• szénhidrát
• zsírok

Elhízás oka: zsírok vagy a szénhidrátok?

Nem egységes a tudomány annak megítélésében, hogy egy adott ener­giamennyiség, pl. 1200-1500 kcal napi energiabevitel milyen tápanyag­okból származzon. Az elfogyasztott táplálékban három tápanyagféleség hordoz energi­át: a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék csoportja. A nyugati országokban és hazánkban is a zsírból származó energia mennyisége meghaladja a kívánatos 30%-ot (az USA-ban pl. 34%).

A fogyókúrás étrend összeállításakor két lehetőség közül választha­tunk: a zsírok vagy a szénhidrátok mennyiségét csökkentjük (a fehérje­bevitel csökkentésére nincs mód, azok az ajánlott mennyiségben elen­gedhetetlenül szükségesek a szervezet hibátlan működéséhez).

Zsírbevitel csökkentése

A kö­zelmúltig elsősorban a zsírbevitel csökkentése volt az elfogadott állás­pont az alacsony szénhidrát- és nagy zsírtartalmú diétával szemben. Emellett szólnak azok a vizsgálatok, amelyek szerint, amíg a táplálék zsírjából zsírszöveti zsír lesz, csak 3% energiaveszteség következik be, míg a táplálék szénhidrátjának szöveti zsírrá alakítása 23% energia­veszteséggel jár. Másrészt a zsírbevitel csökkentése kedvező hatással van a koleszterinszintre, és ezen keresztül a szív- és érrendszeri meg­betegedések kockázatára.

Az USA-ban pl. 1959 óta fokozatosan csökkent a telített zsír (elsősorban állati eredetű termékek tartalmazzák) és koleszterinfogyasztás. 1963 és 1975 között pl. a vajé 31,9, a tejé és tejtermékeké 19,2, az állati ere­detű zsíroké 56,7, a tojásé 12,6%-kal csökkent. Ugyanakkor a baromfi­fogyasztás lényegesen nőtt, a növényi olajok és a margarin fogyasztása 44,1%-kal emelkedett, a koleszterinfelvétel 600 mg-ról 400 mg-ra csökkent. Mindennek szerepe volt abban, hogy a lakosság 5,7 mmol/l-es átlagos koleszterinszintje napjainkra 5,2 mmol/l-re csökkent, és a szívkoszorúér-betegség gyakorisága, halálozása 1970 és 1987 között mindkét nemben 35%-kal csökkent.

Ugyanakkor bekövetkezett egy kedvezőtlen fordulat. Az elhízás gya­korisága nem csökkent, ellenkezőleg nőtt: az USA-ban a 60-as évek óta a 40-60 éves korosztályokban mintegy 60%-kal. 1980 és 1994 között a 30 feletti testtömegindexű nők aránya 16,5%-ról 24,9%-ra emelke­dett.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.