Egészséges vagy káros a tojás?
A tojás tápláló, ízletes és olcsó étel, ugyanakkor sok benne a koleszterin, és ha nyersen vagy nem eléggé megfőzve fogyasztják, betegséget is okozhat.
Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Bár erre a kérdésre valószínűleg soha nem kapunk választ, az kétségtelen, hogy a tojás igen sokféle szerepet töltött és tölt be az emberiség kultúrtörténetében. Nem egyszerűen élelmiszer, de az élet, a tisztaság, a termékenység szimbóluma, de lehet dézsma, áldozati adomány, könyöradomány is. A tojás azonban mindenekelőtt gazdag tápanyagforrás, amely mindent biztosít a kiscsibe fejlődéséhez: vitaminokat, ásványi anyagokat és fehérjét. És főtt vagy sült formában, legyen az lágy tojás, rántotta vagy tükörtojás, teljes értékű táplálék marad.
Egy egész tojás átlagosan 70 kcal (292 kJ) energiát tartalmaz, biztosítja napi fehérjeszükségletünk mintegy 10%-át, és egyéb tápanyagok is találhatók benne. A sárgája kb. 215 mg koleszterint tartalmaz. Mivel egyes vélemények szerint a táplálékkal bevitt koleszterin emeli a vér koleszterinszintjét, és ezáltal növeli a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét, a szakemberek a tojássárgája mértékletes fogyasztását javasolják.
A tojásellenes kampány azonban kezd összeomlani. Egy több mint 200 tanulmányt összegző elemzés megerősítette, hogy a telített zsírsavak, nem pedig az elfogyasztott koleszterin a bűnös a magas koleszterinszintért. (Egy tojás 2 g telített zsírsavat tartalmaz.) Más vizsgálatok kimutatták, hogy fiatalok esetében napi 3-4 tojás elfogyasztása sem okoz változást a vér koleszterinszintjében.
Egyes szakértők szerint, ha a koleszterinszintünk a normális tartományban van, akkor akár heti négy vagy ennél több tojást is ehetünk. Viszont akinek magas a vérkoleszterinszintje, annak korlátoznia kell a tojásfogyasztást, kevesebb telített zsírsavat tartalmazó ételt kell fogyasztania, és meg kell szabadulnia súlyfeleslegétől.
Biztonságos tárolás
A szalmonella megtalálható tiszta, feltöretlen tojásokban is, tehát nem biztonságos a nyers vagy nem eléggé megfőtt tojás fogyasztása. A rántottát addig süssük, amíg már nem folyós. A tükörtojás mindkét oldalát süssük három percig (vagy csak az egyik oldalát négy percig, de lefedve). A lágytojást addig főzzük, amíg a sárgája össze nem sűrűsödik. Ne használjunk nyers tojást majonéz vagy fagylalt készítéséhez. A tojást maximum három hétig saját kartondobozában a hűtőszekrény hideg belső részében tartsuk (ne az ajtóban). Ha főzéshez nyers tojást használunk, utána mossunk kezet, mossuk el az edényeket és a munkafelületet. Sok étteremben szolgálnak fel lágy omlettet. A cézársalátához és más ételekhez használt tojást nem főzik elég keményre, ezért ezekhez pasztőrözött tojást használnak a szalmonella fertőzés veszélyének kiküszöbölésére. Ezek a vendéglők számára készült termékek folyékony állapotban kaphatók (a tojást nem praktikus a héjában pasztőrözni). A folyékony pasztőrözött tojástermékek koleszterin és szalmonellamentesek.
A tojásallergia
Három évnél fiatalabb gyermeknél a tojás allergiás reakciót válthat ki. Gyakori tünet a viszkető bőrkiütés, általában a száj körül. Ha a gyermeknek légzési nehézségei vannak, azonnal hívjunk orvost. A legtöbb gyermeknél a tojásallergia egy éven belül elmúlik. A betegség elkerülése érdekében mégse ad junk egy éves kor alatti csecsemőnek tojást. Ha a családban előfordult allergia, a szoptatás ideje alatt kerüljük a tojásfogyasztást.
A tojáshéj
Ha egy tojás sárgája más színű, mint a vele egyszerre felütött többié, ne aggódjunk – ettől még nyugodtan meg lehet enni.
Honnan származik a tojás?
A tojás a világ minden részén értékes emberi táplálék, abban lehetnek eltérések, hogy milyen madártól származik. Míg Európában legelterjedtebb a tyúktojás, s emellett kis mennyiségben fogyasztanak még gyöngytyúk-és fürjtojást, addig Ázsiában a mandarinkacsa tojása és a lúdtojás a legelterjedtebb. A tojást általában frissen fogyasztják, két hétnél tovább nem tanácsos tárolni.
A „száznapos” tojás fogyasztása csak Ázsiában szokás a tojást több hétig föld, rizspelyva és hamu elegyében „érlelik” – az európai gyomor számára ez általában emészthetetlen. Minthogy nem igaz a mondás, miszerint minden tojás egyforma, a tojásokat minőség szerint A és B osztályúra osztják: az A osztályú kerül forgalomba, a B osztályút az élelmiszeripar használja fel. Súly szerint van kisméretű (56 g alatti), közepes (53-63 g) és nagyméretű (63-73 g) tojás.
A tojáson található számsor a tojás származási helyére és az előállítás módjára utal: a 0 jelzés a bio-előállítású tojást illeti, az l-es a szabadon tartott tyúkok, a 2-es a talajon nevelt, s végül a 3-as a ketrecben nevelt tyúkok tojását jelöli.
Milyen alkotóelemekből áll?
A nagyméretű tojásban 6-8 g fehérje, 5-7 g zsír van, ebből legalább 2 g telített zsírsav. Egyetlen tojássárgájával kb. 150 mg koleszterint veszünk magunkhoz, ami a kívánatos napi fogyasztás fele. A tojásban ugyanakkor lecitin is található, ami viszont gátolja a koleszterin felszívódását a belekben. A tojásban van továbbá D-, K- és igen sokB12-vitamin, ezen kívül kalcium, vas és szelén. A tojás héjának és sárgájának semmilyen jelentősége nincs a tojás minősége szempontjából: a héj színét a tyúk fajtája határozza meg, a sárgájáét pedig a takarmány.
A tojás egészségtani jelentősége
A tojás magas biológiai értékű táplálék, igen értékes fehérjét tartalmaz, amelyet az emberi szervezet teljes mértékben képes hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy 100 g tojásban található fehérjemennyiségből az emberi szervezet ugyanolyan mennyiségű, az anyagcsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlen saját fehérjét tud előállítani. Egyéb élelmiszerekkel együtt fogyasztva a tojás növeli a teljes táplálék biológiai értékét.
A tojás ugyanakkor magas koleszterintartalmú élelmiszer, ezért úgy könyvelték el, hogy veszélyezteti egészségünket, minthogy érszűkítő hatású, s így növeli az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a szélütés veszélyét. A legfrissebb kutatási eredmények ugyanakkor arra mutatnak, hogy a táplálékkal felvett koleszterin a legtöbb ember esetében korántsem jelent olyan veszélyt, mint azt korábban feltételezték.
Az emberi szervezet, úgy tűnik, képes saját koleszterinszintjének szabályozására, különösképpen, ha a tojással együtt koleszterint megkötő ballasztanyagokat – azaz teljes őrlésű gabonából készült termékeket, gyümölcsöt vagy zöldségféléket – fogyasztunk. Mindazonáltal a táplálkozástudományi szakértők javaslata szerint nem ajánlatos hetente háromnál több tojást fogyasztani, beleértve a tésztában, süteményben, desszertben „rejtve” található mennyiséget is.
Hogyan győződhetünk meg róla, hogy friss-e a tojás? Ha nincs szaga, és egy pohár vízbe téve lesüllyed, úgy friss. Minél régebbi a tojás, annál több benne a levegő, azaz annál könnyebb, ezért vízbe merítve a gömbölyűbb végével fordul a víz tetejére.
Zöld mártás tojással
Hozzávalók (2 személyre)
4 db tojás, 20 dkg vegyes friss fűszernövény (turbolya, borágó, petrezselyem, kapor, zsázsa, metélőhagyma, mezei sóska, tárkony, kis vérfű), 25 dkg étkezési túró, 1 kávéskanál mustár, 1 gerezd fokhagyma, só, őrölt fehér bors
Elkészítés
A tojást keményre főzzük, kihűtjük. A fűszernövényeket megmossuk, lecsöpögtetjük, leveleiket lecsipkedjük, finomra vágjuk. A mustárt és a zöldfűszereket a túróval elkeverjük, a fokhagymát megtisztítjuk, fokhagyma nyomóval áttörjük, hozzákeverjük, sózzuk, borsozzuk. A megtisztított, negyedekre vágott tojásokat a zöld mártásra ültetjük. Héjában vagy sós vízben főtt burgonyával tálaljuk.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.