D-vitamin: reményforrás a rákos betegeknek!
A D-vitamin hiány a legújabb kutatási eredmények szerint a dohányzás, a stressz, a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma mellett a krónikus betegségek legnagyobb kockázati tényezői közé tartozik. Nem csoda, hogy egyre több tudós foglalkozik a D-vitamin jelentős, csontrendszeren kívüli hatásával, köztük a rák megelőzésével és kezelésével. Végül is minden egyes sejtünk számára nélkülözhetetlen ez a vitamin!
A napsütés és az egészség közötti kapcsolatot már a huszadik század kezdetén alátámasztották tudományos bizonyítékokkal. Napsütés hatására az ultraibolya sugárzás (UV-B) D-vitamin-képződést indít meg a bőrben. Időközben az orvosok egész sor egészségügyi előnyt tulajdonítanak a megfelelő D-vitaminellátottságnak, így például bizonyíthatóan pozitív hatást gyakorol a szív- és érrendszeri betegségekre, csökkenti a vérnyomást, és javítja a szív- és vázizomzat működését.
D-vitamin hiányosság
Ezzel szemben gyakoribbak a civilizációs betegségek, például az egyes és kettes típusú diabétesz, valamint az érelmeszesedés, ha a szervezet D-vitamin-hiányos. Az immunrendszert is erősíti a D-vitamin, mert a fokozott, és emiatt a testünk számára káros immunreakciók hevességét mérsékeli, például az autoimmun kolitisz ulcerozát vagy a Crohn-betegséget megakadályozza vagy mérsékeli. Az agy idegsejtjeinek is javára válik a megfelelő D-vitamin-ellátottság.
A rákellenes vitamin
Hosszú időn keresztül egymástól teljesen függetlenül zajlottak a rákkutatások, valamint a D-vitamin hatásmechanizmusára vonatkozó vizsgálatok. Igaz ugyan, hogy már harminc évvel ezelőtt feltette a kérdést a két amerikai kutató, Cedrik és Frank Garland, nem csökkenthetné-e a napsütés és a D-vitamin a bélrák gyakoriságát.
Ezt az alapvető kérdést a későbbiekben az emlőrákra is kiterjesztették, eredményeik azonban kezdetben nem keltettek figyelmet tudományos körökben. Pedig a Garland-testvérek megállapították, hogy döntő és közvetlen kapcsolat áll fenn egy nő egyéni mellrákkockázata és D-vitamin-ellátottsága között. 1760 páciens D-vitamin-szintjét hasonlították össze és hozták összefüggésbe a csoporton belül előforduló emlőrákos megbetegedésekkel.
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
- Tüdőrák és okai, emfizéma, megelőző táplálkozás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a legmagasabb D-vitamin-szintekkel rendelkezőknek a legalacsonyabb D-vitamin-szintű nőkhöz képest 50 százalékkal alacsonyabb az emlőrákkockázata. A mai napig mintegy húsz különféle daganat esetében sikerült a D-vitamin pozitív hatását kimutatni a daganat alakulására.
Egy ideje pedig azokról az okokról is többet tudunk, amelyek miatt a déli területeken élőknél ritkábbak a rákos megbetegedések: a D-vitamin az, amely gátlón hat a daganatnövekedésre, gyengíti a növekedéshez és áttétképződéshez szükséges jelek erősségét, valamint gondoskodik arról, hogy a rosszindulatú sejtek ismét visszaalakulhassanak jóindulatúvá.
Ezeken kívül más kutatások eredményei is biztatóak.
Jóhangulat-hormon
Aktívvédelem az emlőrák ellen
Az emlőrák kezelésének módját manapság egyénre szabottan állapítják meg. Rendszerint sor kerül az elsődleges daganat és az érintett nyirokcsomók műtéti eltávolítására. Utána helyi sugárkezelés és kemoterápia következik annak érdekében, hogy testszerte „kikapcsolják” vele a daganatos sejteket. Az úgynevezett pozitív hormonreceptoros esetekben (ilyenkor a daganat a hozzá kapcsolódó hormonok miatt növekszik) a megfelelő gyógyszerekkel menopauzát is előidéznek, hogy ilyen módon csökkentsék az ösztrogéntermelést.
A rosszindulatú daganatok körülbelül kétharmada ugyanis növekszik a női nemi hormon hatására, amely serkenti az elfajult sejteket. A hagyományos orvoslás e módszerei mellett a másodlagos megelőzés keretein belül minden nő tevékenyen részt vehet a rák kiújulási esélyének csökkentésében.
A megfelelően magas D-vitaminszint, függetlenül attól, hogy a táplálékkal vették-e fel, vagy a napfény ultraibolya sugárzása segítségével képződött, szinte valamennyi esetben jelentősen csökkentette az emlőrákos megbetegedés kockázatát.
A d-vitamin véd a bélráktól
Az emlőrák kockázatához hasonlóan a D-vitaminnak köszönhetően a bélrák előfordulásának gyakorisága is csökken. 2007 tavaszán hozták nyilvánosságra annak az öt különböző vizsgálatnak az eredményét, amely összefüggést talált a vér D-vitamin-szintje és a bélrák kockázata között.
Mérhető sikerek
- 1986 és 2004 között már a 34 ezer nő részvételével végzett, nagyszabású amerikai „lowa Women Study” is azt igazolta, hogy azoknál a nőknél, akik a táplálékkal napi 800 IU (nemzetközi egység) D-vitamint vettek fel, 34 százalékkal csökkent az emlőrák kockázata azokhoz képest, akiknél csak feleekkora volt a bevitel.
- A 2007-es „Woman Health Study” során a tudósok tízezer, menopauza előtt álló és húszezer változókor utáni nőt vizsgáltak. Eredményeik azt igazolták, hogy megfelelő D-vitamin-ellátottsággal egyharmadával csökken a változókor előtti emlőrák kockázata.
- Egy ugyancsak 2007-es kanadai kutatás a napozás és az emlőrák kialakulásának összefüggéseit vizsgálta. Azoknál a nőknél, akik 10 és 19 éves koruk között gyakrabban voltak napon, 35 százalékkal csökkent az emlőrák kialakulásának kockázata. A 20 és 29 éves kor közötti napfürdőzés is csökkentette a kockázatot, de kevésbé számottevő mértékben.
- Sascha Abbas, a heidelbergi német rákkutató központ kutatója 2007-ben hozta nyilvánosságra eredményeit a D-vitamin és a daganatképződés összefüggéseiről. Munkacsoportja háromszáz olyan nő táplálékon keresztül megvalósuló D-vitamin-ellátottságát vizsgálta, akiknél a változókor előtt alakult ki emlőrák. A kontrollcsoport adataival összehasonlítva kiderült, hogy a legmagasabb D-vitamin-ellátottságú nők emlőrákkockázata csupán feleakkora volt.
- Végül pedig a német rákkutató központ 2008 első hónapjaiban hozta nyilvánosságra eredményeit 1300 olyan nő adatai alapján, akiknél az emlőrák a változókor után alakult ki. Ennél a vizsgálatnál a kontrollcsoporttal történő összehasonlításból az derült ki, hogy a legmagasabb D-vitamin-szinttel rendelkezőknek 69 százalékkal alacsonyabb emlőrákkockázata volt azokhoz képest, akiknél a legalacsonyabb szinteket mérték. A megfelelő D-vitamin-ellátottság tehát, úgy tűnik, tízből hét páciensnél megelőzhetné az emlőrák kialakulását.
D-vitamin a rákellenes terápiában
A D-vitamin azonban nem csupán a rák megelőzésében (profilaxisában) játszik szerepet. Abban az esetben is gátlón hat a sejtburjánzásra, ha a betegség már kialakult. Kanadai, torontói kutatók 2008-ban arról számoltak be, hogy javulnak a betegek túlélési esélyei és csökken az áttétképződés gyakorisága, ha az utógondozás során megfelelő a D-vitaminszintjük. 512, emlődaganat miatt műtött nőt vizsgáltak tíz éven keresztül újra és újra.
Egyrészt segíti a sejtek jóindulatúvá válásának folyamatát, másrészt gátolja a daganat növekedését, csökkenti az érburjánzást a daganatban, mérsékli az áttétképződéshez vezető jelzéseket, és fokozza a sejthalál kiváltásához szükséges impulzusok erősségét (az apoptózisról a 13. oldalon olvashat). Mivel pozitív hatása már néhány hónap elteltével érvényesül, egyúttal a fertőzések gyakorisága is csökken.
E meggyőző eredmények ellenére jelenleg nem alkalmazzák a D-vitamint a rákterápiában. Az orvosok nem egészen tíz százaléka ellenőrzi rutinszerűen páciensei D-vitamin-szintjét. Az érintettek tehát jól teszik, ha megemlítik orvosuknak ezeket az új eredményeket, és rákérdeznek, nincs-e szükségük D-vitamin-pótlásra.
Hogyan mérhető a d-vitamin-ellátottság?
Testünk D-vitamin-ellátottsága a 25-(OH)-D-vitamin-érték (ez a vitamin még inaktív formája) mérésével állapítható meg vérből. Ez az érték a napfény segítségével képzett és a táplálékkal bevitt mennyiség összegét jelzi. Az értékkel kapcsolatban kétféle mértékegység is használatos: ng/ml és nmol/1. Ha a különböző laboratóriumok különböző mértékegységet adnak meg, egyszerűen átválthatja egyiket a másikba. Ha ng/ml-ről akarja nmol/-re váltani, akkor a váltószám 2,5, tehát ng/ml x 2,5. Ma a 32-60 ng/ml vagy 80-150 nmol/liter számít normális értéktartománynak.
Ahhoz, hogy ezt a szintet elérhesse és meg is tarthassa, naponta 4000 NE bevitelre vagy ugyanennyi saját termelésre van szükség. Ha a D-vitamin-szint ennél sokkal alacsonyabb, korlátozott időtartamú kiegészítő terápiára is szükség lehet, amellyel gyorsan kiegyenlíthető a hiány. Ez több százezer nemzetközi egység D-vitamin adagolását jelenti egy vagy két hétig, étrend-kiegészítők formájában. Egyébként akár hónapokig is eltarthat, amíg a normális szint (kereken 100 nmol/1) kialakul.
Teszteltesse a D-vitmain szintjét!
A D-vitamin-hiány elterjedtsége miatt, és amiatt, hogy számos különböző tényező okozhatja ezt a hiányt, célszerű évente kétszer meghatároztatni a D-vitamin szintet. Ehhez csupán egyszerű vérvételre van szükség, amelyet bármelyik orvos el tud végezni. A vérvétel legideálisabb időpontja a kora tavasz, akkor ugyanis kiderül, hogyan sikerült a telet átvészelni. A második időpont legyen ősszel, ez megmutatja, mennyi D-vitamin képződött a nyári hónapokban.
Ezekből az eredményekből kiindulva megbeszélheti orvosával, milyen intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy egész évben megfelelő szinten maradjon a D-vitamin-ellátottság. A D-vitamin-szint ellenőrzése Németországban nem tartozik a biztosító által támogatott vizsgálatok közé. Fontos, hogy a D-vitamin tárolt formájának, a 25-(OH)-D-vitaminnak a mennyiségét vizsgálják. Az aktív forma, az 1,25-(OH)-D-vitamin mérése nemcsak drágább, hanem az eredmény értelmezése is nehezebb laikusok számára.
Így töltheti fel d-vitamin-készleteit
Irányadó, optimális értéknek az a D-vitamin mennyiség tekinthető, amely heti háromnégyszeri (az egyéni különbségektől és a nap állásától függően) alkalmanként körülbelül félórás napsütés hatására keletkezik szervezetünkben. Elegendő, ha a nap az arcot, a kezet, az alkart és a lábat éri. Előtte ne kenjen a bőrére napvédő szert, mert az megakadályozza az UV-sugarak behatolását, és így közvetetten a D-vitamin-képződést is.
Aki már barna, hosszabban is a napon tartózkodhat, mivel ez a természetes védőréteg védi a bőrt az UV-sugárzástól. Mivel ebben az esetben kevésbé mélyen hatol be a bőrbe az ultraibolya sugárzás, ennek megfelelően kevesebb D-vitamin is képződik. Ez az oka annak, hogy a sötétebb bőrszínűek miért képeznek a világos bőrűekhez képest csupán hatodannyi D-vitamint.
D-vitamin kiegészítés
Az Alpoktól északabbra eső régiókban november és február között szinte lehetetlen kizárólag a napsütés és a szokásos táplálkozás révén elegendő D-vitaminhoz jutni. Ezért ezekben a hónapokban célszerű azt egyénre szabott mennyiségben, vitaminkészítmény formájában pótolni. Ne hagyja magát a még gyakorta ajánlott napi 2000 NE mennyiségtől elbizonytalanítani.
Ez az érték orvosi szempontból már elavultnak és túlzottan alacsonynak tekinthető. Kanadai kutatók 2007-es vizsgálata, amelynek során szklerózis multiplexben szenvedő betegeknek napi 50 ezer egységig terjedő D-vitamint adagoltak több héten keresztül, túlságosan magas D-vitamin-értékekhez vezetett a vérvizsgálatok tanúsága szerint, ám még ez sem okozott olyan kalciumanyagcsere-zavarokat, amelyektől korábban túladagolás esetén tartottak.
Az viszont tény, hogy abban az esetben, ha nagy dózisban étrendkiegészítőt szeretne szedni, nem szabad olyan kombinált készítményt választani, amely D-vitamint és kalciumot is tartalmaz. A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitele ugyanis ebben az esetben a kalcium túladagolásához vezetne, amely valóban zavarokat okozna a kalcium-anyagcserében. (Az előző mondatokból látszik, hogy szerevezetünk egységes, bonyolult egészként működik. Nem csupán egy-egy anyag határozza meg működésünket, hanem az anyagok egymásra hatása is.)
D-vitamint már gyerekkortól kezdve
Mivel azonban akkoriban még alacsonyabb referenciaértékekhez viszonyítottak, ezek kevésbé tűntek riasztónak. Manapság a szakemberek magasabb normális értékekből indulnak ki. így becslések szerint a német lakosságnak csupán 10-15 százaléka rendelkezik megfelelő D-vitamin-készletekkel.
Ahogyan a nap véd bennünket
Az ember fejlődéstörténete számtalan éve során megszokta a napot. Napsütés nélkül hiánytünetek jelentkeznek, és az egyéni betegségkockázat nő. A D-vitamin erősíti az immunrendszert, védi az agy idegsejtjeit, és megelőzi a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a terhesség alatti szövődményeket, valamint a csontritkulást (oszteoporózist).
A napsütéshormon bizonyítottan és aktívan megelőzi az emlő- és bélrákot, valamint feltehetőleg más daganatokat is. Bizonyítottan gátolja a daganatnövekedést, különösen a vastagbélben, valamint prosztata- és emlőrák esetében.
Lehet D-vitamint enni?
Kizárólag táplálékokból nemigen fedezhető a D-vitamin-szükséglet. Ha azonban önnél hiányállapot áll fenn, a megfelelő ételek némileg segíthetnek a készletek feltöltésében.
Különösen magas a hidegvízi halak D-vitamin-tartalma, ilyen például a lazac és a hering. Ezek egyúttal omega-3 zsírsavakban is gazdagok. A D-vitaminnal dúsított élelmiszerek fogyasztása jelenleg még nem szokás, de viták folynak róla Európa szerte.
Abban az esetben, ha ön egyáltalán nem termelne D-vitamint a bőrében, naponta 100 mikrogrammra, illetve 4000 NE-ra (nemzetközi egységre) volna szüksége a vér megfelelő D-vitamin-koncentrációjának biztosítására. Ha csak kisebb mennyiségre (800-1000NE) van szüksége, ezt az igényt akár multivitamin-készítménnyel is fedezheti, amely kalciumot is tartalmaz. Ennél magasabb szükséglet esetén használjon inkább tiszta D-vitaminkészítményt, hogy elkerülhesse a kalciumtúladagolást.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.