Amit az allergiáról tudni kell
Tüsszög, kapar a torka, viszket a szeme? Fura kiütés jelent meg a karján, és nem akar elmúlni? Esetleg vörös hurkák tűntek fel a mellkasán és a hátán? Vagy ha néha tenger gyümölcseit eszik, feldagad az ajka, és nehezen kap levegőt?
A fentiek mind allergiás tünetek. Az allergiának számos fajtája és megjelenési formája van.
Az allergiás nátha általában 20 éves kor előtt jelentkezik, de akár egyéves gyereknél is kialakulhat. Európai adatok szerint az allergiás nátha előfordulási gyakorisága 15-20 százalékos. Ez az érték közel a háromszorosára nőtt az elmúlt 20 évben, s ma már a háziorvosi vizitek 3 százalékáért felel. Magyarországon az előfordulás életkortól függően 11-18 százalék, legmagasabb a fiatal felnőttek körében.
Allergiás nátha
Volt idő, amikor az allergiás náthát pusztán kellemetlenségnek tekintették, s úgy vélték, nem érdemes komolyabban kezelni, és semmiképpen sem befolyásolja a hétköznapi életünket. Az utóbbi évtizedekben felismerték, hogy az állapot összefügg több más légzőszervi betegséggel is, például az asztmával, és hogy nagymértékben befolyásolhatja az ember munka-, illetve tanulási képességét.
A felmérésből az is kiderült, hogy az allergiás nátha sokféle lehet
A vizsgáltak közül tízből heten legalább négy héten át hetente minimum négy napon át szenvedtek a tünetektől. Ezek az emberek jóval súlyosabb tüneteket tapasztaltak, és az allergiás nátha sokkal nagyobb hatással volt mindennapi életükre és érzelmi állapotukra.
„Az allergiás náthában szenvedők számára egyértelmű a teendő – mondja dr. Erika Valovirta, az egyesület orvosi bizottságának koordinátora. – Keresse fel az orvosát megfelelő diagnózisért, és szedje a felírt gyógyszereket az utasításnak megfelelő adagolásban és gyakorisággal, mert úgy fejtik ki a legjobb hatást. Bár ésszerű dolog csökkenteni az allergénnel való érintkezést, nem helyettesítheti az orvosi diagnózist és a kezelést.”
Az allergiás hullám effektus
Az allergiás nátha legjellemzőbb tünete az eldugult és/vagy folyó orr, amit az orr nyálkahártyájának gyulladása okoz. Ha ez az állapot elhúzódik, a nedves környezet valóságos melegágyává válhat a vírusoknak és a baktériumoknak, ami azután számos egyéb betegséghez vezethet, például fölfertőzésekhez, orrmellélriireg-gyulladáshoz (sinusitis) és asztmához. Ha gyakran van arc- vagy homloküreg-gyulladása, kérdezze meg orvosát, nem lehet-e, hogy allergiás.
A betegség az orr melléküregeit (az arc csontjaiban a szem körül és az orr mögött lévő üregek) bélelő nyálkahártya gyulladása, amely egyes esetekben olyan súlyos lehet, hogy az allergiás roham enyhe megfázásnak tűnik hozzá képest.
Az orrmelléküreg-gyulladást gyakran kíséri lüktető fejfájás, nyomásérzés a szem mögött és az arcban, fogfájás, szürkés vagy zöldes színű orrváladékozás vagy posztnazális váladékcsorgás (az orr hátsó részének üregeiből származó váladékozás). Elveszhet a szag- és ízérzés, kellemetlen szagúvá válhat a lehelet, és krónikus orrdugulás is felléphet.
Az arc- és homloküreg-gyulladásban szenvedők nagyjából felének van valamilyen allergiája, és a szakemberek feltételezik, hogy az utóbbiak válthatják ki az előbbit. Átlagos nátha esetén ugyanis a nyák és a folyadék egy apró, nagyjából tollhegynyi nyíláson át ürül ld az orr- és homloküregekből. Az allergia miatti duzzanat azonban elzárhatja a nyílást, így a váladék felhalmozódhat az üregekben, és kedvező körülményeket teremthet a baktériumok és a vírusok elszaporodásához.
A kezeletlen allergia emellett orrüregi polipok (az orr nyálkahártyájának halvány színű, gömbölyű kinövései) kialakulásához és az orrkagylók (az orr belsejében lévő redők) megduzzadásához is vezethet; e problémák orvoslásához olykor műtét szükséges.
Az alvást is zavarja
Az allergiás nátha a leggyakoribb tünetek – tüsszögés, orrfolyás és könnyezés -mellett sokszor az alvást is zavarja, így az ettől szenvedők kimerülten töltik napjaikat. Ez befolyásolja tanulási, gondolkozási és információfeldolgozási képességüket is. Emlékezetzavar is jelentkezhet, romolhat a szem-kéz koordináció és a döntéshozatali képesség. E tünetek egy részét a recept nélkül kapható allergiagyógyszerek is kiválthatják, mások az alváshiánynak tulajdoníthatók.
Ha a dugulás a fülre is átterjed, hallászavart okozhat, így megnehezítheti a tanulást és a beszédértést. Az állandó orrfolyás és köhögés zavarja az összpontosítást, ezáltal a tanulást is. Ha úgy érzi, mintha lassított felvételben élné az életét, az agya pedig vattává vált volna, ne aggódjon! Miután a 3. részben ismertetett Lélegezzen könnyen! programmal megtanulta kordában tartani az allergiáját, újra a régi lesz.
Az allergia a külső megjelenésre is hatással lehet
A szem alatti sötét karikák miatt például úgy nézhet ld, mintha egymás után több éjszakát is átmulatott volna, noha a jelenséget valójában a szem alatt futó erek tágulata és a bőrön való áttűnése okozza. Emellett, mivel sok allergiában szenvedő ember a száján át kénytelen lélegezni, szájpadlásuk nagyobb valószínűséggel válik magassá és erősen íveltté, a felső ajkuk megemelkedhet, a felső fogsoruk pedig előbbre tolódhat, amit később sokszor csak fogszabályozással lehet korrigálni.
Az orr alsó részén az állandó orrtörölgetés miatt megjelenhet egy keresztben húzódó ránc. Az egyéb gyakori tünetek közül említést érdemel a köhögés, a nehézlégzés és a légszomj, a kötőhártya-gyulladás miatti „piros szem”, a torokfájás, a gyakori orrvérzés, a posztnazális visszacsorgás, a rossz lehelet (halitosis), a fekélyek a szájban, a szájpadlás viszketése, a gyomorpanaszok – például felfúvódás, böfögés és gyomorégés -, az ingerlékenység és a depresszió.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.