Szív betegségek kockázatai, magas vérnyomás
A szív és érrendszeri betegségek rizikófaktorait két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy módunkban áll-e változtatni rajtuk, vagy sem. Nem befolyásolható kockázati tényezőnek számít a nem, a kor és a családi kórtörténet, míg a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind-mind olyan faktorok, amelyeknek megléte és súlyossága kizárólag rajtunk múlik.
Szív és érrendszeri betegségek kockázata férfiaknál nagyobb?
A nem szerepe a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában már régóta ismert; a férfiak jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a nők, ez a különbség azonban kb. egy évtizeddel a menopauzát követően kiegyenlítődni látszik. 1997-ben az Egyesült Államokban a koszorúér betegségek (coronary artery disease; CAD) talaján a huszonkilenc és negyvennégy év közötti férfiakban 126 000, míg ugyanezen női korosztályban mindössze 3000 szívinfarktust regisztráltak.
(A számadatok nem az érintettek, hanem az események számát tükrözik, gyakori jelenség ugyanis az infarktus halmozódása, vagyis az, hogy a beteg nem egy, hanem több infarktust szenved el.)
| A szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezői | |
|---|---|
| Nem befolyásolható | Befolyásolható |
| Nem | Dohányzás |
| Életkor | Magas vérnyomás |
| Családi kórtörténet | Magas vérzsír szintek |
| Elhanyagolt cukorbetegség | |
| Elhízás | |
| Mozgásszegény életmód | |
A nem befolyásolható kockázati tényezők közé tartozik az életkor is; ennek előrehaladtával a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának gyakorisága jelentős emelkedést mutat.
Örökletes szív és érrendszeri betegségek
Megnövekedett kockázattal kell számolni pozitív családi kórtörténet esetén is, vagyis akkor, ha a családban egy vagy több egyenes ági rokon (szülő, testvér, nagyszülő) szív és érrendszeri betegségben szenved vagy szenvedett. Nem számít egyenes ági rokonnak a sógor vagy sógornő, az anyós és az após, vagyis mindazon családtagok, akik nem vér szerinti rokonaink, míg egyenes ági rokonnak számít, de a valós megbetegedési kockázatot már nem befolyásolja a másod vagy harmad unokatestvér, a dédnagyszülő vagy más, távoli rokonok érintettsége.
- A szívbetegség alternatív terápiás gyógyítása
- Szívbetegek gyógyszeres terápiája
- Szívbetegség – rehabilitáció, diéta, szex
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Betegségek öröklése
Jelentős kockázatfokozódásra kell számítani azonban abban az esetben, ha valamely első fokú férfirokon (apa, fiútestvér) 55 éves kora előtt vagy első fokú nőrokon (anya, leánytestvér) 65 éves kora előtt szenvedett el szívinfarktust vagy szorult műtéti beavatkozásra (angio plasztikára) a fenyegető szív és érrendszeri katasztrófa elhárításának érdekében. Ezek szintén olyan tényezők, amelyek meglétét nem befolyásolhatjuk, de amelyek ismeretében jobban odafigyelhetünk saját egészségünkre.
Magas vérnyomás (hipertenzió)
Vérnyomásnak, a véráramnak az erek falára kifejtett nyomását nevezzük. Ahhoz ugyanis, hogy a vér a szívből a kislábujjunk legapróbb hajszálerébe is eljusson, a nagyobb erekben bizonyos nyomást kell elérnie. Ez a nyomás azonban bizonyos élettani értékeket jelentősen meghaladva már betegséget okoz, az erek falának elmeszesedéséhez, tönkremeneteléhez, rugalmasságának elvesztéséhez vezet, amely utóbbi pedig az egyik legfontosabb tényező annak szabályozásában, hogy az egyes szervek milyen mennyiségű vért kapjanak.
Ha a vérellátás az erek falának merevségéből adódóan szabályozhatatlanná válik, nagy a veszélye annak, hogy az adott szerv vagy „elárasztódik” vérrel, vagy nem kap megfelelő mennyiségű vért. Mindkét esetben a szerv komoly károsodásával bevérzéssel vagy infarktussal kell számolni.
A só fogyasztás megszorítása
A só bevitel csökkentésén alapuló vérnyomáscsökkentő módszerek eredményeiről jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és megbízható adat, de az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a só bevitel mérséklése főleg idős emberek esetén egyértelműen csökkenti a vérnyomást. Fiatal betegeknél sajnos ezt nem sikerült egyértelműen kimutatni. A só fogyasztás élettani hatását kutató tanulmányok kivitelezése egyébként sem egyszerű, hiszen sosem lehet biztosan tudni, hogy a vizsgálatba bevont személyek valóban betartják-e az előírt diétát.
A következőkben a további rizikófaktorokat nézzük meg!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.