• bőrrák
• rák

Bőrrák fajtái, tünetei és kezelésük

A bőrrák hallatán az átlagember a festékes bőrrákra, azaz a melanómára gondol – pedig vannak a bőr más sejtjeiből kiinduló, ún. nem festékes bőrrákok is. Ezek sokkal gyakorib­bak a melanómánál, de kevésbé agresszívak.

A napfény javítja a kedélyállapotot, és hatására termelődik az oly fontos D-vitamin a szervezetben. Nyilván azt is mindenki tudja, mit okozhat a túlzásba vitt napozás: bőrrákot. Érdemes megfigyelni e betegség előfor­dulási arányait a világ két különböző pontján: míg a napsütötte Ausztrá­liában százezer férfira ezerharmincöt, ugyanennyi nőre négyszázhetven­kettő eset jut, addig Finnországban, ahol többnyire borult az ég, ugyan­ennyi embernél csupán hat, illetve négy eset fordul elő.

Korábban úgy gondolták, hogy az ibolyántúli sugárzás egy fajtája, az UVB okozza a bőrrákok zömét, az UVA csak súlyosbítja a károsodást. Az újabb kutatá­sok szerint valószínű, hogy ez utóbbi éppúgy karcinogén, mint az UVB. Bőrünk megóvása érdekében az alábbiakat tehetjük – és tegyük is!

Bazálsejtes rák (kúszófekély)

A bőr a test legnagyobb kiterjedésű és súlyú szerve: kb. 1,8 négyzetméter, s a testsúly 16 százalékát teszi ki. Bőrünk védi a szerveze­tet a külső behatások, például a hőség vagy a fertőzések ellen, szabályozza a testhőmérsék­letet, továbbá vizet és zsírt tárol.

Három rétegből áll:

• a felhámból (epidermis),
• az irhából (corium),
• a bőr alatti zsírszövetből (subcutis).

A bőrrákokat eredetük alapján két fő cso­portba sorolják: nem festékes és festékes rákok. A nem festékes rákokhoz tartoznak a bazaliómák, avagy bazálsejtes rákok, vala­mint a laphámsejtes rákok. A festékes rák a rosszindulatú melanóma.

A bőr keresztmetszeti képe

A bazálsejtes rák (bazalióma) a leggyakoribb bőrrák. Bárhol a testen kialakulhat, de külö­nösen a napfénynek kitett bőrfelületeken gyakori, elsősorban a fejen és a nyakon. Ez a ráktípus tulajdonképpen a felhám sejtjeinek elfajulása, amely kifekélyesedő csomó vagy dudor formájában jelenik meg. Áttétet nem ad, de kiterjedhet és mélyen behatolhat a szövetekbe.

Laphámsejtes rák

A laphámsejtes rák (spinalióma) a bazalióma után a második leggyakoribb bőrrák. Szintén a felhámból indul ki. Megelőző állapota az aktinikus keratózis (keratosis solaris), azaz vörös vagy barnás színű durva bőr, a legtöbb­ször az intenzív UV sugárzásnak kitett bőr­felületeken. Az aktinikus keratózisból gyakran alakul ki laphámsejtes rák: a bőrelváltozás kiterjedtebbé válik és elszarusodik.

Rosszindulatú melanóma

A melanóma a bőrrák legveszélyesebb fajtája, mert már korán áttéteket ad. A bőrben lévő pigmentsejtek elfajulásából keletkezik, és fekete, barna vagy akár festékmentes foltok formájában jelentkezik. Bárhol a testen kiala­kulhat, még olyan „eldugott” helyeken is, mint a körmök alatt.

Gyakoriság

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a kór gyakorisága néhány évtized óta folyama­tosan nő. Becsléseik szerint világszerte évente 2-3 millióan betegszenek meg nem festékes bőrrákban és 130 000-nél is többen melanómában. Napjainkra a bőrrák lett a leggyako­ribb rákfajta – Közép-Európában 100 000 lakosra kb. 12 új megbetegedés jut évente.

Kockázati tényezők

A bőrrák első számú kockázati tényezője az UV sugárzás – ebben a tekintetben nincs különbség a természetes napfény és a szolá­rium között. További kockázatnövelő tényezők:

• érzékeny, világos bőr,
• kék vagy zöld szem,
• szőke vagy vörös haj,
• sok anyajegy (több mint 50),
• bőrrák a családban,
• pigmentfoltok (5 mm-esnél nagyobbak),
• erős leégés, különösen gyermek- és serdülő­korban.

Tünetek

Elvben minden bőrelváltozást figyelni kell, és szükség esetén meg kell vizsgáltatni. A máj­foltok ártalmatlanok, de ha megváltoznak, azokat is meg kell mutatni orvosnak, mert a gyakorlatlan szem nem biztos, hogy meg tudja különböztetni a melanómától.

Amennyiben az itt látható ábrákon bemutatott jelek bármelyikét észleljük, okvetlenül orvoshoz kell fordulni:

További figyelmeztető jel lehet az elváltozás megnagyobbodása, színének vagy alakjának a megváltozása, fájdalom, viszketés vagy vérzés.

Korai felismerés és diagnózis

A bőrrák eredményesen gyógyítható, ha idejé­ben felismerik – az esetek többségében el­érhető a teljes gyógyulás. Az önvizsgálatnak nagy jelentősége van, hiszen a bőrrákot meg­előző elváltozások jól láthatók, s a rák szintén felfedezhető még korai stádiumban. Igaz ez különösen akkor, ha a fent nevezett kockázati tényezőkből egy vagy több is fennáll.

Önvizsgálat

Vizsgáljuk meg rendszeresen a bőrünket, hogy nem látunk-e rajta elváltozásokat. A vizsgála­tot nappali fényben végezzük, és használjunk hozzá tükröt. Kérjük meg a párunkat, hogy vegye szemügyre azokat a bőrterületeket, amelyeket magunk nem látunk. Ne feledkez­zünk el a kéz- és lábujjak közötti bőrről és a talpunkról sem.

Ha valami szokatlant veszünk észre, és nem vagyunk biztosak afelől, hogy mi az, fordul­junk mindenképpen bőrgyógyászhoz.

Bőrrákszűrés

Az átlagos népességben nem végeznek bőrrák­szűrést, a betegség fokozott kockázata esetén azonban érdemes rendszeresen, kétévente föl­keresni a bőrgyógyászt. A vizsgálatot végző orvos először kikérdezi a beteget, különös tekintettel a korábbi bőrbetegségekre és a koc­kázati tényezőkre, majd szemrevételezi az egész bőrt, hogy nem lát-e rajta valamilyen elváltozást. A gyanús helyeket dermatoszkóppal, azaz speciális nagyítóval vizsgálja meg.

A szűrések során többnyire nem derül fény elváltozásra, ám az is lehet, hogy fölfedeznek és kezelnek egy olyan rákot, amely talán sohasem okozott volna problémát. Az előnyök azonban nagyobbak, mint az esetleges túl-kezelés veszélyei, különösen, mert korai stá­diumban a bőrrák sokkal jobban kezelhető, és a gyógyulás esélye közel 100 százalékos.

Biopszia

Ha fennáll a bőrrák gyanúja, szövetmintát vesznek az elváltozásból. Az adott helyzettől függően vagy egy kisebb szövetdarabot távolí­tanak el, vagy az egész elváltozást, egy kevés ép bőrrel együtt. A beavatkozás rendszerint ambulánsán történik, helyi érzéstelenítéssel. Diagnózis céljából a mintát szövettani vizsgá­latnak vetik alá.

További vizsgálatok

A szövettani lelet eredményétől függően további vizsgálatokra is szükség lehet annak kimutatására, hogy mennyire terjedt rá a daganat a bőr alatti szövetekre, és hogy nincsenek-e áttétek a nyirokcsomókban, illetve más szervekben. Ezt a célt szolgálhatja az ultrahang-, a CT- vagy az MR-vizsgálat. Esetenként vérvizsgálatra vagy röntgenfelvéte­lek készítésére is sor kerülhet. Mindezek ered­ményének nagy jelentősége van a terápia szempontjából.

Terápia

A műtét mellett egy sor más kezelési mód is szóba jöhet, például fagyasztás, lézerkezelés vagy fotodinámiás terápia. Az aktinikus keratózis korai formáit diklofenák- vagy imikimodtartalmú krémmel vagy zselével is eredményesen lehet gyógyítani. A kezelés módjával kapcsolatos döntés függ a bőrrák típusától és stádiumától, valamint a daganat helyétől, nagyságától és attól, hogy milyen mélyre terjedt. Érdeklődjünk az orvos­tól a rendelkezésre álló lehetőségekről.

Fagyasztás (krioterápia)

Ezt a módszert gyakran használják az akti­nikus keratózisnak, a fentebb említett rák­megelőző elváltozásnak a kezelésére. Az érin­tett területet folyékony nitrogénnel kezelik: a beteg szövetet úgymond „befagyasztják”, és az ennek következtében elhal. A kezelést rend­szerint ambulánsán végzik.

Fotodinámiás terápia

Az érintett bőrterületre olyan anyagot visznek fel, amely fokozza a daganatsejtek fényérzé­kenységét. Ezt követően fénnyel világítják meg a területet, aminek következtében elhalnak a ráksejtek.

A beavatkozás után nem maradnak vissza hegek, mert az elpusztult bőr helyére új bőr­szövet nő. Van azonban egy mellékhatása az eljárásnak: a bőr különösen fényérzékennyé válik, így nő a leégés kockázata. Ezért a keze­lés ideje alatt semmiképpen sem szabad nap­fényre menni.

Műtét

Mind a festékes, mind a nem festékes bőr­rákok leghatékonyabb kezelési módja ma is a sebészi kimetszés: a teljes daganatot eltávo­lítják úgy, hogy az eltávolított terület szélein csak ép bőr legyen. Az eltávolítandó ép bőr mennyisége a daganat vastagságától is függ: minél mélyebbre hatolt, annál több szövetet kell eltávolítani. Ha a vágásszéleknél még daganatsejteket fedeznek fel, tovább kell foly­tatni a kimetszést. A sebet többnyire varrattal zárják – nagyobb terület esetén szükség lehet bőrátültetésre. Plasztikára akkor is sor kerül­het, ha a daganat feltűnő helyen van, például az arcon. Ha a bőrrák a környéki nyirokcsomókra is ráterjedt, azokat is el kell távolítani.

Amennyiben áttétek alakultak ki, a kezelés sugár- vagy kemoterápiával folytatódik. Eze­ket a kezelési módokat választják olyan eset­ben is, amikor a beteget orvosi okok miatt nem lehet operálni, például a daganat proble­matikus helyen van vagy már túlságosan kiterjedt.

Gondozás és kilátások

A kezelés befejezése után rendszeres felülvizs­gálatra van szükség, amely segít idejében fel­fedezni a daganat kiújulását, valamint az eset­leges következményes megbetegedéseket is. A kezelés időtartama, valamint a kontrollvizsgálatok gyakorisága az adott rákfajtától függ, de általában három-hat havonként kerül sor vizsgálatra.

Mivel a bazálsejtes és a laphámsejtes rákok gyakran kiújulnak a kezelés utáni első két-három évben, a gondozást legalább öt évig kell folytatni – ez a laphámsejtes rák által adott áttétek kizárása miatt is fontos.

A melanoma utógondozását ajánlatos min­den esetben tíz éven túl is folytatni, annak ellenére, hogy a kiújulás többnyire az első öt évben várható. A vizsgálatok gyakorisága a kezelt tumor nagyságától és stádiumától függ.

Az összes melanomas eset gyógyulási ará­nya a nők körében 90, a férfiakéban pedig 85 százalék, ami más rákfajtákkal összehason­lítva viszonylag magas érték. Az áttétes melanoma esetében viszont már lényegesen rosszabb a helyzet. A nem festékes bőrrákok csak nagyon ritkán vezetnek halálhoz.

Prevenció első körben

Naptej. Aki tíz-tizenöt percnél többet kíván tartózkodni a tűző nyári napon, előtte feltétlenül kenje be magát naptej­jel, mégpedig jó vastagon; általános ta­pasztalat, hogy az emberek nem hasz­nálnak elég napozókozmetikumot. Ha az egész testünket be akarjuk kenni (strandon vagy vízparton például), egy normál vizespohárnyi mennyiségű krém javasolt; csak az arcra, a nyakra és a fülre (!) pedig két evőkanálnyi.

(Tart­sunk műanyag poharat a strandszatyor­ban vagy a kocsi kesztyűtartójában, hogy mindig kéznél legyen a mérőesz­köz.) Különösen ügyeljünk a legveszé­lyeztetettebb testtájak alapos bekenésé-re: a bőrrákok 55 százaléka ugyanis (tar vagy kopaszodó férfiak, figyelem!) a fej és a nyak bőrén alakul ki, utána leg­gyakrabban a kézfejen, az alkaron és a lábszáron. Az ajak érzékeny bőre szintén erős védelmet kíván: legalább 15-ös faktorszámú (F 15) fényvédő krémmel kétóránként kenjük.

Beöltözve. A ruházat és a széles karimájú kalap ugyancsak hatékonyan véd a nap káros sugaraitól. Ujabban már olyan ruhadarabok is kaphatók, nálunk főleg kisgyermekek számára, amelyek anyagát eleve fényvédővel kezelik; nem olcsók, de az egészségért semmi sem drága.

Szolárium helyett. A szoláriumok UVA-sugarakkal barnítanak. Az ibo­lyántúli sugárzásnak ez a fajtája is veszedelmes, mint fentebb már utal­tunk rá: a melanoma (a legrosszindulatúbb bőrrák) kockázatát három­negyedével, a bazálsejtes bőrrákokét felével, a laphámsejtes elfajulásokét pedig több mint a kétszeresére növeli. Használjunk inkább úgynevezett barnítókrémeket, melyektől károsodás nélkül kap szép bronzos színt a bőr.

Prevenció második körben

Füstmentesen. A dohányzás gyakorlatilag mindenféle rosszindulatú elfa­julást elősegít – így a bőrrákot is. Egyes adatok szerint a megrögzött ci­garettázok körében kétszeresére nő a betegség kialakulásának kockázata.

Jótékony kurkuma. Ez a szép aranysárga fűszer – a curry alkotórésze – kurkumint tartalmaz, mely vegyületre erős rákellenes hatása miatt figyelt fel a tudomány. Laborkísérletek szerint főleg a melanoma ellen véd. Állatkísérletek alapján jó hatású májgyulladás esetén is.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.