Veszélyes vagy biztonságos

A jóga is lehet káros?

Mindegy, hogy a jóga melyik válfaját gyakorolja – a hathát, az ashtangát, a bikramot vagy a kundalinit, vagy egyszerűen csak megpróbál lépést tartani reggel hatkor az edzőteremben tekergő másik 19 emberrel   a jógázás nagyon kedvező hatású lehet. A hajlékonyság és az egyensúlyérzék javulása csak a kezdet: a jógától erősebbnek, fiatalabbnak és energikusabbnak érezheti magát. Ám ha óvatlanul végzi, akkor meg is sérülhet.

Veszélyes lehet a jóga az egészségre?

Még ez a viszonylag biztonságos tevékenység is okozhat sérüléseket, ha túlfe­szíti magát, vagy ha túl nagy nyomást helyez egyes sérülé­keny testrészekre.

A sok millió jógázó pontosan tisztában van az előnyökkel. Ez a mozgásforma nagyon sokféle panaszt enyhíthet, a derékfájástól kezdve egészen a migrénes fejfájásokig, javít­hatja az egyensúlyérzéket, és a nyugalom szigete lehet egy zaklatott napon. Ez azonban nem jelenti, hogy a jóga töké­letesen biztonságos.

A jógázás során a húzódások és a rándulások jelentik a leg­főbb veszélyt. „A túlerőltetéses sérülések a leggyakoribbak”, mondja dr. Kelly McGonigal, az International Journal of Yoga Therapy főszerkesztője. Azt is hozzáteszi azonban, hogy a jóga külön veszélyt jelenthet azok számára, akik bizonyos egészségi problémák­kal küszködnek – például az alábbiakkal.

Csontritkulás

„E csoport szá­mára nagyobb veszélyt jelente­nek a jóga egyes alapmozdula­tai, például a támaszkodás nélküli előrehajlás és a törzs­csavarás, mivel a meggyengült csontok eltörhetnek, főként az idősebb jógázók esetében. A csontritkulásban szenvedők­nek olyan oktatót kell keresni­ük, aki tudja, hogyan kell az illető speciális követelményei­hez igazítani a gyakorlatokat.”

Zöld hályog

„Az ebben a fo­kozott szemnyomással járó be­tegségben szenvedőknek olyan oktatóra van szükségük, aki is­meri ezt az állapotot, ugyanis számukra veszélyesek lehetnek azok a gyakorlatok, amikor a fej a szív vonala alá kerül”, magyarázza dr. McGonigal. Egyes kutatások és esetleírások szerint az inverziós mozdula­tok – például a fejenállás és minden egyéb olyan póz, ahol a fej a szívnél lejjebb kerül -növelhetik a szemen belüli nyomást, s ezzel ronthatnak az illető állapotán.

Ráadásul

„mindenkinek óvatosnak kell lennie azokkal a légzőgyakorlatokkal, ame­lyekben vissza kell tartani a levegőt vagy gyorsan és erő­teljesen kell lélegezni”

mondja dr. McGonigal. Egyes jelenté­sek szerint ugyanis ez sérülést okozhat a rekeszizomban vagy a hasizmokban. „Ha egy gya­korlat túl hevesnek, kellemet­lennek vagy túlzott erőfeszítést igénylőnek tűnik, valószínűleg jobb, ha nem folytatja”, teszi hozzá.

Jó tanács:Kérdezze meg orvosától, van-e Önnek olyan egészségi problé­mája, amelyen a jóga ronthat­na. Olyan foglalkozásra járjon, amelyet képzett és tapasztalt oktató vezet, akinek az oktatá­si stílusa jól megfelel Önnek (érdemes megérdeklődni, hogy az oktató rendelkezik-e a Magyar Jógaoktatók Szövet­sége Egyesület által adható minőségi védjeggyel). Bármi­lyen, a gyakorlatok végzését nehezítő probléma, például arthrosis esetén, vagy ha fáj a dereka, netán porckorong ­rendellenességei vannak, tájé­koztassa az oktatót, s kérje meg, hogy szóljon, amikor Önnek a sérülés elkerülése ér­dekében ki kell hagynia vagy másként kell végeznie vala­melyik gyakorlatot. Végül pe­dig: ne vigye túlzásba! Jobb irigykedve szemlélni az Önnél előbbre járó csoporttársakat, mint kórházba kerülni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.