Stresszkezelés

Tippek a stresszmentes otthonért!

A megvilágítás nagyban befolyásolja a lakás minden helyiségének hangulatát. Néhány lámpával aránylag olcsón kellemes atmoszférát lehet teremteni a nappaliban és a hálóban. A szórt fény sokkal megnyugtatóbb, mintha egy központi (mennyezeti) csillár lenne csak a szo­bában. Frissítőleg hathat a régi lámpaernyő lecserélése vagy a felfelé vetülő fényű állólámpa.

  • Nappali. Érdemes fényerőszabályzós kapcso­lót beszerelni, amellyel fokozatmentesen változ­tatható a fényintenzitás. Napközben erősebb világítás lehet szükséges, este viszont, amikor pihenni szeretne a család, gyöngébb. A szemé­szek azt javasolják, hogy tévézéskor is égjen egy lámpa, mert megerőlteti a szemet, ha teljes sötétségben bámulja valaki a képernyőt. Az asz­tali lámpák kellemes, meghitt fényt biztosítanak. A sötét színű, opálos vagy zárt burák kevés fényt engednek át, így csak kis felületet tudnak megvi­lágítani, bár hangulatosak.
  • Konyha és dolgozószoba. Munkavégzéshez ajánlatos spotlámpákat fölszerelni, melyek fénye célzottan a munkafelületre irányul. Az étkező­asztal fölött tetőtükrös izzóval ellátott lámpa lógjon, mert ez nem vakít. Az íróasztalnál a min­den irányban állítható „építészlámpa” a legjobb. Ügyeljen rá, hogy az izzó ne világítson a szemébe.
  • Háló. Ha valaki szeret az ágyban újságot, könyvet lapozgatni, de a párja ilyenkor már alud­na, szereljen a franciaágy közepe fölé kettős (dual) spotlámpát, amelynek izzói egymástól függetlenül kapcsolhatók ki-be, és kétfelé világí­tanak. Az éjjeliszekrényre vagy falra helyezhető jó fényű, állítható olvasólámpa is megoldás.
  • Fürdő. Alapvetően hármas megvilágítás szük­séges: a tükör fölött és kétoldalt, hogy ne legyen árnyék. Aki sok időt tölt szépítkezéssel, ne saj­nálja a pénzt profi sminktükörre, amelyet körös­körül beépített kis lámpák világítanak meg.

Az izzófajtákkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egyesek állítják, hogy a fénycsövek és a hagyományos izzók álmosságot, fejfájást, szemkifáradást, bőrbajokat okoznak, ezért cél­szerű „természetes fényt utánzó” (teljes spekt­rumú) és energiatakarékos izzókat használni. Mások a hagyományos villanykörtére esküsznek, mert szerintük ennek spektruma sokkal kelleme­sebb, mint a rideg kékesfehér fényt adó, lassan bemelegedő és drága újfajta izzóké. Minden­esetre aki sokat dolgozik mesterséges fényben, szedjen A-vitamint vagy csukamájolajat.

<strong>Fényes éle</strong>t

Newton 1666-ban egy prizmán keresztül pillantotta meg azt, amit ma elektromág­neses spektrumnak hívnak. A nagy angol tudós jött rá, hogy a napfény nem egyetlen színtartomány, hanem megvan benne a teljes színkép: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és ibolya, tehát a hét alapszín. Azóta – rengeteg felfedezés mellett – az is kiderült, hogy a fénynek a gyógyításban is szerepe lehet. A szezonális hangulatingadozásban (téli depresszióban) szenvedőknél például fényterápiát alkalmaznak, amelynek során teljes spektrumú, 2500-10000 lux erősségű fénnyel dolgoznak. A kék fényt pedig az új­szülöttkori sárgaság elleni harcban vetik be.

Növények és illatok a kellemes atmoszféráért

A frissen vágott virágok, illetve a szépen zöldellő cserepes növények hangu­latosabbá teszik a lakást. Mutatós fajokkal – így elegáns páfrányokkal, szobapálmákkal vagy a különös formájú, hó­fehér virágú vitorlavirággal – remekül feldobható a beltéri miliő. Jó megoldást kínálnak a szép üvegtálban illatozó szárí­tott virágszirmok is. Egy kis csobogót is elhelyezhet a nappaliba vagy a hálóba – a folydogáló víz hangja megnyugtató.

A természetes finom illatok – így a levenduláé, jázminé, rózsáé – hozzájá­rulnak a kellemes atmoszférához. Éges­sen illóolajat olajmécsesben, vagy gyújt­son szagos gyertyát, és a pompás illat mellett hangulatos fénnyel is eláraszt­hatja a lakást. A különféle alakú füstölőket erőteljesebb aromájuk (szantálfa, fenyő, pézsma, pacsuli, citromfű stb.) teszi köz­kedveltté. Stimuláló, vitalizáló hatásuk lévén ezeket napközben is égetheti.

Nyugtalanító zajhatások

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatásai szerint évente háromezren halnak meg a zaj számlájára írható szívelégte­lenségben. A zajszennyezés egyre jelentősebb stresszforrás, ráadásul közvetlen módon is károsítja az egészséget. Rongálja a hallást., megemeli a vérnyomást, szélsőséges esetben pedig szívelégtelenséget, infarktust idéz elő.

Lármás helyen lakik?

Fontolja meg két ­vagy háromrétegű termoüveggel ellátott nyílászárók beszerzését. Olcsóbb megoldás a vastag függöny vagy a jó minőségű füldugó. Az erős hanghatással járó szolgáltatások (diszkó, vendéglátóegységek, építkezés stb.) ellen lépjen fel a hatóságoknál, ha zavarják a nyugalmát. Gyorsforgalmi főutak mellett ma már zajvédő fal épül. Kátyútlanítással, a fek­vőrendőrök eltávolításával is nagyban csilla­pítható az utcák zajterhelése.

Kisállatokkal a stressz csökkentéséért

Bizonyított tény, hogy a házi kedvencek oldják a stresszt, jót tesznek az egészség­nek és a közérzetnek, a magányosak számára pedig igazi társat jelenthet­nek. Egy nehéz nap után hazatérve minden feszültségünk elszáll, ha vár minket egy dédelgetnivaló, gondoskodásra vágyó, aranyos, hízelkedő Bodri vagy Cirmos. Kutatások szerint a kutya- és macskatulajdonosok vérnyomása és koleszterinszintje alacsonyabb, mint azoké, akik nem tartanak állatot.

5 hasznos tipp a kerttel rendelkezőknek

Aki olyan szerencsés, hogy kertje van, megnyugtató és gyönyörű menedékhelyet vará­zsolhat a rendelkezésére álló zöld területből, legyen szó csak egy hátsó udvarról vagy zsebkendőnyi telekről. A kertészkedés eleve nagyon kellemes tevékenység, amely eltereli a figyelmet a mindennapi feszültségekről, problémákról, határidőkről, vagyis oldja a stresszt.

  1. Létesítsen csobogót vagy kerti tavacskát, benne kicsiny szökőkúttal. A mozgásban levő víz az egészségre jótékony negatív töltésű ionokkal telíti a levegőt, és nem algásodik el.
  2. A kerti munkát nem szabad túlzásba vinni, mert akkor oda a szépsége, öröme. Ültessen kevés gondozást igénylő, jó illatú növényeket, mondjuk loncot vagy jázmint – pompásan illa­toznak, és nevelésük nem jár sok fáradsággal.
  3. A kert kiváló dísze lehet egy-két szobor, akár diszkréten a növények közé vagy mögé állítva, akár a pázsit közepére talapzatra vagy oszlopra téve. Egy okosan elhelyezett tükör pedig nagyobbnak láttatja a zöld felületet.
  4. Kis kertbe is kell egy fűszernövényes ágyás, ahol kapor, petrezselyem, majoránna, citrom­os kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, koriander, oregánó stb. termeszthető. Remek illatot árasz­tanak, gyönyörűek, és nem utolsósorban mindig lesz friss zöldfűszer az ételekhez. Virágok közé is ültethetők, vagy cserépbe, dézsába is.
  5. Nagyobb kertben jól mutat egy spalírral (léc­fallal) vagy szalmafonatú fallal körbevett fedett szaletli (pavilon), amelyre hajnalka, futórózsa kapaszkodhat. Kerüljön bele pad, asztal, hinta­ágy. Itt lehet csak igazán élvezni a nyugalmat, a fák és a virágok varázsát. Vadregényes kertbe rózsalugasban kialakított pihenőhely dukál.

Az én házam, az én váram

Az ember személyiségét, belső világát, pszichikai beállítottságát nem fel­tétlenül tükrözi vissza az otthona, ám az bizonyos, hogy a lelkiállapotra mindenképp hatással van a közvetlen környezet. Éppen ezért az egyéni igé­nyek és a komfortérzet szerint törekedni kell annak tudatos formálására. Ha – némi erőfeszítést nem sajnálva – kézbe veszi lakása átalakítását, olyanná varázsolhatja, hogy belépve azonnal szívderítő és megnyugtató, egyszóval stresszoldó hatással legyen Önre. Mi más lenne mindenki számára a legbé­késebb menedékhely, mint a saját hajléka? Tegyen érte, hiszen ezt a fejeze­tet elolvasva már a módját is tudja.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.