• hererák
• rák

Hererák felismerése és kezelése

A herék a mellékherékkel, a hímvesszővel és a herezacskóval együtt alkotják a férfiak külső nemi szerveit. Két feladatuk van: spermiumokat és tesztoszteront termelnek. Ez utóbbi nemi hormon járul hozzá a férfi nemi jelleg kialakulásához.

Mi a hererák?

A here többféle sejtet tartalmaz. A csírasejtek­ből keletkeznek a spermiumok, míg az ún. dajkasejtek (Sertoli-sejtek) gondoskodnak a csírasejtek éréséről. A Leydig-sejtek, amelyek a csatornácskák között helyezkednek el, a tesztoszterontermelést segítik elő.

A hererák a fiatal férfiak betegsége

Ha ide­jében felismerik és kezelik, nagyon jók a gyó­gyulás esélyei. A korán felfedezett és meg­felelően kezelt heretumor nem rövidíti meg a várható élettartamot.

Mivel a herék különféle szövetekből állnak, a bennük kialakuló daganatok is különbö­zőek. Felnőtt férfiak esetében a rosszindulatú daganatok több mint 90 százaléka a csírasejtekből kiinduló, ún. germinális rák – felnőt­tekben más heresejtekből ritkán indul ki ez a betegség. A gyermekeket érintő összes, több­nyire jóindulatú heredaganat 40 százaléka viszont nem germinális eredetű.

Gyakoriság

Németországban évente 4700 új hererákos eset fordul elő, és ezzel a daganatos betegségek rit­kább fajtái közé tartozik. Magyarországon évente mintegy 350 új beteget regisztrálnak. Mindazonáltal a fiatal, 25 és 45 év közötti fér­fiak körében ez a leggyakoribb rosszindulatú tumorfajta. Valamennyi hererákos beteg kb. öt százalé­kában kevesebb mint öt éven belül a másik herében is kialakul rák. A fokozott kockázat kisebb mértékben ugyan, de ezt követően is fennáll.

Kockázati tényezők

A hererák okát még nem tisztázták teljesen. Ma abból indulnak ki, hogy a folyamat már a születés előtt kezdetét veszi, azaz a magzat csírasejtjei rosszul programozódnak, és kiala­kulnak az ún. TIN sejtek. Ezek rákmegelőző sejtek, amelyek alvó állapotban maradnak a gyermek szervezetében a kamaszkorig, ami­kor hormonális hatásra aktiválódnak és rák­sejtekké alakulnak. Ma már biztosra veszik, hogy valamennyi germinális tumor ilyen sejtekből fejlődik ki. A TIN sejteket szövettani vizsgálattal már évekkel azelőtt ki lehet mutatni a heréből vett szövetmintában, hogy a hererák megjelenne.

A rákmegelőző állapotú csírasejtek kialaku­lása a feltételezések szerint egyrészt öröklött tényezőkre vezethető vissza, másrészt a ter­hesség alatt fellépő hormonzavarra, amely vagy a várandós nő, vagy a magzat hormon­háztartását érinti. Feltételezik, hogy a magzat heréjét a fejlődése során túlzott ösztrogén-hatás éri.

Magasabb a hererák kockázata az alábbi esetekben:

• rejtettheréjűség,
• a közvetlen vérrokonok körében (apa, fivér) előforduló hererák,
• TIN sejtek (rákmegelőző állapotú sejtek) jelenléte a heréből vett szövetmintában.

A legfontosabb rizikófaktor a rejtettheréjű­ség. A herék a magzat hasüregében fejlődnek ki, és a terhesség kb. hetedik hónapjában, egyesekben viszont csak születés után vándo­rolnak le a herezacskóba. Ha ez nem történik meg egyéves korig, rejtettheréjűségről beszélünk. A hererák kockázata független attól, hogy a hasüregben a le nem szállt here hol helyez­kedik el, vagy hogy korrigálták-e a rejtettheréjűséget.

Tünetek

A hereráknak nincsenek feltűnő jelei, mint a láz vagy a levertség. A legfontosabb tünet a here megnagyobbodása vagy tömöttségének a megváltozása.

Az érintett kemény csomót tapint a heréjé­ben, vagy a here keménnyé, duzzadttá válik, ami azonban nem okoz fájdalmat. Akkor is urológushoz kell fordulni, ha az illető a heré­jét nehezebbnek érzi, húzó érzést tapasztal, vagy folyadék gyűlik össze a herezacskóban.

Korai felismerés és diagnózis

A hererák eredményesen gyógyítható, ha ide­jében felismerik. Mivel a herék jól tapintha­tók, a beteg saját maga is képes idejében észlelni az elváltozást. Rendszeres tapintásos önvizsgálattal rá lehet találni az esetleges cso­mókra, vagy fel lehet figyelni a here méretének megváltozására. Ha ilyet tapasztalunk, azon­nal forduljunk orvoshoz.

Ha bebizonyosodik a gyanú, meg kell álla­pítani a daganat elhelyezkedését, kiterjedését és fajtáját, valamint hogy nem adott-e áttéte­ket. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a beteg számára melyik a legmegfelelőbb keze­lési eljárás. A diagnózis felállítását részletes anamnézisfelvétel előzi meg, amelynek során rákérdeznek arra, hogy fennállt-e gyermek­korban rejtettheréjűség.

Ezt követően további vizsgálatokra kerül sor:

• tapintásos vizsgálatra,
• ultrahangvizsgálatra,
• laboratóriumi vizsgálatokra.

A vérvizsgálat során a daganatsejtek által termelt tumormarkereket keresnek. Mivel ezek nincsenek jelen minden esetben, egyedül a vérvizsgálatból nem lehet biztos következte­téseket levonni. Ha viszont találnak markere­ket, az rosszindulatú hererákra utalhat. Biztos diagnózist csak biopszia segítségével lehet felállítani, amelynek során szövetmintát vesznek az elváltozásból.

Terápia

Többnyire csak az egyik here betegszik meg, amelyet rendszerint eltávolítanak. A másik here elegendő férfi nemi hormont, tesztosz-teront termel ahhoz, hogy a nemzőképesség megmaradjon.

Műtét

A kezelés első lépése leggyakrabban a műtét, amelynek során feltárják a herét és szövettani vizsgálatot végeznek. Ha a tumor jóindulatú, rendszerint elegendő a hereszövetből való kimetszése, míg rosszindulatú daganatok ese­tén eltávolítják a herét a mellékherével és az ondózsinórral együtt. Ha a daganatot idejében felfedezik és az érintett herét teljes egészében sikerül eltávolítani, a betegek többsége meg­gyógyul.

További kezelés

A daganat jellegétől függően egyes esetekben további kezelésre is szükség van. Ez a meg­figyeléstől a kemo- és/vagy sugárterápián át egészen a hátsó hasüregi nyirokcsomók eltá­volításáig terjedhet.

A beteg here eltávolítása után vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy nem képződtek-e áttétek. Minél hamarabb fedezték fel a hererákot, annál kisebb a valószínűsége az áttétek keletkezésének. A heretumor sejtjei a nyirokerek útján jut­nak el a nyirokcsomókba, míg a vérárammal kerülnek például a tüdőbe. Más szervekbe (például a májba, a csontokba vagy az agyba) csak nagyon előrehaladott stádiumú here­rákok adnak áttétet.

Az esetleges áttétek kimutatására szolgál­nak a képalkotó eljárások, mint a tüdőröntgen vagy a CT-vizsgálat. Ha a műtét előtt magas volt a tumor markerek szintje, vérvizsgálattal később is ellenőrzik őket; a szint újbóli emel­kedése a daganat kiújulására utal.

A műtét következményei

A hormonhiány következtében előfordulhat, hogy a beteg szakálla kevésbé erősen nő, vagy akár a nők klimaxához hasonló tünetek jelentkezhetnek (hőhullámok, verejtékezés, kedélyhullámzás).

Nem törvényszerű, de előfordulhat a nemi vágy és a hímvessző merevedési képességének csökkenése, mindazonáltal ezek ellen a mel­lékhatások ellen lehet tesztoszteront szedni gél, tapasz, tabletta vagy ún. depóinjekció for­májában. Érdeklődjünk a lehetőségekről a szakorvostól.

Gondozás és kilátások

Bár a heretumor a fiatal férfiak körében a leg­gyakoribb rákfajta, ritka a halálos kimenetel. A betegek 80-90 százaléka meggyógyul, s a visszaesések száma igen alacsony. Ennek ellenére fontos a rendszeres kontroll, hogy a rák esetleges kiújulását időben észlelni és kezelni lehessen. A tumormarkerek emel­kedő szintje például korai figyelmeztető jel lehet.

A felülvizsgálatokra általában az alábbi gya­korisággal kerül sor:

• az első két évben háromhavonta,
• a harmadik évben négyhavonta,
• a rá következő két évben hathavonta.

A vizsgálatok megválasztása a beteg egyéni igényeihez igazodik. Segít, ha a kezelőorvos pontosan megbeszéli a szükséges vizsgálatokat és kezeléseket a beteggel.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.