Bőrrák fajtái, tünetei és kezelésük
A bőrrák hallatán az átlagember a festékes bőrrákra, azaz a melanómára gondol – pedig vannak a bőr más sejtjeiből kiinduló, ún. nem festékes bőrrákok is. Ezek sokkal gyakoribbak a melanómánál, de kevésbé agresszívak.
A napfény javítja a kedélyállapotot, és hatására termelődik az oly fontos D-vitamin a szervezetben. Nyilván azt is mindenki tudja, mit okozhat a túlzásba vitt napozás: bőrrákot. Érdemes megfigyelni e betegség előfordulási arányait a világ két különböző pontján: míg a napsütötte Ausztráliában százezer férfira ezerharmincöt, ugyanennyi nőre négyszázhetvenkettő eset jut, addig Finnországban, ahol többnyire borult az ég, ugyanennyi embernél csupán hat, illetve négy eset fordul elő.
Korábban úgy gondolták, hogy az ibolyántúli sugárzás egy fajtája, az UVB okozza a bőrrákok zömét, az UVA csak súlyosbítja a károsodást. Az újabb kutatások szerint valószínű, hogy ez utóbbi éppúgy karcinogén, mint az UVB. Bőrünk megóvása érdekében az alábbiakat tehetjük – és tegyük is!
[/halvanydoboz]Bazálsejtes rák (kúszófekély)
A bőr a test legnagyobb kiterjedésű és súlyú szerve: kb. 1,8 négyzetméter, s a testsúly 16 százalékát teszi ki. Bőrünk védi a szervezetet a külső behatások, például a hőség vagy a fertőzések ellen, szabályozza a testhőmérsékletet, továbbá vizet és zsírt tárol.
Három rétegből áll:
- a felhámból (epidermis),
- az irhából (corium),
- a bőr alatti zsírszövetből (subcutis).
A bőrrákokat eredetük alapján két fő csoportba sorolják: nem festékes és festékes rákok. A nem festékes rákokhoz tartoznak a bazaliómák, avagy bazálsejtes rákok, valamint a laphámsejtes rákok. A festékes rák a rosszindulatú melanóma.
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
- Tüdőrák és okai, emfizéma, megelőző táplálkozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A bőr keresztmetszeti képe
A bazálsejtes rák (bazalióma) a leggyakoribb bőrrák. Bárhol a testen kialakulhat, de különösen a napfénynek kitett bőrfelületeken gyakori, elsősorban a fejen és a nyakon. Ez a ráktípus tulajdonképpen a felhám sejtjeinek elfajulása, amely kifekélyesedő csomó vagy dudor formájában jelenik meg. Áttétet nem ad, de kiterjedhet és mélyen behatolhat a szövetekbe.
Laphámsejtes rák
A laphámsejtes rák (spinalióma) a bazalióma után a második leggyakoribb bőrrák. Szintén a felhámból indul ki. Megelőző állapota az aktinikus keratózis (keratosis solaris), azaz vörös vagy barnás színű durva bőr, a legtöbbször az intenzív UV sugárzásnak kitett bőrfelületeken. Az aktinikus keratózisból gyakran alakul ki laphámsejtes rák: a bőrelváltozás kiterjedtebbé válik és elszarusodik.
Rosszindulatú melanóma
A melanóma a bőrrák legveszélyesebb fajtája, mert már korán áttéteket ad. A bőrben lévő pigmentsejtek elfajulásából keletkezik, és fekete, barna vagy akár festékmentes foltok formájában jelentkezik. Bárhol a testen kialakulhat, még olyan „eldugott” helyeken is, mint a körmök alatt.
Gyakoriság
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a kór gyakorisága néhány évtized óta folyamatosan nő. Becsléseik szerint világszerte évente 2-3 millióan betegszenek meg nem festékes bőrrákban és 130 000-nél is többen melanómában. Napjainkra a bőrrák lett a leggyakoribb rákfajta – Közép-Európában 100 000 lakosra kb. 12 új megbetegedés jut évente.
Kockázati tényezők
A bőrrák első számú kockázati tényezője az UV sugárzás – ebben a tekintetben nincs különbség a természetes napfény és a szolárium között. További kockázatnövelő tényezők:
- érzékeny, világos bőr,
- kék vagy zöld szem,
- szőke vagy vörös haj,
- sok anyajegy (több mint 50),
- bőrrák a családban,
- pigmentfoltok (5 mm-esnél nagyobbak),
- erős leégés, különösen gyermek- és serdülőkorban.
Tünetek
Elvben minden bőrelváltozást figyelni kell, és szükség esetén meg kell vizsgáltatni. A májfoltok ártalmatlanok, de ha megváltoznak, azokat is meg kell mutatni orvosnak, mert a gyakorlatlan szem nem biztos, hogy meg tudja különböztetni a melanómától.
Amennyiben az itt látható ábrákon bemutatott jelek bármelyikét észleljük, okvetlenül orvoshoz kell fordulni:
További figyelmeztető jel lehet az elváltozás megnagyobbodása, színének vagy alakjának a megváltozása, fájdalom, viszketés vagy vérzés.
Korai felismerés és diagnózis
A bőrrák eredményesen gyógyítható, ha idejében felismerik – az esetek többségében elérhető a teljes gyógyulás. Az önvizsgálatnak nagy jelentősége van, hiszen a bőrrákot megelőző elváltozások jól láthatók, s a rák szintén felfedezhető még korai stádiumban. Igaz ez különösen akkor, ha a fent nevezett kockázati tényezőkből egy vagy több is fennáll.
Önvizsgálat
Vizsgáljuk meg rendszeresen a bőrünket, hogy nem látunk-e rajta elváltozásokat. A vizsgálatot nappali fényben végezzük, és használjunk hozzá tükröt. Kérjük meg a párunkat, hogy vegye szemügyre azokat a bőrterületeket, amelyeket magunk nem látunk. Ne feledkezzünk el a kéz- és lábujjak közötti bőrről és a talpunkról sem.
Ha valami szokatlant veszünk észre, és nem vagyunk biztosak afelől, hogy mi az, forduljunk mindenképpen bőrgyógyászhoz.
Bőrrákszűrés
Az átlagos népességben nem végeznek bőrrákszűrést, a betegség fokozott kockázata esetén azonban érdemes rendszeresen, kétévente fölkeresni a bőrgyógyászt. A vizsgálatot végző orvos először kikérdezi a beteget, különös tekintettel a korábbi bőrbetegségekre és a kockázati tényezőkre, majd szemrevételezi az egész bőrt, hogy nem lát-e rajta valamilyen elváltozást. A gyanús helyeket dermatoszkóppal, azaz speciális nagyítóval vizsgálja meg.
A szűrések során többnyire nem derül fény elváltozásra, ám az is lehet, hogy fölfedeznek és kezelnek egy olyan rákot, amely talán sohasem okozott volna problémát. Az előnyök azonban nagyobbak, mint az esetleges túl-kezelés veszélyei, különösen, mert korai stádiumban a bőrrák sokkal jobban kezelhető, és a gyógyulás esélye közel 100 százalékos.
Biopszia
Ha fennáll a bőrrák gyanúja, szövetmintát vesznek az elváltozásból. Az adott helyzettől függően vagy egy kisebb szövetdarabot távolítanak el, vagy az egész elváltozást, egy kevés ép bőrrel együtt. A beavatkozás rendszerint ambulánsán történik, helyi érzéstelenítéssel. Diagnózis céljából a mintát szövettani vizsgálatnak vetik alá.
További vizsgálatok
A szövettani lelet eredményétől függően további vizsgálatokra is szükség lehet annak kimutatására, hogy mennyire terjedt rá a daganat a bőr alatti szövetekre, és hogy nincsenek-e áttétek a nyirokcsomókban, illetve más szervekben. Ezt a célt szolgálhatja az ultrahang-, a CT- vagy az MR-vizsgálat. Esetenként vérvizsgálatra vagy röntgenfelvételek készítésére is sor kerülhet. Mindezek eredményének nagy jelentősége van a terápia szempontjából.
Terápia
A műtét mellett egy sor más kezelési mód is szóba jöhet, például fagyasztás, lézerkezelés vagy fotodinámiás terápia. Az aktinikus keratózis korai formáit diklofenák- vagy imikimodtartalmú krémmel vagy zselével is eredményesen lehet gyógyítani. A kezelés módjával kapcsolatos döntés függ a bőrrák típusától és stádiumától, valamint a daganat helyétől, nagyságától és attól, hogy milyen mélyre terjedt. Érdeklődjünk az orvostól a rendelkezésre álló lehetőségekről.
Fagyasztás (krioterápia)
Ezt a módszert gyakran használják az aktinikus keratózisnak, a fentebb említett rákmegelőző elváltozásnak a kezelésére. Az érintett területet folyékony nitrogénnel kezelik: a beteg szövetet úgymond „befagyasztják”, és az ennek következtében elhal. A kezelést rendszerint ambulánsán végzik.
Fotodinámiás terápia
Az érintett bőrterületre olyan anyagot visznek fel, amely fokozza a daganatsejtek fényérzékenységét. Ezt követően fénnyel világítják meg a területet, aminek következtében elhalnak a ráksejtek.
A beavatkozás után nem maradnak vissza hegek, mert az elpusztult bőr helyére új bőrszövet nő. Van azonban egy mellékhatása az eljárásnak: a bőr különösen fényérzékennyé válik, így nő a leégés kockázata. Ezért a kezelés ideje alatt semmiképpen sem szabad napfényre menni.
Műtét
Mind a festékes, mind a nem festékes bőrrákok leghatékonyabb kezelési módja ma is a sebészi kimetszés: a teljes daganatot eltávolítják úgy, hogy az eltávolított terület szélein csak ép bőr legyen. Az eltávolítandó ép bőr mennyisége a daganat vastagságától is függ: minél mélyebbre hatolt, annál több szövetet kell eltávolítani. Ha a vágásszéleknél még daganatsejteket fedeznek fel, tovább kell folytatni a kimetszést. A sebet többnyire varrattal zárják – nagyobb terület esetén szükség lehet bőrátültetésre. Plasztikára akkor is sor kerülhet, ha a daganat feltűnő helyen van, például az arcon. Ha a bőrrák a környéki nyirokcsomókra is ráterjedt, azokat is el kell távolítani.
Amennyiben áttétek alakultak ki, a kezelés sugár- vagy kemoterápiával folytatódik. Ezeket a kezelési módokat választják olyan esetben is, amikor a beteget orvosi okok miatt nem lehet operálni, például a daganat problematikus helyen van vagy már túlságosan kiterjedt.
Gondozás és kilátások
A kezelés befejezése után rendszeres felülvizsgálatra van szükség, amely segít idejében felfedezni a daganat kiújulását, valamint az esetleges következményes megbetegedéseket is. A kezelés időtartama, valamint a kontrollvizsgálatok gyakorisága az adott rákfajtától függ, de általában három-hat havonként kerül sor vizsgálatra.
Mivel a bazálsejtes és a laphámsejtes rákok gyakran kiújulnak a kezelés utáni első két-három évben, a gondozást legalább öt évig kell folytatni – ez a laphámsejtes rák által adott áttétek kizárása miatt is fontos.
A melanoma utógondozását ajánlatos minden esetben tíz éven túl is folytatni, annak ellenére, hogy a kiújulás többnyire az első öt évben várható. A vizsgálatok gyakorisága a kezelt tumor nagyságától és stádiumától függ.
Az összes melanomas eset gyógyulási aránya a nők körében 90, a férfiakéban pedig 85 százalék, ami más rákfajtákkal összehasonlítva viszonylag magas érték. Az áttétes melanoma esetében viszont már lényegesen rosszabb a helyzet. A nem festékes bőrrákok csak nagyon ritkán vezetnek halálhoz.
Prevenció első körben
Naptej. Aki tíz-tizenöt percnél többet kíván tartózkodni a tűző nyári napon, előtte feltétlenül kenje be magát naptejjel, mégpedig jó vastagon; általános tapasztalat, hogy az emberek nem használnak elég napozókozmetikumot. Ha az egész testünket be akarjuk kenni (strandon vagy vízparton például), egy normál vizespohárnyi mennyiségű krém javasolt; csak az arcra, a nyakra és a fülre (!) pedig két evőkanálnyi.
(Tartsunk műanyag poharat a strandszatyorban vagy a kocsi kesztyűtartójában, hogy mindig kéznél legyen a mérőeszköz.) Különösen ügyeljünk a legveszélyeztetettebb testtájak alapos bekenésé-re: a bőrrákok 55 százaléka ugyanis (tar vagy kopaszodó férfiak, figyelem!) a fej és a nyak bőrén alakul ki, utána leggyakrabban a kézfejen, az alkaron és a lábszáron. Az ajak érzékeny bőre szintén erős védelmet kíván: legalább 15-ös faktorszámú (F 15) fényvédő krémmel kétóránként kenjük.
Beöltözve. A ruházat és a széles karimájú kalap ugyancsak hatékonyan véd a nap káros sugaraitól. Ujabban már olyan ruhadarabok is kaphatók, nálunk főleg kisgyermekek számára, amelyek anyagát eleve fényvédővel kezelik; nem olcsók, de az egészségért semmi sem drága.
Szolárium helyett. A szoláriumok UVA-sugarakkal barnítanak. Az ibolyántúli sugárzásnak ez a fajtája is veszedelmes, mint fentebb már utaltunk rá: a melanoma (a legrosszindulatúbb bőrrák) kockázatát háromnegyedével, a bazálsejtes bőrrákokét felével, a laphámsejtes elfajulásokét pedig több mint a kétszeresére növeli. Használjunk inkább úgynevezett barnítókrémeket, melyektől károsodás nélkül kap szép bronzos színt a bőr.
Naptejet - de milyet?
Vásárláskor az alábbiakra ügyeljünk.
- Fényvédő faktor: legalább 15-ös! Jelölése F 15. Az ilyen készítmény az UVB-sugarak 93 százalékát távol tartja a bőrtől – feltéve, hogy gyakran kenjük magunkat. Az F 30-as fényvédő faktor 97 százalékos védettséget nyújt, az F 50-es 99 százalékosat. A gyerekek bőrét legalább 30-assal kenjük be. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a faktorszám csak az UVB-szűrés hatásfokát mutatja, az UVA-ra nem vonatkozik.
- UVA-fényszűrők. A korszerű naptejek többsége „széles spektrumú” védelmet biztosít, ami annyit tesz, hogy az UVB- és az UVA-sugarakat egyaránt kiszűri. Ezek között is akad azonban olyan, amelyik nem véd elég hatékonyan az UVA ellen.
A főként marketingcélokat szolgáló szlogenek helyett inkább a termék összetevőire figyeljünk: keressük az erős UVA-blokkoló avobenzont vagy mexorylt tartalmazó készítményeket (ezek az összetevők sajnos jócskán megdrágítják a kozmetikumot), továbbá nem árt odafigyelni, hogy a krém titán-dioxidot, illetve cink-oxidot is tartalmazzon, amelyek nem elnyelik, hanem visszaverik vagy szétszórják az UVA-sugarakat. Érzékeny bőrűeknek PABA-mentes készítményt ajánlunk. - Lejárati idő. Figyeljünk oda, hogy a készítmény egész nyáron megőrizze szavatosságát. Lejárt krémet ne használjunk: a hatékonyság bizonyos időn túl gyengül, sőt teljesen megszűnik.
- Minőségtanúsítás. Keressük a terméken a „HATÉKONYSÁGA BŐRGYÓGYÁSZATILAG IGAZOLT” vagy a „BŐRGYÓGYÁSZOK AJÁNLÁSÁVAL”
Prevenció második körben
Füstmentesen. A dohányzás gyakorlatilag mindenféle rosszindulatú elfajulást elősegít – így a bőrrákot is. Egyes adatok szerint a megrögzött cigarettázok körében kétszeresére nő a betegség kialakulásának kockázata.
Jótékony kurkuma. Ez a szép aranysárga fűszer – a curry alkotórésze – kurkumint tartalmaz, mely vegyületre erős rákellenes hatása miatt figyelt fel a tudomány. Laborkísérletek szerint főleg a melanoma ellen véd. Állatkísérletek alapján jó hatású májgyulladás esetén is.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Gyöngyszerű vagy viaszos dudor; lapos, hússzínű vagy barna, hegszerű bőrelváltozás a mellkason vagy a háton; vörös csomó az arc, az ajak, a fül, a nyak, a kézfej vagy a kar bőrén; lapos, hámló vagy érdes felszínű bőrfolt az arcon, fülön, nyakon, kézen, alkaron; sötéten pettyezett vagy tarkázott nagy barna folt; anyajegy, melynek megváltozik a színe, mérete, alakja, illetve vérezni kezd; szabálytalan körvonalú, vörös, fehér, kék vagy kékesfekete foltokkal tarkázott bőrfolt; sötét bőrelváltozás a tenyéren, a talpon, a kéz- vagy lábujjakon, illetve a szájüreg, az orr, a hüvely vagy a végbél nyálkahártyáján; nem gyógyuló fekély (korábban napoztatott bőrön).
Új fejlemények. Egy fejlesztés alatt álló, új típusú gyógykrém ellenállóbbá teszi a bőr hámrétegét az ibolyántúli sugarakkal szemben, így védelmet nyújthat a bőrrák bizonyos típusai ellen. Hatóanyaga a niacinból szintetizált mirisztil-nikotinát.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.