• táplálékkiegészítők
• vitaminok

Vitaminok és ásványi anyagok szedésének kockázatai

Vény nélkül kaphatók, ott vannak közvetlenül a fogkrémek mellett. Némelyikük úgy néz ki, mint Frédi, a kőkorszaki szaki. De a vitaminok és az ásványi anyagok úgyis teljesen biztonságosak, nem igaz? Lassítsunk egy kicsit! Noha Ön is több olyan okos embert ismer, aki ilyeneket szed, e táplálékkiegészítők bizonyos adagokban, bizo­nyos körülmények között veszélyesek lehetnek. Néha akár ölhetnek. Sőt még olyan régi barátok is Ön ellen fordulhatnak, mint a C- és az E-vitamin.

Jelenthetnek kocká­zatot a vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó táplálék­kiegészítők?

Bár legtöbbjük csak nagy dózisban veszélyes. A kormány úgyis ügyel arra, hogy a drogériák polcain so­rakozó vitamin- és ásványianyag-tabletták hatékonyságát és biztonságosságát gondosan ellenőrizzék, nem igaz? Nem bizony!

Ha eddig Ön is így gondolta, nincs oka szégyenkezésre.

Ez azonban nemcsak az Egyesült Államokban nincs így, hanem sok más országban sem. Az FDA nem szabályozza ezeket a termékeket, s általá­ban csak akkor lép közbe, ha a gyártók megalapozatlan állí­tásokat terjesztenek (mondjuk „hét nap alatt kigyógyít a rák­ból”), vagy – ez persze nagyon ritka – ha „hullani kezdenek” a fogyasztók egy termék szedésétől.

Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztók és orvosaik döntik el, jó ötlet-e szedni egy bizonyos táplálékkiegészítőt. Szerencsére a vitaminok és ásvá­nyi anyagok döntő többsége csak akkor veszélyes, ha rend­kívül nagy adagban tartalmaz­nak bizonyos tápanyagokat, vagy ha valaki túl sokat szed belőlük.

Könnyű túladagolni a vitaminokat és az ásványi anyagokat?

Sajnos bizonyos vita­minokból és ásványi anyagok­ból nagyon is könnyű „mega-dózisokat” szedni. Egyes, táplálékkiegészítőket gyártó cégek „a több jobb” módszerrel próbálják lenyű­gözni a fogyasztókat. Nem kell sokat keresgélni ahhoz, hogy olyan multivitaminokat vagy egyetlen tápanyagot tartalma­zó készítményeket találjunk, amelyekben a hatóanyagok szintje megközelíti vagy akár meghaladja a megengedett leg­nagyobb napi beviteli értéket.

Az utóbbi évek új kutatási eredményei megdöbbentő dol­gokra derítettek fényt az egy­kor teljesen biztonságosnak vélt táplálékkiegészítőkről. Egyik sem rázta föl azonban a közvéleményt annyira, mint a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatóinak 2004. évi vizsgálata, amelyet 136 000 fő bevonásával végeztek.

Mivel az 1990-es években az E-vitamin volt a táplálékkiegészítők sztárja, s több tucat kisebb esetszámú vizsgálat állította róla, hogy a szívbetegségtől a demenciáig sokféle betegség megelőzésére van kedvező hatással, ez az eredmény megrengette a vita­minhívők közösségét.

Tartsa tehát észben ezeket az eredményeket, amikor az újsá­gokban a legújabb „csodavita­minról” vagy ásványi anyagról olvas. Ahogy egyre több kuta­tást végeznek, a ma szuper­tápanyagai a holnap gyilkos piruláinak bizonyulhatnak.

Tényleg muszáj az orvos véleményét kérni táplálék­kiegészítők szedése előtt?

Sok gyakori táplálék­kiegészítő van, amely veszé­lyes kölcsönhatásba léphet bizonyos vényköteles gyógy­szerekkel. A táplálékkiegészítők meg­zavarhatják vagy fokozhatják a vényköteles gyógyszerek ha­tását, s ez veszélyes következ­ményekkel járhat. A folsav például kölcsönhatásba léphet a görcs elleni gyógyszerekkel. Ha pedig alvadásgátlót szed, mint a warfarin vagy az aszpi­rin, ne szedjen mellé fokhagymát, halolajat vagy ginkgo bilobát, mivel ezek fokozhat­ják annak hatását. A túlzott mértékű alvadásgátlás pedig agyvérzést okozhat.

Végül pedig a dohányosok ne szedjenek olyan táplálék­kiegészítőt, amelyben 3000 NE-nél több az A-vitamin (vagy a béta-karotin) – ez a multivitaminokra jellemző mennyiség. Több vizsgálat is megállapította, hogy a nagy adag béta-karotint tartalmazó táplálékkiegészítők szedése a dohányzók körében növeli a tüdőrák kockázatát – ám ha a béta-karotin élelmiszerekből, például spenótból, kelkáposz­tából, tökből vagy sárgaba­rackból származik, akkor sem­milyen veszélyt nem jelent.

Mennyi a túl sok?

Az alábbi táblázat ismerteti néhány gyakori tápanyagnak az Amerikai Tudományos Akadémia által meghatározott megengedett legnagyobb – napi beviteli – értékét, és azt is, hogy mi történ­het, ha napokon vagy heteken át túllépi ezt az értéket (MLÉ). Ezek nem az ajánlott napi adagok, hanem azok a felső határértékek, amelyeket sohasem szabad túllépnie.

* a megengedett legnagyobb beviteli érték

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.