Jóga – Út a lelki egyensúlyhoz
A feszültség és a stressz nemcsak a lélekre, hanem a testre is hat. A jóga segít a mindennapi gondokat hátrahagyni és ellazulni. Aki képes az életnek örülni, könnyebben megbirkózik a nehézségekkel, és kevesebbet betegeskedik. A jóga évezredes indiai tudomány. A szanszkrit szó jelenése: egység, összefonódás. A gyakorlatok célja a külső és a belső világ egységének megteremtése, a testtudat fejlesztése, az életöröm teljes megélése, a jobb testi és lelki egészség. Mindez a jóga szerint a test, a lélek és az elme közötti összhang megteremtésével érhető el.
Tudományosan bizonyított tény, hogy a testgyakorlatok (ászának) és a légző gyakorlatok (pránájáma) egészséges egyensúlyt teremtenek, rugalmasabbá, erősebbé és kitartóbbá tesznek, elősegítik az ellazulást, erősítik a test öngyógyító mechanizmusait. A rendszeres gyakorlás során megszületik a legnagyobb érték: a befelé forduló figyelem.
Jóga – út az egészséghez
A nyugati világban a jóga statikus formáját, a hathát gyakorolják, mely testtartások és légző gyakorlatok harmonikus egységéből áll. Idővel természetesen más változatok is elterjedtek, például a vinyásza jóga, amelyben a testtartások egymásba folynak, és dinamikusabbak, valamint a szinte teljes precizitásra törekvő Iyengar-jóga, amelyhez segédeszközökre, többek között téglára, hevederre és párnára is szükség van.
Bármelyik irányzatot választjuk is, a jóga segít abban, hogy a mindennapok kihívásainak megfeleljünk. Enyhítheti a gerincbántalmakat, jótékonyan hat az emésztésre, erősíti a szívet, egyenletessé teszi a vérnyomást; a helyes légzés elsajátítása növeli a tüdő vitálkapacitását.
Mi van, ha nem vagyok elég hajlékony?
A jóga nem artistamutatványokból áll. Az ászanákat rendszeres gyakorlás után mindenki el tudja sajátítani, éppen ezért fiatalok és idősek, sportos és kevésbé sportos emberek számára egyaránt ajánlottak. Minden gyakorlatot addig és úgy érdemes végezni, amíg könnyed, felszabadult érzést okoz a tartásba való belehelyezkedés. Ehhez elengedhetetlen a befelé figyelés, illetve saját határaink ismerete és tiszteletben tartása. Természetesen léteznek haladóknak szóló gyakorlatok. Ezek közül a legismertebb a lótuszülés, az ászának királya: ilyenkor a törökülésben elhelyezkedő gyakorló lábfeje a combra támaszkodik, miközben a talp felfelé néz. Mi lehetőség szerint ne ezzel kezdjük a jógával való ismerkedést…
- Alexander-technika és jóga a hátfájás leküzdésére
- Mire jó a jóga?
- Hatékony mozgásformák az egészségért!
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Kulcsfontosságú a helyes légzés
Az oxigén létfontosságú minden anyagcsere-folyamatban részt vevő szerv és az agy számára. A szervezet akkor jut megfelelő mennyiséghez, ha mélyen és ellazultan lélegzünk. Sajnos a 21. század embere – talán a stressz, a szakadatlan rohanás és a mozgásszegény életmód miatt – általában röviden szívja be a levegőt a mellkasba, amely
Hogyan sajátíthatjuk el a jógalégzést?
Szívjuk be a levegőt mélyen a hasba, majd a bordákba, végül a tüdőcsúcsba. Rövid ideig tartsuk benn a levegőt, majd lassan lélegezzünk ki, először a hasból, majd a bordákból, végül a tüdőcsúcsból. A belégzés és kilégzés mindig az orron át történik, soha nem a szájon keresztül: az orron át beáramló levegő megtisztul, és felmelegszik. A levegő áramoljon egyenletesen: ne erőlködjünk, a testben ne legyen feszültség. Ha eleinte mégis van, a légzés jótékony hatására hamarosan elmúlik: megnyugszunk, a kavargó gondolatok elcsitulnak.
Rendszeres gyakorlás esetén érezhetően kiegyensúlyozottabbá válunk, nő a teljesítőképességünk: az akarattól független légzési folyamat akaratlagossá válik, oldódnak a pszichés gátak.
A váltott orrlyukas légzés
Üljünk le egy székre, hunyjuk be a szemünket, és végezzük el néhányszor a teljes jógalégzést. A jobb kéz mutató- és középső ujját helyezzük finoman a homlokra, a két szemöldök közé (ezsegíti a koncentrációt). Ugyancsak a jobb kéz hüvelykujjával fogjuk be a jobb orrnyílást – az orrcsont alatt, egészen lazán, szinte alig érintve -, s közben lélegezzünk be a bal orrlyukon. Gyűrűsujjunkkal fogjuk be a bal orrnyílást, engedjük el a jobb orrnyílást, és a levegőt fújjuk ki a jobbon. Ezután belégzés a jobb oldalon, majd kilégzés a balon.
Az ujjakat mindig belégzés után kell cserélni. Ismételjük a gyakorlatot három-négy percig. Végezetül hagyjuk mindkét orrnyilast szabadon, és lélegezzünk ki mindkettőn át, aztán egyszerűen csak figyeljük a normális légzést, figyeljük, hogy mi változott. A váltott orrlyukas légzés jótékony hatását rendszeres (napi háromszori) gyakorlás esetén fejti ki, elsősorban annak köszönhetően, hogy harmonizálja a jobb és bal agyfélteke működését. Gyakorlottak a belégzést kezdhetik a jobb orrlyukon is.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.