Szívbetegség

Jó hír a fokhagymával kapcsolatban

Az emberek évezredek óta tisztában vannak a fokhagyma jótékony tulajdonságaival. Az egyiptomi piramisokat építő rabszolgák – akárcsak a római katonák – naponta több fokhagymagerezdet kaptak, hogy fenntartsák az erejüket. 1958-ban Louis Pasteur megerősítette, hogy a fokhagyma antibakteriális hatással rendelkezik. A specifikusabb antibiotikumok megjelenése előtti időkben a fokhagymát használták a fertőzések kezelésére. A fokhagyma körülbelül 200, biológiailag aktív komponenst tartalmaz, melyek közül sok ellensúlyozza bizonyos betegségek – köztük a szívbetegségek – hatásait.

A fokhagyma gazdag a szulfurtartalmú aminosavakban
A fokhagyma gazdag a szulfurtartalmú aminosavakban

A fokhagyma gazdag a szulfurtartalmú aminosavakban (a proteinek összetevői), melyek antioxidánsként hatnak a szervezetben. A kardiovaszkuláris egészség szempontjából számos előnyös hatással rendelkezik: csökkenti a koleszterint, megvédi a koleszterint az oxidációtól, meggátolja a vérrögök kialakulását, és csökkenti a szívroham kockázatát.

Fokhagyma és koleszterin

A fokhagyma ezenfelül hígítja a vért, és ezáltal megakadályozza a vérrögök kialakulását és az artériák elzáródását.

Ezt oly módon éri el, hogy meggátolja a vérben található vérlemezkék összetapadását. Eric Block, a New York-i Állami Egyetem kémiaprofesszora szerint ez a hatása a benne található ajoene-nek köszönhető. Elkülönítve ez a vegyület olyan erős véralvadásgátló tulajdonsággal rendelkezik, mint maga a fokhagyma.

Nem minden fokhagymakivonat tartalmaz jelentős mennyiségű ajoené-t, vagyis a fokhagyma által nyújtott védelem megszerzésének legbiztosabb módja, ha magát a fokhagymagerezdet fogyasztjuk el. Napi három nyers fokhagymagerezd nagyjából 20 százalékkal csökkenti a véralvadás mértékét – az egyetlen gond csak az, hogy senki sem fog a közelünkbe merészkedni! Érdekes módon a főtt fokhagyma legalább ennyire hatásos – ha nem hatásosabb – a vérrögök megakadályozásában.

Fokhagyma a szívinfarktus ellen
Fokhagyma a szívinfarktus ellen

Fokhagyma a szívinfarktus ellen

Még ennél is biztatóbbak azok az eredmények, melyek szerint a fokhagyma csökkenti a szívroham kockázatát – még akkor is, ha már elszenvedtünk egyet. Az indiai Tagore Egészségügyi Főiskolán dr. Arun Bordia vezetésével végzett, három évig tartó kutatás során négyszáz beteget – akik már átestek egy szívinfarktuson – két csoportba osztottak.

Az egyik csoport fokhagymakapszulákat kapott (napi 6-10 gerezdnek megfelelő mennyiséget), és a koleszterinszintjük jelentősen alacsonyabb volt, illetve kisebb arányban szenvedtek el egy újabb szívinfarktust, mint a másik csoport tagjai, akik nem kaptak fokhagymát. Miután évtizedeken át kutatta a fokhagyma hatásait, a kardiológus dr. Bordia meg van győződve róla, hogy a fokhagymának fontos szerepe van a kardiovaszkuláris rendszer egészségének megőrzésében.

A halolajak és a fokhagyma jól ismert pozitív hatásait figyelembe véve felmerülhet az emberben, vajon milyen lenne a kombinált hatásuk. Egy nemrégiben végzett kutatás szerint a fokhagyma koncentrátum (900 mg naponta) és a halolaj kombinációja lényeges csökkenést idézett elő a koleszterin, az LDL-koleszterin és a vérzsírok szintjében.

Mennyi és milyen fajta fokhagymára van szükségünk?

A legtöbb vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy már napi 1-3 gerezd fokhagyma fogyasztása is jótékony hatást biztosít. Bár a fokhagyma hozzáadása az étrendhez nyilvánvalóan számos pozitív hatással jár, sokan mégis idegenkednek a gondolattól. Ebből az okból kifolyólag a fokhagyma kapszula, illetve olaj formájában is elérhető. Sőt, ma már illatmentes fokhagymát is lehet kapni.

De vajon ezek az étrend kiegészítők ugyanolyan hatásosak, mint az igazi fokhagyma?

A fokhagymában található több száz aktív vegyület közül kettőről biztosan tudjuk, hogy különösen kedvező hatással rendelkeznek – ez az allicin és az ajoene. Ha fokhagyma helyett a kapszulára tesszük le a voksunkat, mindenképpen győződjünk meg róla, hogy tartalmazza ezt a két fontos vegyületet. Ha a címkén nem szerepelnek a részletes összetevők, nyugodtan hívjuk fel a gyártót, és kérdezzük meg tőle.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.