• depresszió

Győzze le a depressziót!

A depresszió korántsem csak néhány napi levertséget jelent, annál jóval súlyosabb állapot. Jelentősen növeli a szívbetegség és a szívroham kockázatát, emellett gyakran jár együtt olyan idült egészségi problémákkal, mint az asztma, a cukorbetegség, a fájdalom, az arthrosis vagy az elhízás. Szerencsére ez az egyik legjobban kezelhető mentálhigiénés állapot. Csak türelmesnek kell lennie, amíg orvosával közösen megtalálják az Önnek legjobban megfelelő kezelést vagy kezeléskombinációt. Ne próbálja meg egyedül leküzdeni depresszióját, mivel az veszélyes lehet, és nem is lesz sikeres.

Antidepresszánsok

Nem minden antidepresszáns hat egyformán mindenkire, mi­vel azonban ma már közel 40 különböző fajta kapható, elég nagy a valószínűsége, hogy valamelyik az Ön esetében is hat, ha szükség lenne rá. A fő gyógyszercsoportok közül ket­tő – a triciklikus antidepresz-szánsok, mint az amitriptilin és az imipramin, illetve a szelek­tív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k), például a fluoxetin és a paroxetin – sokszor egyfor­mán hatékony. Az SSRI-knek azonban általában kevesebb olyan mellékhatásuk van, mint a hízás vagy a szájszárazság, és a vizsgálatok alapján a bete­gek nagyobb eséllyel tartanak ki a szedésük mellett. A leg­újabb adatok szerint két SSRI kombinálva adva együttesen sok esetben lényegesen hatáso­sabb, mintha külön alkalmaz­nák őket.

A legújabb antidepresszán­sok közé tartozik a venlafaxin: ez – az SSRI-kkel ellentétben, amelyek csak a hangulatot be­folyásoló, szerotonin nevű ve­gyület koncentrációját emelik az agyban – a szerotonin és a noradrenalin szintjét is növeli. Nyolc gondosan megtervezett, a venlafaxin és az SSRI-k, illet­ve egy placebo hatását össze­vető vizsgálat adatait elemezve a kutatók megállapították, hogy a venlafaxint szedő bete­gek körében háromféle dep­ressziós skálán is nagyobb mértékű javulás volt kimutat­ható, mint az SSRI-ket vagy a placebót szedők esetében.

Hipnoterápia és kognitív viselkedés­terápia (KVT)

A depresszió hátterében gyakran a túl sok aggódás és a gondokon való túlzott rágódás áll, s e két terápia ezen szokások leküzdé­sében segíthet. Amikor kuta­tók 84, igazoltan depressziós beteget 16 héten át hipnoterá­piával, illetve kognitív viselke­désterápiával (KVT: a pszicho­terápia egyik formája, melynek célja a depresszióhoz hozzájá­ruló gondolkozás és viselkedés megváltoztatása) kezeltek, mindkét csoport tagjain jelen­tős javulást észleltek a kont­rollcsoporthoz képest.

SAMe

Ezt a táplálék­kiegészítőt csak egyetlen na­gyobb vizsgálat elemezte, és a kutatók azt találták, hogy a SAMe a placebóhoz képest 27-38 százalékkal hatéko­nyabban enyhítette a depresz-sziós tüneteket. Azt is megálla­pították, hogy a SAMe hatékonysága azonos a triciklikus antidepresszánsokéval.

Orbáncfű (Hyperi­cum perforatum)

E gyógynövényről a vizsgálatok kimutatták, hogy a placebóknál akár 71 százalékkal hatéko­nyabb enyhe vagy mérsékelt depresszió ellen. Az orbánc­füvet az antidepresszánsokkal összehasonlító vizsgálatok sze­rint a hatás a két esetben nagy­jából egyforma, bár a gyógy­növényt kapó betegek kisebb valószínűséggel hagyták abba idő előtt a vizsgálatot, mivel ritkábban volt mellékhatása.

Elektrokonvulzív terápia (EKT, elektrosokk)

A módszerről a Száll a kakukk fészkére című film juthat az eszünkbe, ám az EKT, amelynek során rövid elektromos impulzusokat kül­denek az agyba, hogy ezzel „újraindítsák” az idegsejteket, nem csupán biztonságos, ha­nem igen hatásos is azon bete­gek kezelésére, akiken az anti­depresszánsok nem segítenek.

Pszichoterápia

A módszer gyógyszerekkel kombinálva a leghatásosabb, és nagyon jó a visszaesés meg­akadályozására is. Olyan terapeutát keressen, aki kognitív viselkedésterápiát alkalmaz: ez a módszer megtanítja, hogyan lehet képes jobban megbirkóz­ni a stresszel, miként fejleszt­heti másokkal való kapcsolata­it, és milyen módon kezelheti a depresszió hatásait.

Testmozgás

A futás után feldobódottságot előidéző endorfinok természetes módon enyhíthetik a depressziót és segíthetnek elkerülni a vissza­esést. Egy vizsgálat a fürge séta vagy kocogás hatását hasonlí­totta össze a szertralinéval, illetve a gyógyszer és a test­mozgás kombinációjáéval. Tizenhat hét után mindhárom csoportban nagyjából azonos mértékű javulást észleltek, hat hónap után azonban a test­mozgást kitartóan folytató személyek körében volt a leg­ritkább a visszaesés. Már heti 50 perc testmozgás is 50 száza­lékkal csökkentette a vissza­esés kockázatát.

Csikung

Az egyik, külö­nösen 60 év fölöttiek esetében kipróbálásra érdemes mozgás­forma a csikung, mely a lassú, egyenletes mozgásokat speciá­lis légzési technikákkal ötvözi. Egy hongkongi vizsgálat sze­rint azon depressziós betegek esetében, akik 16 hetes csikung programban vettek részt, már nyolc hét elteltével min­den téren javulás jelentkezett a kontrollcsoporthoz képest.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.