• alvás

Tudjon meg többet az alvással kapcsolatos betegségekről

Éjszakai légzészavarok

Sokan tapasztalják, hogy légzésük az éjszaka folyamán időnként elakad, és ettől képtelenek rendesen kialudni magukat. Főleg 40 éves kor fölött gyakori ez a probléma, és több férfit érint, mint nőt.
Két fő típusa van:

• Obstruktív alvási apnoé: Előfordulása az össznépességben – a háziorvosoktól származó adatok szerint – 2-4 száza­lék. A felnőtt lakosságot vizsgálva az arány jóval magasabb. Pontos adatok nem ismertek, de egy országos reprezentatív felmérés során a felnőttek 28 százaléka számolt be hangos, légzésszünetekkel járó horkolásról, amely az alvási apnoé legfőbb tünete. Fő oka az elhízás. Az elernyedő garatizmok részben vagy teljesen elzárják a légutat (előbbi esetben hipoapnoéról beszé­lünk), s ez oxigénhiányt idéz elő. Emiatt az érintett mély álomból felszínes alvásba kerül, vagy föl is ébred, és azután a kialvatlanságtól egész nap fáradt.
  Először rendszerint a hálótárs veszi észre az apnoét, mert hangos horkolás kíséri, megváltozik a légzésritmus, és jellegzetes, fulladozó hang hallható. Szeszfogyasztás hatására az apnoé minden esetben rosszabbodik, s gyakran társul magas vérnyomással.
  Aki apnoéra gyanakszik, keresse föl orvosát. Súlyos esetben légsínterá­piás eszköz, úgynevezett CPAP (folyamatos pozitív légúti nyomás) alkalma­zása szükséges. A beteg maszkot kap, amelyen keresztül egy kis légkomp­resszor folyamatos enyhe nyomással levegőt áramoltat az orrba, illetve a szájba. így a légutak alvás közben is jól átjárhatók maradnak. Az eszköz a horkolást is gátolja.
• Központi alvási apnoé: Akkor alakul ki – többnyire 60 év feletti, szívbeteg férfiaknál -, ha az agy nem jól szabályoz­za a légzést. Kezelése CPAP-vel és más légzésjavító eszközökkel történik.

Segítséget jelenthet az alvásambulancia

Rengeteg ember szenved súlyos alvás­zavaroktól, amelyek nagymértékben kihatnak a mindennapi életükre. Ezek­nek a rendellenességeknek a kezelésé­vel a világ számos országában alváscent­rumok, alváslaborok foglalkoznak. Magyarországon alvási apnoé gyanúja esetén a háziorvos vagy a fül-orr-gégész szakorvos adhat beutalót alvásambulan­ciára vagy alvásklinikára.

Az itt folyó vizsgálatokat az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár finanszírozza. Más alvás­zavarok kivizsgálása is kérhető egyes alváslaborokban, ezek azonban jelenleg nem mind támogatottak. Természetesen térítés ellenében az erre specializálódott magánklinikák szolgáltatásait is igénybe lehet venni (beutaló nélkül is).

Az alváslaborban jól felkészült szakorvosok próbálják megállapítani, milyen fiziológiás vagy pszichés okok állhatnak a páciens álmatlansága hátte­rében. Az alvással összefüggő légző­szervi problémákat először általában otthoni monitorozó eszközzel próbálják „felderíteni”, például olyannal, amely a légutak átjárhatóságát, a mellkas mozgását és a vér oxigénszintjét méri.

Ha ez nem vezet eredményre, vagy pontosabb mérés válik szükséges­sé – a megbízható diagnózis érdekében -, a beteget egy-két éjszakára befek­tetik az alváscentrumba. Itt elektródákat kapcsolnak rá, amelyek regisztrál­ják az agyhullámokat, a rekeszizom és a has emelkedését, süllyedését, a szívritmust és az alsó végtag mozgását.

Narkolepszia

A narkolepszia az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának zavara. Lényege, hogy az éber agyműködésben váratlanul REM-alvásfázis jelenik meg. Ez magyarázza a tüneteket: az állandó fáradtságot, álmosságérzést és a nappali órákban leküzdhetetlen alvásrohamokat. Ennek során olykor kataplexia, az izomzat teljes elernyedése is felléphet, ami miatt az érintett egyén összeesik. Az állapotot sokkhatás, érzelmi reakció, sőt akár nevetés is kiválthatja.

További kísérőtünetként hypnagog hallucinációk (ébredés körüli komplex hallucinációk) és ébredés utáni bénultság (alvási paralysis) jelent­kezhet. Körülbelül minden kétezredik ember lehet narkolepsziás, de az ese­tek többsége nem kerül diagnosztizálásra. Magyarországon néhány ezren szenvednek ebben a betegségben. Kezelése kizárólag tüneti jellegű. A narko­lepszia gyógyszerekkel, életmód-terápiákkal viszonylag jól befolyásolható.

Alvajárás

Az alvajárás (holdkórosság) a mélyalvás fázisában jelentkezik, amikor az agy racionális gondolkodásért felelős részei „üzemszünetet” tartanak. Főleg gyerekkorban jellemző, leginkább 12 éves kor körül. Az állapot a gyerekek 15 százalékánál rendszeresen fellép, míg a felnőttek csupán 2-4 százaléká­nál figyelhető meg. A felnőttkori holdkórosságért többnyire a stressz, a kimerültség, a túlhajszoltság, az alkoholizmus vagy egyéb olyan állapot felelős, amely leblokkolja az agyat, és gátolja, hogy az érintett gyorsan a tudatára ébredjen.

Akit ez a rendellenesség sújt (vagy együtt él ilyen személlyel), annak számára különösen fontos, hogy biztosítsa a zavar­talan és pihentető alvás körülményeit, továbbá akadály­mentesítse a lakást, és tegyen meg minden szükséges óvintézkedést annak megakadályozására, hogy alvajárás közben esetleg kizuhanhas­son a magasból. A krónikus alvajáró keresse föl orvosát, mert ma már gyógyszerekkel kezelhető ez az állapot.

A holdkórosság kategóriájába sorolják az úgynevezett REM-viselkeclészavart (REMBD, REM Behaviour Disorder) is, amely az alvás REM-fázisában lép fel. Normál helyzetben ebben a szakaszban az izomműködés gátlás alá kerül, valószínűleg azért, hogy az álmokhoz ne társuljon öntudatlan mozgás. REMBD esetén azonban az izomműködés aktív marad, s az alvó mintegy „eljátssza” az álmát (például rúgkapál a lábával, amikor azt álmodja, hogy futva menekül). Az állapot clonazepam-tartalmú gyógyszerekkel kezelhető.

A Parkinson-kórosoknál különösen gyakori a REM-viselkedés-zavar, valamint kimutatták azt is, hogy a REMBD jelzi a Parkinson-szinclrómára való hajlamot. Rémálmokat természetesen időnként mindenki lát, de van, aki eközben hosszasan és hangosan nyöszö­rög, jajong, sőt visít, sikoltozik vagy szabályosan zokog. Mindez persze leginkább a környezetet zavarja, mert maga az álmodó, ha felébresztik, vagy amikor reggel felkel, általában semmire sem emlékszik az egészből.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.