• oltás
• védőoltás

Védőoltások

Vitathatatlan, hogy az emberiség legfontosabb egészség­ügyi vívmányai közé tartoznak a védőoltások, amelyek­nek köszönhetően gyakorlatilag teljesen sikerült fel­számolni egykor gyakori, súlyos fertőző betegségeket -például a himlőt és a járványos gyermekbénulást. Melyik ismerőséről hallotta, hogy tetanuszba halt bele?

Ha elő­fordult is, valószínűleg nem az elmúlt néhány évtizedben történt – vagy nem a fejlett országokban. Bármilyen nagy­szerű előnyöket kínálnak is azonban, a védőoltások sem tökéletesek, s tudjuk, hogy alkalmazásuknak vannak bizo­nyos kockázatai – szerencsére javarészt jelentéktelenek.

Veszélyesek a védő­oltások?

NEM Noha lehetnek kelle­metlen mellékhatásaik – illet­ve nagyon ritkán súlyosabb szövődményeik is – az ismert kockázatok nem adnak alapot félelemre vagy komolyabb aggodalomra. Ha viszont vala­ki nem oltatja be magát, az egyenesen közveszélyes lehet.

A védőoltásokkal járó leggya­koribb kellemetlenség az enyhe izomfájdalom vagy kivörösö-dés az injekció helyén, illetve némi hőemelkedés, magyaráz­za dr. Róbert H. Hopkins vé­dőoltás-szakértő, az Arkansasi Egyetem Orvosi Karának Little Rockban dolgozó belgyógyász docense. Mindazonáltal né­hány – nagyon kevés – ember esetében komolyabb gondokat is okozhatnak az élő legyen­gített kórokozóval végzett oltások, például a kanyaró, mumpsz és rubeóla (MMR), a bárányhimlő, továbbá az öv-sömör elleni, valamint az orr-spray-ként alkalmazott, influ­enza elleni vakcinák. Ezek csak legyengített, nem pedig elölt vírust tartalmaznak, hogy an­nak segítségével váltsák ki az immunreakciót, és nagyon biz­tonságosak – kivéve, ha nem a megfelelő személyt oltják be velük.

„Ezeket az oltásokat nem szabad beadni legyengült im­munrendszerű embereknek”, mondja dr. Hopkins.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

• Védőoltások
• Védőoltások gyermekkorban, miért fontos?
• Védőoltások az utazás előtt

Ilyenek például a HIV-fertőzöttek, a kemoterápiás kezelésben ré­szesülők, illetve a gyenge és be­teg idős emberek. „A veszélyt az jelenti, hogy immunrend­szerük talán a legyengített ví­russal sem lesz képes szembe­szállni”, magyarázza. Ebben az esetben „vakcinával össze­függő betegség” alakulhat ki bennük, vagyis olyan állapot, amely nagyon hasonlít az ol­tással megelőzni kívánt kór­hoz. Szerencsére az orvosok ma már nagyon meggondolják, kinek adnak élő vírusos oltást, így az efféle következmények is ritkák.

Egyesekben allergiás reakció lép föl az oltóanyagokkal szemben, de ez is nagyon ritka. A szóbeszéd kapcsolatba hozta a sclerosis multiplexet és a hir­telen csecsemőhalál-szindrómát is az oltásokkal, ám a vizsgála­tok bebizonyították, hogy en­nek semmi alapja nincs.

A védőoltásoknak határo­zottan több az előnyük, mint a kockázatuk. Ha azonban Ön vagy gyermeke mellékhatást tapasztalt egy oltás után, szól­jon orvosának.

Találtak-e össze­függést a kutatók a védőoltások és az autizmus között?

NEM Az eddigi legalaposabb kutatások semmi ilyen kap­csolatot nem mutattak ki. Rá­adásul az autizmus gyakorisá­ga annak ellenére is tovább nő, hogy a tiomerzált (az egyik feltételezett „bűnöst”) már nem használják fel az oltó­anyagokban.

Az elmúlt évtizedben makacsul tartotta magát az a pletyka, hogy egyes védőoltások -konkrétan a mumpsz, kanyaró és rubeola elleni MMR – hatá­sára egyes gyermekekben autizmus alakulhat ki: ezt a fejlődési rendellenességet álta­lában az első három életévben diagnosztizálják. A szóbeszéd­nek egy 1998-ban a Lancet című szaklapban megjelent cikk volt az alapja, amely sze­rint összefüggés lehet az autiz-mus és az oltóanyag között. A későbbi vizsgálatok azonban ezt nem támasztották alá, s az eredeti tanulmány 13 szerzője közül tízen később szintén megváltoztatták véleményüket.

„Immár meggyőző bizonyíté­kaink vannak arra, hogy a mumpsz, kanyaró és rubeóla elleni vakcina nem okoz sem autizmust, sem egyéb, autisztikus jellegű rendellenességet”, szögezték le a szerzők.

Ámde nem sikerült minden­kit meggyőzni. Egyes szülők szentül hitték, hogy az oltó­anyag készítéséhez használt tartósítószer, a tiomerzál okoz­ta gyermekük autizmusát. A tiomerzál csekély mennyi­ségű higanyt is tartalmaz, már­pedig köztudott, hogy a hi­ganymérgezés károsan hathat a csecsemők és kisgyermekek idegrendszerének fejlődésére.

A szakembereknek az MMR-oltóanyaghoz hasonló­an a tiomerzálról sem sikerült kimutatniuk, hogy hatással volna az autizmus kialakulásá­ra. Az oltóanyaggyártók azon­ban a félelmek és a közfelháborodás hatására 2001-ben abbahagyták a tiomerzál használatát – ennek ellenére az autizmus gyakorisága tovább nő.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.