A túl kevés koleszterin veszélye
Mivel a magas koleszterinszintet a szívbetegségek magas kockázatával asszociáljuk, sokan feltételezik, hogy az alacsony koleszterinszint örvendetes ténynek számít. Ez azonban nem így van – állítja három független kutatócsoport is. Az egyikük, egy japán kutatókból álló csoport azt tapasztalta, hogy míg a magas szintű koleszterin szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával áll kapcsolatban (melynek előfordulási aránya Japánban alacsony), addig az alacsony szintű koleszterin növeli a stroke kockázatát. Amikor a koleszterin szintje 180 mg% alá csökkent a vizsgált 6500 japán férfi csoportjában, a stroke-ok száma megnövekedett.
Mindeközben egy finn kutató, Jykri Penttinen a vizsgálatai során azt találta, hogy a nagyon alacsony koleszterinszinttel rendelkezők körében magasabb a depresszió, az öngyilkosság, és az erőszakos halált halt egyének aránya. Ezeket az eredményeket az atlantai Betegségmegelőző Központ munkatársa, Dávid Freedman is megerősítette. Freedman állítása szerint a nagyon alacsony koleszterinszinttel rendelkező emberek esetében nagyobb a valószínűsége az agresszív viselkedésnek.
Ez az eredmény arra figyelmeztet, hogy kizárólag magas koleszterinszint esetében szabad koleszterincsökkentő gyógyszereket felírni a páciensnek, még akkor is, ha szíves érrendszeri betegségben szenved.
Mennyire egészséges a koleszterinünk?
Mint azt láthattuk, a koleszterin egy nagyon fontos vegyület a szervezetünk számára, és mind a túl sok, mind a túl kevés koleszterin veszélyt jelent számunkra, illetve az is lényeges, hogy HDL vagy LDL formában van-e jelen. Ezenkívül van még egy tényező, melyet figyelembe kell vennünk: a koleszterin, mivel zsírjellegű anyag, oxidálódhat – hasonlóan ahhoz, ahogy az olajfesték oxidálódik a levegőn: ha eltávolítjuk a festékesdoboz tetejét, a festék megszilárdul. A koleszterin hasonlóképp megkeményedhet. Ebben az esetben sokkal nehezebb a vérben történő szállítása, és egyre több bizonyítékunk van arra nézve, hogy ez fontos tényezője lehet a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.
Már csak az a kérdés: mi károsíthatja a koleszterint?
A válasz: az oxidánsok. Ezek az anyagok a dohányzás, a sütéssel készült ételek, a szennyezés, és a normális testi folyamatok (beleértve a túledzést és az anaerobic gyakorlatokat, például a sprintelést, mely során a szervezetben oxigénhiányos állapot keletkezik, mivel nem képes elegendő oxigént felvenni, mely fedezné a test energiaszükségletét) eredményei.
- Koleszterin és fajtái, tényleg károsak?
- Létezik teszt a metabolikus szindróma kimutatására?
- Koleszterinszint-mérések
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A másik oldalon ott állnak a szervezet védelmezői, az antioxidánsok: A-, C-, és E-vitamin, valamint bizonyos ásványi anyagok, mint például a szelén és a cink. Valójában az ételeink – legfőképp a friss gyümölcsök és zöldségek – több száz antioxidánst tartalmaznak. A szőlő például proantocianidint tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a kis mennyiségben fogyasztott vörösbor kismértékű védelmet nyújt a szívbetegség ellen – bár a túlzott alkoholfogyasztásról tudjuk, hogy növeli a kockázatot. Tanácsos inkább szőlőlét fogyasztani. Az antioxidáns-elmélet jól illeszkedik a jelenlegi kutatások eredményeihez, melyek következetesen azt mutatják, hogy a nagy mennyiségű antioxidánst fogyasztók körében alacsonyabb az érelmeszesedés előfordulásának aránya.
Túl a HDL- és LDL-koleszterinen
A HDL- és LDL-„hajók” speciális, zsírból és fehérjékből álló vegyületek, melyeket lipoproteinnek nevezünk. Tudósok nemrégiben kutatni kezdték, hogy vajon ezeknek az individuális lipoproteineknek a szintje segít-e megjósolni a szívbetegséget. A lipoproteint, mely a koleszterinnel öszszekapcsolódva kialakítja a nem kívánatos LDL-koleszte-rint, „apoprotein B”-nek nevezzük, röviden „apo B”-nek.
Azoknak az embereknek, akiknek a vérében magas az apo B szintje, az LDL-koleszterin szintje is, és ebből kifolyólag a szívbetegségek kialakulásának veszélye is magas. A lipoproteint, mely a koleszterinnel összekapcsolódva létrehozza a HDL-koleszterint, apoprotein A-nak nevezzük. (Valójában két típus létezik: apo A1 és apo A2). Minél magasabb valakinek az apoprotein A1-szintje, annál alacsonyabb a rizikófaktora.
Azonban a frissebb kutatási eredmények arra utalnak, hogy a „problémás” zsír valójában egy jóval specifikusabb és másfajta lipoprotein, nem csak LDL vagy károsult koleszterin.
Szívbetegségben elhunyt személyek vérereit eltömítő zsírlerakódásokat tanulmányozva a kutatók nagyon magas szintű apoprotein (a)-ra bukkantak – ami nem összekeverendő az apoprotein A-val, amelyet a szervezet bizonyos körülmények közt előállít. Az apoprotein (a)-nak megvan az a természetes tulajdonsága, hogy magához vonzza a lipideket, melyekhez kapcsolódva lipoprotein (a)-t hoz létre. Ez az anyag szívesen tapad az artériák falaihoz. A lipoprotein (a) szintje tehát kiváló jelzéssel szolgál a szívbetegséget illetően. Ez az alapja egy figyelemre méltó új elméletnek a kardiovaszkuláris betegségek egyik fő, háttérben meghúzódó okáról, illetve új megközelítést ajánl a kezelésére. Erről későbbi cikkeinkben olvashat.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.