képes sokáig oxigén és tápanyagok nélkül létezni, ezért olyan területeken marad életben, ahol közel vannak a vér- és nyirokerek. Ezen a ponton a daganat már megtelepedett a szervezetben, és a vérből oxigénhez, valamint a további növekedéséhez szükséges fontos tápanya­gokhoz jut. A véráram és a nyirokkeringés útján az elfajult rosszindulatú sejtek eljutnak a szervezet más részeibe

Ha a rosszindulatú daganat áttöri egy ér falát, fennáll a veszély, hogy az elfajult sejtek elterjednek az egész szervezetben. A daganat a vér- és nyirokkeringést mintegy közlekedési esz­közként használva eljut a test legeldugottabb zugaiba is, ahol áttéteket (metasztázisokat) hoz létre. Ezek az eredeti daganattól függetlenül növekednek.

Áttétek keletkezése

Áttétek akkor alakulnak ki, ha a primer tumorról levált elfa­jult sejtek vagy sejtcsoportok a vér- vagy nyirokerek útján eljutnak a szervezet más részeibe, ahol megtelepednek és új daganatot hoznak létre. Az elszabadult sejtek behatolnak a szövetekbe vagy fennakadnak az első, számukra túl szűk kapillárisban (hajszálérben), például a tüdőben, és ott elszapo­rodnak.

A rákos sejtek az egész szervezetben elterjednek

A fentiekhez jön még, hogy a primer rákos daganatról lesza­kadt sejtek vagy sejtcsoportok az ereken átvivő útjuk során elveszítik egymással a kapcsolatot, s így egyetlen elfajult sejtgyülemből sok kis egység jöhet létre, amelyek a test különböző részeiben áttéteket okozhatnak. Az áttétek ugyan­úgy viselkednek, mint a primer daganat: megtelepednek és megállíthatatlanul szaporodnak tovább.

Az áttéteket többnyire nem lehet műtéttel eltávolítani – nagyon nehéz őket megtalálni és lokalizálni. A besugárzás és a kemoterápiás kezelés viszont már olyan adagokat igényel, amelyek az egészséges sejteket is károsítják, az immunrendszer működéséhez nélkülözhetetleneket is. Ráadásul az áttétek egy idő után gyakran már nem érzékenyek az addig alkalmazott kezelésre: tovább növekednek, és maguk is hozhatnak létre másodlagos áttéteket.

Rejtett áttétek

Az áttétes daganatok kezelésében nehézséget okoznak azok a metasztázisok, amelyek kimutathatatlanok és nem reagálnak a kemoterápiára. Ezek az úgynevezett „alvó” metasztázisok az adott pillanatban még nem növekszenek és nem adnak másodlagos áttéteket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.