Egészségmegőrzés

Multivitaminok és egyéb jótékony kiegészítők? Szedjük őket?

Egyesek – akik például eleve szednek valamilyen méregdrága, “hiperszuper” kiegészítőt, vagy akiknek ott lapul egy üveg „csodaszer” az orvosságaik között – azt mondhatják: minek? Nekik üzenjük: ideje új nézőpontból megközelíteni a dolgokat. 50 éves kor felett érdemes megbeszélni a háziorvossal és egy dietetikussal, hogy szükség van-e étrend-kiegészítő szedésére.

Előbb forduljunk orvoshoz

Pár vizsgálat után az orvos megállapítja, szenvedünk-e valamilyen vitamin- vagy ásványianyag-hiányban, majd a dietetikus javasol egy megfizethető árú multivitamin-készítményt, esetleg kalcium- és D-vitamin-kiegészítőkkel, valamint halolaj kapszulával kombinálva (abban az esetben, ha valaki nem fogyaszt hetente legalább 2 adag tengeri halat).

A legtöbb embernek csupán ennyire van szüksége az esetleges hiányok pótlásához. Szó sincs arról, hogy nagy adagok, borsos árú készítmények, mindentudó pirulák kellenének. Csak a legalapvetőbb kiegészítőkre van szükség – s arra sem minden esetben.

Óvatosan a vitamin-kiegészítőkkel

Különösen a nagy adagok mítosza hibádzik, hiszen mindennapi egészségünk megőrzéséhez ez teljesen fölösleges (kivéve persze, ha orvosunk jónak látja). Az utóbbi évek kutatási eredményei azt bizonyítják, hogy például a vitaminok (A, E, sőt a C) nagy dózisának semmiféle élettani előnye nincs a normál dózishoz képest – sőt akár veszélyessé is válhatnak ilyen formában.

Az antioxidánsokkal kapcsolatos eddigi legnagyobb szabású kutatást Dániában végezték, a koppenhágai egyetemi klinikán, majdnem negyedmillió személy bevonásával. A 68 vizsgálat eredményeinek összesítése és elemzése 4-16 százalékkal magasabb halálozási arányt mutatott azok körében, akik rendszeresen szedtek béta-karotin-, valamint A- és E-vitamin-kiegészítőket.

Jobb természetes úton bevinni

Egyes szakértők szerint a vizsgálatok és az analízis módszere nem volt hibátlan, de abban mindenki egyetért, hogy a kiegészítők szedésénél nagyságrendekkel jobb, ha a betegségek ellen védelmet nyújtó antioxidánsokat természetes élelmiszerekből – gyümölcsökből, zöldségekből, gabonafélékből – szerezzük be.

Az 50-60 éves kor fölött jelentkező speciális vitamin- és ásványianyag-szükségletet egy idő után már az egészséges étrend sem fedezi – ami egyébként csupán az idős korosztály körülbelül 2 százalékára jellemző.

Tényszerűen a multivitaminokról

Először is: a multivitamin-kiegészítők nem varázsszerek. Az őket övező hókuszpókusz üres marketingfogás. Extra összetevőkre, például hozzáadott nyomelemekre, fűszerekre, antioxidánskivonatokra sincs szükség – az ilyen termékeket drágábban el lehet adni, de kimutatható élettani előnyük a kutatások szerint majdnem nulla. Helyes és józan megközelítésben tehát a „multivitamin-varázslat” legfeljebb a vásárló részéről varázslat, mert az adott célra szolgáló, elérhető árú és hatékony készítmény megtalálása nem mindig egyszerű – a polcokon hatalmas választékban sorakoznak a legkülönfélébb kiegészítők, s nagy a kísértés, hogy azt is megvegyük, amire semmi szükség.

Íme, egy kis segítség az igényeink szerinti készítmény megtalálásához, tárolásához és alkalmazásához.

Okosan, takarékosan

A szükséges mennyiségű vitamint és ásványi anyagot tartalmazó multivitaminból eszünkbe ne jusson valami drága fajtát megvenni. Nem kell a blikkfangos terméknév és csomagolás, nem kell a különlegesség, amelyet csak itt vagy ott kapni, nem kell az egzotikus összetevőket tartalmazó trendi készítmény sem. Egy elérhető árú, elismert termék – vagy akár a forgalmazó saját márkás terméke –kitűnően megfelel.

Könnyen bevehetők előnyben

Ha nehézséget okoz egy multivitamin-készítmény lenyelése, kérdezzük meg a patikust, mit tud ajánlani helyette. Jók a rágótabletták is, valamint a gyerekeknek való folyadékok. Ilyenkor előfordulhat, hogy módosítani kell az adagolást.

A megfelelő választás

Olyan terméket keressünk, amely a kilenc fő tápanyag felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiségét (RDA/RDI) 100 százalékban tartalmazza. Ezek a tápanyagok a tiamin (Bi-vitamin), a riboflavin (B2-vitamin), a niacin (B3-vitamin), a B6-, a B12-, a C-, a D- és az E-vitamin, valamint a folsav. Nem kellenek nagy adagok – a cél az a mennyiség, amelyet a normál étrend fedezne, nem pedig az, hogy extra dózis kerüljön a szervezetbe, amely csak kiürülne a vizelettel (vízoldékony vitaminok) vagy a zsírszövetben raktározódna el (zsíroldékony vitaminok). A multivitaminok túlzott mértékben való alkalmazása káros következményekkel járhat, ezért tartsuk be az ajánlott adagolást (általában napi 1 tabletta).

Óvatosan az A-vitaminnal

A retinolalapú A-vitamin 5000 NE-t (Nemzetközi Egység) meghaladó napi mennyisége hosszú időn át szedve csontritkulást okozhat. Olyan multivitamin-készítményt keressünk tehát, amely ennek maximum a felét tartalmazza (az összetevők között A-vitamin-acetát vagy -palmitát néven szerepelhet). Kevesebb kockázatot jelent a béta-karotinból származó A-vitamin – ezt a sárga zöldségek és gyümölcsök színét adó vegyületet szükségleteinek megfelelően alakítja át A-vitaminná a szervezet. Vigyázat: aki dohányzik, a béta-karotinból kiegészítő formájában is keveset szedjen, mert a nagy dózis egyes adatok szerint növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

Csínján a vassal

Az emberi szervezet vasszükségletét a normál étrend bőven fedezi. Kiegészítő formájában azért sem tanácsos többet szedni, mert egyes vizsgálatok szerint a folyamatosan magas vasbevitel szívbetegséget okozhat. Férfiak és idősebb nők számára a vas ajánlott napi dózisa 8,7 mg, termékeny korú nők számára 14,8 mg. Kiegészítők útján csak orvosi javaslatra lehet szedni. A túlzott vasbevitel ezenkívül székrekedést, szélsőségesen nagy dózisban hasfájást, émelygést, hányást, hasmenést idézhet elő, s kiválthatja vagy súlyosbíthatja a haemokromatózis („bronzdia-betes”) nevű örökletes betegséget.

Egyéb ásványi anyagok

Króm, rézjód, mangán, molibdén, cink – ezekből a nyomelemekből nincs többre szüksége a szervezetnek a napi ajánlott beviteli mennyiségnél (RDA), klórt, magnéziumot, foszfort és káliumot pedig elégséges dózisban biztosít a normál étrend. Felejtsük el a bór, nikkel, szilícium, ón, vanadium állítólagos élettani fontossága köré szőtt mesét – a szakemberek szerint ezekre aligha van szüksége a szervezetnek.

Több D-vitamint

Számos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy ha a szervezet nem jut elég D-vitaminhoz – táplálékból, kiegészítőkből vagy napfényből –, megnő a csontritkulás (és az ebből eredő csonttörések), valamint a szklerózis multiplex és többféle daganatos betegség, például az emlő-, a petefészek-, a vastagbél- és a prosztatarák kockázata. Az újabb kutatások szerint a D-vitamin mennyiségének növelése csökkenti a fenti kórképek kialakulásának kockázatát.

Egy vizsgálat során 1179 egészséges, változó korba lépett nő egészségi állapotát kísérték figyelemmel öt éven keresztül, s kiderült, hogy 60-77 százalékkal ritkább a rákos megbetegedés azok között, akik naponta 1400-1500 mg kalciumot és 1100 NE D-vitamin-kiegészítőt szedtek azokhoz képest, akik ilyesmit nem vagy kisebb mennyiségben, illetve rendszertelenül alkalmaztak.

Vajon mi az összefüggés?

A kutatók szerint az, hogy a D-vitamin gátolja a kóros sejtburjánzást, előmozdítja a ráksejtek pusztulását, és megakadályozza, hogy a daganatban vérerek képződjenek, tehát a tumor növekedése és az áttétek képződése ellen hat.

A D-vitamin forrásai

Kizárólag az étrendből nem lehet olyan mértékben növelni a véráramban keringő D-vitamin mennyiségét, amely szükséges lenne a fokozott védettséghez. A D-vitamin legjobb élelmi forrása, a lazac adagonként (100 g) csupán 360 NE-t biztosít, egy pohár tej 98 NE-t, a dúsított gabonapelyhek pedig körülbelül 40 NE-t. A napfény ibolyántúli UVB sugárzásának hatására is keletkezik D-vitamin a szervezetben, de a téli félévben ez a sugárzás nem elég erős, a nyári félévben pedig nem mindenki számára ajánlott vagy lehetséges a napi negyed- vagy félórás napozás sortban, fürdőruhában. (Ráadásul 50 éves kor felett a szervezet D-vitamin-termelésének hatásfoka erősen csökken.)

A megoldás: ha a kezelőorvos javasolja, szedjünk kiegészítőt. Szakértők szerint a D-vitamin-készítmény alkalmazásának biztonságos felső értéke felnőttek esetében napi 1000 NE.

Speciális készítmények

Figyelmesen olvassuk el az összetevőket az olyan terméken, amely kifejezetten egy bizonyos célcsoport (például idősek, nők, férfiak) számára készült, mert némely tápanyagból a standard mennyiségnél többet vagy kevesebbet tartalmazhat. Divatba jött az ilyen multivitaminok szedése, noha a szakemberek szerint általában semmivel sem jobbak, mint az olcsóbban beszerezhető általános készítmények.

Ne dőljünk be a reklámnak

A szervezetet nem érdekli, hogy a C-vitamint csipkebogyóból kapja-e vagy mesterséges készítményből. A drága allergénmentes multivitaminokra csak az költsön, aki tényleg allergiás vagy érzékeny például a búzára, a tejcukorra vagy a rizsre.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.