• stressz

A stressz negatív hatásai a szervezetre

A stressz az alábbi fiziológiás változásokat idézi elő:

Szapora szívverés (gyors pulzus)

A szív egyrészt azért kezel el gyorsab­ban verni, hogy a vér hamarabb eljusson azokhoz a nagy vázizmokhoz, ame­lyek hatékony működése elengedhetetlen például menekülésnél vagy az ellenfél legyőzésénél. Másrészt azért, hogy a tüdő több oxigént tudjon a vér­nek átadni. Ez rohanás vagy fegyveres összecsapás esetén nagy segítség, de semmit sem ér, amikor mondjuk az éjszaka közepén a szomszéd zajongása riasztja fel legédesebb álmából, vagy heves vitába keveredik kollégájával a munkahelyén.

A szapora szívverés feleslegesen terheli a szívet, és ront­hatja a koszorúerek vérellátását. Hosszabb távon megnövelheti a vérnyo­mást. Az állandó vagy ismétlődő stressz tartós hipertóniához (magas vérnyo­máshoz) vezethet, főleg, ha dohányzással, mozgásszegény életmóddal, rossz táplálkozással, emelkedett koleszterinszinttel vagy szív- és érrendszeri betegségekre (például anginára) való hajlammal párosul.

A vér besűrűsödése

A vér homeosztázisának (egyensúlyi állapotának) fenntartásában a véralvadási rendszer vesz részt. Ebben alapvetően két, egymással ellentétes folyamat dolgozik. Az egyik a vér sűrítése. Ez lehetővé teszi, hogy a vér meg tudjon alvadni, és ezáltal létrejöhessen egy olyan dugó, amely elzárja a sérüléseket a véredényekben. Egy balesetnél erre szükség is van, ám a mindennapok pszichés sérülései esetén nem jelent segítséget. A másik folyamat az úgynevezett fibinolízis, amely oldja a rögöket, folyé­kony állapotban tartja a vért.

Optimális esetben a két rendszer kiegyenlíti egymást. Stressz hatására azonban a vér sűrűsödését kiváltó folyamat erő­södik fel. Ha hosszú időn keresztül a kelleténél sűrűbb vér kering az erek­ben, megnő a vérrögképződés kockázata, s mivel az ilyen vért nehezebb keringtetni, nagy megterhelés hárul a szívre, s ez a vitalitás romlásához vezet. Aki tehát gyakran stresszes, vérének felhígítása érdekében igyon sok vizet.

Adrenalinhullám

Vészhelyzetben nagy mennyiségű adrenalin áramlik szét az erekben, egyrészt a stresszválasz fenntartása érdekében, másrészt, hogy testileg és lelkileg erősítse az embert. A vegyület kiváló ajzószer, amely átmenetileg doppingol, bátorságot ad és felvillanyoz, ám hosszú távon alaposan megterheli és kimeríti a szervezetet.

Vércukorszint-emelkedés

A máj több glükózt pumpál a vérbe, hogy energiát biztosítson a fizikai erőkifejtéshez. Viszont ha a vércukor nem for­dítódik erre a célra, azaz az izmok „fűtésére”, a hasnyálmirigy kénytelen nagyobb arányban inzulint termelni, hogy a sejteket intenzívebb cukorfel­vételre sarkallja. Ez aztán a hasnyálmirigy működési zavarához vezethet, így – egyes adatok szerint – súlyosbíthatja, sőt elő is idézheti a cukorbeteg­séget. Feszültségteli időszakban tehát, amikor eleve cukortöbblet jelentkezik a vérben, mérsékelni kell az édes ételek és italok fogyasztását.

Kortizolhullám

A gyulladásos vagy allergiás reakció kivédése érdeké­ben a mellékvese több kortizolt juttat a vérbe. Ez rövid ideig hasznos, sokáig tartó fennállása azonban gyengíti az immunválaszt, vagyis a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A kortizol többlet megzavarja a máj zsírszabá­lyozó funkcióját is, így felszaporodik a vérben a káros LDL-koleszterin, és fokozódik a hastájékra történő hízás. A kortizol az adrenalinnal együtt rövid távon doppingol, ám közben fékezi, akár le is állítja az időigényes építő­folyamatokat, többek között a növekedést, a szövetek regenerálódását és a csontképző sejtek tevékenységét.

Koleszterinszint-emelkedés

A megnövekedett energiaszükséglet miatt a máj több koleszterint pumpál a vérbe. A felszaporodott koleszterin az erekben lerakódva érszűkületet és trombózist okozhat. Stresszes időszakban mérsékelje tehát a zsíros ételek (főleg a telített zsírok és zsírdús tejtermékek) fogyasztását.

Étvágytalanság

Közismert, hogy nagyfokú stressz (idegesség, szorongás, félelem, letargia, bánat stb.) fennállásakor nincs étvágy. Ennek oka, hogy a gyomorhoz vezető erek összeszűkülnek, ekként biztosítva a stresszreakció­ban részt vevő vázizmok jobb vérellátását. Emiatt részben vagy teljesen leáll az emésztés, a száj is kiszárad, megnehezítve az ízlelést. A következmény heveny gyomorfájás, gyomorgörcs, végül gyomorfekély lehet.

Bélbaj

Az irritábilisbél-szindróma (IBS) gyakori betegség, amely kiúju­ló hasfájást és bélműködési zavarokat – székrekedést vagy hasmenést – vált ki. Kimutatták, hogy a stressz jelentősen súlyosbíthatja az állapotot. Enyhítheti a problémát a rendszeresen végzett mélyrelaxálás, valamint a mindennapi stresszoldás technikáinak elsajátítása és persze a kevesebb idegeskedés.

Endorfinszint-ingadozás

Kezdetben sok endorfin termelődik, ám ha a stressz hosszú ideig, szünet nélkül fennáll, és folyamatos stresszválaszra kényszeríti a szervezetet, jelentősen visszaesik e hatékony fájdalomcsillapító és kedély­javító vegyület szintje. Ennek eredményeképpen csökken a fájdalomküszöb.

Fokozott izzadás

A test verítékezéssel hűti magát. Mindenki tapasztalta már, hogy az akut stresszhelyzetben lévő (nagyon izguló, erősen felzakla­tott, sokkos, fenyegetett, halálra rémült stb.) embert „kiveri a víz”. Ennek oka, hogy a küszöbön álló stresszreakció során termelődő hőt a szervezet ilyen módon igyekszik levezetni. Ám a munkahelyen vagy az üzleti életben a túlzott verítékezés igen zavaró lehet, s hozzájárul a stressz fokozódásához. A reakció bizonyos mértékig szabályozható, feltéve, hogy az illető rájön, miért izzad a tenyere, vagy ég az arca egyes szituációkban.

A nemi vágy csökkenése

Itt is az áll a háttérben, hogy életveszély esetén a szervezet igyekszik blokkolni vagy lassítani a nem létfontosságú szerv­rendszerek működését. Vészhelyzetben a szexuális funkció alárendelődik, hiszen ilyenkor az ember nem a fajfenntartással vagy az öncélú nemi öröm­szerzéssel van elfoglalva. Ez magyarázza, hogy stressz hatására csökken a kéjvágy, sőt a nemzőképesség és a termékenység is.

A stresszválasz fékezi a nemi hormonok (férfiakban a tesztoszteron, nőkben az ösztrogén, vala­mint a progeszteron) termelődését, illetve hormonzavart idéz elő. Általában ez tehető felelőssé a fogamzásképtelenségért is, amennyiben szervi rendel­lenesség vagy betegség nem mutatható ki. A tartós stressz emellett okozhat impotenciát. Érdemes tehát megtanulni relaxálni, mert így a stresszválasz kikapcsolható, és egyik szervrendszer működése sem szenved zavart

Izom feszültség

Akut vészhelyzetben automatikusan megfeszülnek azok az izmok, amelyek lehetővé teszik a küzdelmet vagy a menekülést az élet­ben maradásért. A létében, testi épségében fenyegetett személy a maga szá­mára is hihetetlen erőbedobással tud harcolni és futni. A halmozódó feszült­ség azonban rendkívüli módon megterheli a szervezetet, mert felpörgeti és kimeríti azt. Emiatt különösen fontos, hogy fel tudja oldani a belső feszült­ségeket, annál is inkább, mert az azokat előidéző külső hatások elhárítására nem mindig van mód.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.