• gyógynövények

Mezei sóska hatóanyaga, termeszése, győgyászati felhasználása

Mezei sóska története, általános ismertetője

A sóska Nagy-Britanniában, Európában és Ázsiában őshonos, de meg honosodott az Egyesült Államokban is. Vadon főként füves réteken és legelőkön terem, inkább termékeny, nedves, vályogos, savas, vas­tartalmú talajon. Neve is a savanyú jellegére utal (angol elneve­zése: sörrel a francia surele-bői ered, ami szintén savanyút jelent). A szár és a levelek savanyú íze az oxálsavnak köszönhető.

Az oxálsav szintje elég magas ahhoz, hogy a sóska kiválóan pótolja a tejoltó enzi­met; a sóskalét főleg Lappföldön használják tejalvasztásra.

Az ókori egyiptomiak és rómaiak a nehéz ételek keserű kiegészítője­ként fogyasztották. A középkorban népszerű saláta és cserepes növény volt, amíg a római sóska (Rumexscutatus) fel nem váltotta, amelynek levelei nagyobbak és zamatosabbak. A gyógyszerészek a mezei sóskát Herba Acetosa néven ismerték, és fel is használták azt készítményeikben a 15-19. század­ban. A sóska magas C-vitamin-tartalmú, ezért skorbut megelőzésére és gyó­gyítására használták. Leveleit a vidéki emberek gyakran rágcsálták szomjú­ság csillapítására.

• Fagy tűrő, lágyszárú növény; magjait kora tavasszal üveg alá, illetve tavasz végén már a sza­badföldbe is vethetjük.
• A magok hamar, 10-15 napon belül csíráznak.
• Kétévente ősszel szedjük szét a töveket.
• Ezzel megelőzzük a fás tő kialakulását, és megma­rad a levelek nedvdús jellege.
• Vágjuk ki a virágszárakat és ad­junk a tápoldatot, hogy előse­gítsük a levelek fejlődését.

Háztartás

A sóskából készített erős főzet eltávolítja a vászonból a rozs­da-, penész- és tintafoltokat. Sóskával tisztíthatunk vessző-fonatot vagy megfakult ezüst­féléket is.

Figyelmeztetés

Nagy mennyiségben káros lehet a veseműködésre. Túlzott fogyasz­tása mérgezést okozhat. Kösz­vény, reumás betegségek, húgykő és asztma esetén kerülendő!

Konyha

Sóskával helyettesíthetjük a spe­nótot burgonya-, tojás- és le­vélsalátákban, levesekben, szószokban, omlettben, főzelékek­ben, serpenyős ételekben, töltött húsokban és krémsajtokban. Constance Spry (neves brit virág­szakértő-a ford.) borhoz ajánl­ja. A sóska főzéskor elvesz­ti élénk színét. Rozsdamentes acéledényben készítsük el, mivel a vassal reakcióba léphet.

Gyógyászat

A sóska fertőtlenítő és hashajtó, bár manapság ritkán használják erre a célra. Sömört, viszkető és sebes bőrfelületet, sebeket, továbbá égett felületet kezeltek vele külsőleg.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.